„Én Beregszászban szeretnék találkozni, ő meg máshol. Ezt tudom mondani. Most is elmondtam neki három nyelven, magyarul, ukránul és oroszul is a település nevét, szívesen megyek oda” – ezt válaszolta Magyar Péter a június 18-i EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatón a Privátbankár azon kérdésére, hogy miért nem jött létre továbbra sem ukrajnai találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – annak ellenére sem, hogy a magyar kormányfő azt már április végén kezdeményezte.
Húzódik az ukrajnai vizit
A magyar miniszterelnök válaszában megjegyezte azt is, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogairól szóló politikai megállapodást kettejük találkozója nélkül is meg tudták kötni június első felében (ez akkor még végrehajtásra várt). Ennek nyomán a magyar kormány júniusban hozzájárult az EU és Ukrajna közötti csatlakozási tárgyalások első klaszterének a megnyitásához.
Kettejük esetleges találkozója azon a rövid megbeszélésen is szóba került, amelyet július elején, az ankarai NATO-csúcson folytatott Magyar Péter Zelenszkijjel: „Megállapodtunk abban, hogy valamikor a közeli jövőben fogunk találkozni vagy Budapesten, vagy Kijevben, és utána elmegyünk együtt Kárpátaljára, Beregszászba” – mondta akkor.
Fotó: Európai Tanács
Másfél hónappal később az ukrán elnök a magyar nemzeti ünnep, augusztus 20-a alkalmából kelt köszöntőlevelében meghívta Ukrajnába Magyar Pétert, azonban továbbra is ragaszkodott az ukrán fővároshoz. „Örömmel üdvözölném Önt Kijevben az Ön számára legközelebbi megfelelő időpontban” – fogalmazott. Időpont egyelőre nincs, Magyar Péter ukrajnai látogatása továbbra is várat magára.
Diplomáciai szempontból egy másik országbeli helyszínre „nem igazán tehet javaslatot” Magyar Péter – mondta Szent-Iványi István ezzel kapcsolatban nemrég lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A külpolitikai szakértő szerint az ukránok nem zárkóznak el Beregszásztól, de elsőként Kijevben szeretnének találkozni.
„Ami a helyszínt illeti, az egyértelműen főváros lehet: tehát vagy Budapest, vagy Kijev” – mondta a podcastban ezzel egybehangzóan Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Hozzátéve, hogy ezek az országok – példaként említve egy korábbi romániai esetet – „nagyon kényesek” arra, hol tartják a találkozót. Szerinte a magyar kormánynak nem kellene erőltetnie a beregszászi helyszínt.
Magyar Péter legközelebb – a júniusi brüsszeli EU-csúcs és a júliusi ankarai NATO-gyűlés után – az e heti brüsszeli EU-csúcson találkozhat Zelenszkijjel. Erről a magyar miniszterelnök beszélt egy finn lapnak adott interjúban. Úgy tudjuk, hogy az egyeztetésre a csúcs második napján, pénteken kerül majd sor.
Kisebbségi jogok kipipálva?
Szent-Iványi István az ukrajnai találkozó csúszásának elsődleges okaként nem a helyszín körüli nézetkülönbséget, hanem azt említette, hogy még várat magára a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól kötött júniusi megállapodás átültetése az ukrán törvénykezésbe.
Ez utóbbi akadály azonban hétfőn elhárult: az ukrán parlament ugyanis elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást: az előterjesztést 266 képviselő szavazta meg a 450 fős ukrán törvényhozásban. Nem sokkal a parlamenti szavazás után pedig az ukrán elnök alá is írta a törvényt.
A magyar kormány cserében – csakúgy mint júniusban – nem gördít akadályt az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások újabb szakaszának elkezdése elé. Azaz a törvény elfogadása elősegíti a második és harmadik klaszter megnyitását.
Magyar Péter szerint a törvény alapjaiban teszi könnyebbé a magyar gyerekeknek az anyanyelvük használatát Kárpátalján. Orbán Anita külügyminiszter pedig – miután az EU-tagországok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozása peremén, hétfőn tárgyalt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel – arról beszélt: a döntés hosszú hónapok kitartó magyar-ukrán tárgyalásainak eredménye, és a kárpátaljai magyar közösség megfelelő jogi garanciákat kap a gyermekek anyanyelvű oktatására és a magyar iskolák működésére.
Szibiha üzenetében azt emelti ki, hogy a törvény elfogadása „az EU legjobb gyakorlataival összhangban” biztosítja Ukrajnában az európai nemzeti kisebbségek jogait ezen a területen, és erre a csatlakozási tárgyalások első fejezete szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően került sor.
A törvény elfogadását közös nyilatkozatban üdvözölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is, és szorgalmazta annak mielőbbi hiánytalan bevezetését és alkalmazását. Örömét fejezte ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is, kiemelve, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
Miről szól a törvény?
Ami a részleteket illeti, az Ukrinform MTI által idézett törvényismertetése szerint a módosítások az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékelések lebonyolítását, valamint az oktatási intézmények különleges jogállásának megőrzését érintik.
Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén.
A törvény lehetővé teszi azt is, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphat.
Bizalom-visszaállítás, apró lépésekben
Mindez örvendetes fejlemény ahhoz képest is, hogy szeptemberben feszültségek jelentkeztek a magyar-ukrán viszonyban a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók ügye és a Kárpáti Nyolcak alakuló ülése körüli zavarok miatt. Ennek nyomán éles – már-már az Orbán-korszakot idéző – szóváltás alakult ki a közösségi médiában a magyar miniszterelnök és az ukrán külügyminiszter között, amit Orbán Anita igyekezett diplomáciai eszközökkel csillapítani.
A mostani törvény elfogadása ellenére pedig még jócskán maradtak feszültséggócok a magyar-ukrán viszonyban.
A Tisza-kormány a magyar érdekekre hivatkozva továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását (és magyar népszavazáshoz kötné azt), elutasítja a fegyverszállítmányok Magyarországon keresztüli továbbítását, és alighanem a jövőben is kész ütőkártyaként használni az ukrajnai csatlakozási folyamat megakasztását.
A magyar kisebbségeket védő törvény pedig – bár fontos – nem oldja meg egy csapásra a problémáikat. Szent-Iványi István tapasztalatai szerint – erről beszéltek neki ottani magyarok – nagyon árt nekik, ha feszült a viszony a két ország vezetése között, és komoly problémát okoz az is, hogy nincs elég magyar tanár és diák.
Magyar Péter a finn lapnak mindenesetre azt mondta, hogy apró lépésekben kívánja helyreállítani a bizalmat Ukrajnával.
Ennek lenne egy fontos állomása a Magyar-Zelenszkij csúcs, akár Kijevben, akár esetleg Budapesten.
Egy csúcstalálkozónak mindig van szimbolikus jelentősége: kifejezi, hogy a két ország között jó vagy fontos kapcsolat van – véli Szent-Iványi István. Szerinte a találkozóra hamarosan sor kerülhet, és „ez talán lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak”.
A Nagyító több cikkét itt olvashatják.
Megérkeztek a friss devizakurzusok. 
