A Kambodzsa és Thaiföld közötti harcok kedden tovább eszkalálódtak a vitatott határszakaszaik mentén, miután mindkét délkelet-ázsiai ország kijelentette, hogy nem hátrál meg saját szuverenitása védelmében – adta hírül a Reuters.
Mivel mindkét fél a másikat hibáztatta a hétfői újabb összecsapások kitöréséért, nem világos, hogyan lehet megmenteni a Donald Trump amerikai elnök által júliusban közvetített törékeny tűzszünetet.
Kambodzsa védelmi minisztériuma „brutális és törvénytelen cselekedetekkel” vádolta Thaiföldet, kijelentve, hogy hétfő óta kilenc civil halt meg, és 20-an súlyosan megsérültek. Thai tisztviselők szerint három katonájuk halt meg a harcokban, és 29 ember sérült meg a thai oldalon.
A thaiföldi hadsereg szerint hétfő hajnal előtt robbant ki a konfliktus, és öt határ menti helyen csaptak össze a szomszéd országgal. Kambodzsa védelmi minisztériuma közölte, hogy erőit támadás érte, de nem viszonozták a tüzet, és tiszteletben tartják a tűzszünetet Thaiföld „számos provokatív akciója” ellenére.
NEW: Thailand launched dozens of F-16 airstrikes into southern Cambodia yesterday and today.
— Clash Report (@clashreport) December 9, 2025
What started as a few strikes has surged to 20+ sorties.
So far:
At least 14 dead, including civilians.
500,000+ displaced.
Both sides deny being the aggressor. pic.twitter.com/ZA69dXq0fB
A thaiföldi hadsereg közleménye szerint az ő csapatait támadták meg, és azzal vádolta Kambodzsát, hogy BM-21-es teherautóra szerelt rakétákat lőttek ki civil területek felé. Azt állították, hogy a kambodzsai erők gránátvetőket, tüzérséget és drónokat is használtak thaiföldi bázisok támadására. A thai légierő közölte, hogy vadászgépei kora reggel légicsapásokat indítottak kambodzsai katonai létesítmények ellen, mivel értékeléseik alapján Kambodzsa nehézfegyvereket mozgósított és harci egységeket helyezett át.
A légicsapások célja az eszkaláció megelőzése és Kambodzsa katonai képességeinek csökkentése volt a thai légierő szerint. Thaiföld közölte, hogy 380 ezer embert evakuáltak biztonságos helyekre.
A kambodzsai hatóságok szerint 1157 családot telepítettek át Oddar Meanchey tartományból.
Fotó: MTI/AP/Richard Drew
Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök, aki segített a kezdeti tűzszünet közvetítésében, önmérsékletre szólított fel a tűzszünet felbomlásának megakadályozása érdekében.
A kiújult harcok a legsúlyosabbak a júliusi ötnapos rakéta- és nehéztüzérségi párbaj óta, amely a közelmúlt történelmének legsúlyosabb harca volt a két ország között. Akkor legkevesebb 48 ember halt meg és 300 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, mielőtt Donald Trump amerikai elnök közbe nem lépett a fegyverszünet megteremtése érdekében.
Időleges fegyvernyugvás
Thaiföld és Kambodzsa októberben, amerikai nyomásra tette le a fegyvert: Trump nyíltan megüzente Bangkoknak és Phnompennek, hogy elfelejthetik a tervezett gazdasági megállapodásokat, ha nem vetnek véget az év eleje óta időről időre fellángoló határ menti összecsapásoknak. A két ország végül aláírta a tűzszünetet, de a béke törékenyebb volt, mint hitték.
Most Thaiföld bejelentette: felfüggeszti a megállapodást. A lépés újra kiélezheti a régóta parázsló feszültségeket, és kérdőjeleket vet fel Washington befolyásának tartósságáról is.
Trump, akit Kambodzsa Nobel-békedíjra jelölt, a múlt hónapban felhívásokat intézett mindkét ország vezetőihez, sürgetve őket, hogy tartsák be a tűzszünetet.
Aknamező
Nem világos, hogy mi váltotta ki a legújabb összecsapásokat, de a feszültség fokozódott, mióta november 10-én egy thai katonát megsebesített egy akna, ami arra késztette Thaiföldet, hogy felfüggessze a néhány héttel korábban Malajziában Trump jelenlétében megkötött tűzszüneti megállapodásban elfogadott deeszkalációs intézkedéseket.
