A fokozott rendőri jelenléten kívül nem sok minden utalt hétfő reggel a Budai Várban arra, hogy a világ egyik nagyhatalmának a külügyminisztere, Marco Rubio tesz hivatalos látogatást – személyében először – Budapesten, és tart majd Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen sajtótájékoztatót a Karmelitában.
Foglalt székek, kényes kérdések
Az épületen – legalábbis korai érkezésünkkor – nem lengett amerikai lobogó, és a biztonsági ellenőrzésen is szokatlanul gyorsan átjutottunk. Bent ugyanakkor már nyüzsgő tömeg fogadott – újságírók, diplomaták és persze biztonságiak hada jelezte, hogy mégiscsak az Egyesült Államok külügyeinek irányítója jár ma itt, gondoljunk bármit is a jelenlegi adminisztrációról.
A sajtótájékoztatónak helyet adó teremben már az esemény előtt másfél órával foglalt volt az összes ülőhely – a problémát végül némi rámenősséggel és pótszékekkel sikerült részben orvosolni. Így nem maradtak ülőhely nélkül az amerikai kollégák sem, akik kisebb számban, de szintén jelen voltak az eseményen.
Orbán Viktor és Marco Rubio az eredetileg meghirdetett időponthoz képest mintegy fél óra késéssel vonult be a terembe, többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter kíséretében.
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Azt, hogy miről volt szó az eseményen, hétfői tudósításunkban már megírtuk. Mint halhattuk, itt „az új aranykor” a magyar-amerikai kapcsolatokban, Donald Trump és Orbán Viktor nagyon jóban van, a két kormány kiáll egymás mellett, jönnek az amerikai befektetések, és még egy atomenergia-ügyi megállapodást is kötöttünk.
Az igazán érdekes részt azonban ezúttal is az újságírói kérdések jelentették – ennek során négy médium, a kormányzati kontroll alatt álló magyar állami televízió, az elmúlt években kormányközelivé vált Index, valamint az amerikai CBS és a Reuters kérdezhetett.
A legkényesebb és egyben legérdekesebb kérdéseket a CBS riportere tette fel:
Hajlandó lesz-e Marco Rubio „konstruktívan együttműködni” Orbán Viktor kihívójával, ha a kormányfő „Donald Trump támogatása és az Ön látogatása ellenére is” elveszíti az áprilisi választásokat? (Ennél a kérdésnél Orbán Viktor elmosolyodott.) Hajlandó-e a magyar miniszterelnök elfogadni egy esetleges választási vereséget? Valamint egy évre vagy határozatlan időre adott mentességet Donald Trump az orosz energiaszektorra kivetett amerikai szankciók alól?
A válaszok számos apró, de sokatmondó részleteket rejtenek. (Persze lehetett volna még kényesebb kérdésekkel bombázni Rubiót, például a venezuelai katonai intervenció és Grönland fenyegetése ügyében, de erre már nem volt lehetőség.)
Rubio az Orbán-kormányt preferálja
Az első kérdésre az amerikai külügyminiszter azt válaszolta: nem akar spekulálni a jövőről, ezt majd a magyar választók eldöntik. Ugyanakkor ekkor is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump személyes és munkakapcsolata „nagyon szoros”, és ez „hihetetlenül előnyös” a két ország viszonyára nézve.
Magyarul: az amerikai külügyminiszter nem mondta ki ugyan nyíltan, hogy Orbán Viktor hatalmon maradását szeretné – ezt már csak azért sem tehette meg, mert gondolnia kell arra is, hogy májust követően esetleg már egy Tisza-kormánnyal kell együttműködnie –, de félreérthetetlenül utalt erre.
Az „aranykor” főleg a kiváló Orbán-Trump kapcsolatnak köszönhető, tehát ha azt szeretnétek, hogy ez így is maradjon, és ebből Magyarország profitáljon, akkor szavazzatok Orbán Viktorra – szólt a kódolt üzenet.
Rubio a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy amerikai érdek is Magyarország sikere, hiszen Washington hazánkon keresztül (is) tudja érvényesíttetni az érdekeit a térségben, különösen addig, amíg a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a vizittel kapcsolatban a közösségi oldalán annyit közölt, hogy szívesen látják majd Rubiót az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, október 23-án Budapesten, akit „akkor már egy másik Orbán”, Orbán Anita (a Tisza Párt jelenlegi külügyi vezetője) fogad majd. Hozzátette: a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztése továbbra is prioritás marad.