Thaiföld azt állítja, hogy a taposóakna Kambodzsa által újonnan elhelyezett akna volt, és ezért addig nem folytatja a feszültségcsökkentő intézkedéseket, amíg a kambodzsai kormány bocsánatot nem kér. Az ugyanakkor többször is visszautasította a vádakat.
Fotó: Wikipédia/Detlef Garbrecht
Thaiföld hadereje dominál
Thaiföldnek nagy és jól finanszírozott hadserege van, amely mellett eltörpül Kambodzsa hadereje. Háromszor annyi aktív fegyveres erővel rendelkezik, és a 2024-es védelmi költségvetési előirányzata négyszer nagyobb, mint a szomszédjáé. Kambodzsa hadserege 75 ezer katonából, több mint 200 harckocsiból és körülbelül 480 tüzérségi eszközből áll, szemben a thai hadsereg 245 ezer fős személyzetével, körülbelül 400 harckocsijával, több mint 1200 páncélozott szállító járművével és 2600 tüzérségi fegyverével.
Thaiföld légiereje közel 40 vadászgéppel és több tucat helikopterrel rendelkezik, míg Kambodzsának 16 többcélú helikoptere van, de vadászrepülőgépe egy sincs.
A vita eredete, a templom
A Kambodzsa és Thaiföld közötti határvita az 1904-es és 1907-es megállapodások alapján megállapított határkijelölések kétértelműségéből fakad, amelyek célja a Sziámi Királyság (a mai Thaiföld) és a gyarmattartó Franciaország közötti határ meghatározása volt Francia Indokínában, amely magában foglalta Kambodzsát is. A francia gyarmati hatóságok által készített szerződéses térképek és felmérési dokumentumok gyakran pontatlanok voltak, ami egymást átfedő igényekhez vezetett több hegyvidéki területre és egy stratégiai hágóra vonatkozóan.
Fotó: Wikipédia/PsamatheM
Kambodzsa 1953-as függetlenedését követően a Preah Vihear templomkomplexum szuverenitása került a vita középpontjába. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) 1962-ben egy olyan ítéletet hozott, amelyben magát a templomot Kambodzsának ítélte, hivatkozva történelmi térképekre és francia felmérési dokumentációkra. A bíróság azonban nem határozta meg egyértelműen a templomhoz köthető környező területet, így a szomszédos hegyvidékek, sziklák és a templomhoz vezető utak jogi helyzete vitatható maradt.
A vitát nagyrészt elfeledték a 20. század végéig, amikor mind a thai, mind a khmer érzelmek felfokozták a határ iránti érzékenységet. 2008 és 2011 között több katonai összecsapás tört ki, többek között tüzérségi összetűzésekre, járőrharcokra és korlátozott behatolásokra került sor, amelyek mindkét oldalon több halálos áldozattal jártak.
Az ismételt összecsapások ellenére a Nemzetközi Bírósá ítéletében megerősítette Kambodzsa szuverenitását a templomkomplexum felett. Mindazonáltal a környező területek határainak kétértelműsége és a kölcsönösen elfogadott határ hiánya továbbra is feszültséget táplált, az a két nemzet közötti katonai és diplomáciai válságok visszatérő gócpontjává vált.
Harcos nacionalizmusok
A területi igények nacionalista feszültséget váltottak ki, különösen 2003-ban, amikor Phnom Penben tüntetők felgyújtották a thai nagykövetséget és thai vállalkozásokat támadtak meg egy thai híresség állítólagos megjegyzése miatt, amelyben megkérdőjelezte a Kambodzsa világörökségi listáján szereplő Preah Vihear temploma fölötti kambodzsai szuverenitást.
Felfokozott nacionalista érzelmek törtek felszínre tavaly Thaiföldön is, amikor a konzervatívok megkérdőjelezték a kormány azon tervét, hogy Kambodzsával a tengeri energiaforrások közös feltárásáról kezdjen tárgyalásokat. Attól tartottak, hogy ezáltal Thaiföld szigetterületei egy részének elvesztését kockáztatja.
Továbbá idén májusban a thai erők egy rövid csetepatéban megöltek egy kambodzsai katonát, ami arra késztette mindkét országot, hogy növelje csapatai számát a határon.
A határon kialakult feszültségek Paetongtarn Shinawatra thai miniszterelnök bukásához vezettek, akit egy bíróság augusztusban eltávolított hivatalából. Kiszivárgott ugyanis egy telefonbeszélgetése a befolyásos volt kambodzsai miniszterelnökkel, Hun Szennel, ami közfelháborodást váltott ki, mivel a helyzet enyhítésére tett kísérletet.