Orbán Viktor elfogadná a választási vereséget
Az áprilisi esetleges választási vereséget firtató kérdésre a magyar miniszterelnök – angolul – meglepően nyílt választ adott. Mint mondta, ő nemcsak a leghosszabb ideje regnáló európai kormányfő (összességében már csaknem 20 miniszterelnöki év van mögötte), hanem sok időt, 16 évet töltött el ellenzékben is.
„Néha vesztek, néha nyerek (…) Szóval ne aggódjon amiatt, mi lesz, ha nem nyerek, mert ez már rendszeresen megtörtént. Legkevesebb négy alkalommal”. Hozzátette: a magyar demokrácia „nagyon erős”, hisz a politikai versenyben, és a magyar emberek akaratának megfelelően alakul majd kormány a választások után. „Magyarország mint ország mindenképp erős marad”, zárta válaszát.
Magyarul: Orbán Viktor hajlandó elfogadni az esetleges választási vereséget és átadni a hatalmat. És ezt Magyarországra nézve sem tartaná tragédiának.
Ez meglepő fejlemény ahhoz képest, hogy a kormánypárt kampányában kvázi nemzethalált – háborúba való belesodródás, tömeges migráció, sokkoló adóemelés – vizionál kormányváltás esetén.
Szankciómentesség, védőpajzs: sok a kérdőjel
Arra a kérdésre, hogy egy évre vagy határozatlan időre adott Trump mentességet Magyarországnak az Oroszország elleni energiaszankciók alól, Rubio először nem válaszolt. Amikor az újságírónő visszakérdezett (a kérdés alig volt hallható, mivel nem volt már nála a mikrofon), szintén nem mondta ki egyértelműen, hogy a mentesség határozatlan időre szólt. Csupán ismételten azt hangsúlyozta, hogy a felmentés a kiváló Orbán-Trump viszonynak köszönhető.
Nagyon úgy tűnt, hogy Rubio próbálja kikerülni vagy elkenni ezt a kérdést – nem véletlenül.
Miközben ugyanis Orbán Viktor és Szijjártó Péter a kormányfő tavaly novemberi washingtoni látogatása óta korlátlan idejű, illetve minimum Trump elnöki idejére szóló mentességről beszélt, addig Washington ezt már több alkalommal cáfolta.
Csak két konkrét példa: számos nyugati médium kérdésére a Fehér Ház már közvetlenül Orbán Viktor washingtoni vizitje után azt közölte, hogy a mentesség egy évre szól. Sőt, november közepén Rubio maga is azt mondta egy újságírói kérdésre (a válasz 32:25-től hallható ebben a videóban), hogy az orosz olaj- és gázimportot érintő szankciók alól egy évre kap mentességet Magyarország (az atomenergia esetében pedig addig, amíg az a paksi fejlesztés miatt szükséges).
Az amerikai külügyminiszter azzal a pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatban, amit Orbán Viktor szerint szintén megígért Trump tavaly novemberben, homályosan fogalmazott: amennyiben „pénzügyi nehézségek” adódnak és veszélybe kerül az ország stabilitása, akkor Trump megtalálhatja a módját annak, hogy segítséget nyújtson – konkrétumot azonban nem mondott.
Összegezve: Rubio látogatásának az atomenergia-ügyi megállapodáson túl kézzelfogható eredménye nem volt. Az amerikai külügyminiszter uggyanakkor szintén aranykorról beszélt, folyamatosan méltatta az amerikai elnök és Orbán Viktor kiváló kapcsolatát, és ezáltal is letette a voksát a kormány mellett a választások előtt.
Egyébként ezt visszhangozta több amerikai médium is. „Rubio hangsúlyozta Trump támogatását Magyarország vezetőjének a szoros választás előtt„ – írta a New York Times. A már említett CBS pedig úgy fogalmazott: „Trump elmélyíti kapcsolatát a vitatott vezetővel, Orbán Viktorral.”
A Rubio-vizitről megkérdeztük a jelenleg az Egyesült Államokban élő külpolitikai elemzőt, Yaro Patrice-t is a Klasszis Podcastban. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
