Magyar Péter nemcsak az EU-csúcsról számolt be, hanem az annak peremén folytatott tárgyalásairól is.
Emlékeztetett, hogy Roberta Metsolával, az Európai Parlament (EP) elnökével arról tárgyalt, hogy októberre zárják le a Magyarország elleni 7-es cikk szerinti eljárást.
Szerinte egyetértettek abban, hogy erre valóban sor kerülhet, az Európai Bizottsággal az uniós pénzekről kötött megegyezésnek is köszönhetően.
Fotó: Privátbankár/Wéber Balázs
Magyar Péter kitért arra is, hogy részt vett az Európai Néppárt ülésén (a Tisza Párt a néppárti frakció tagja az EP-ben, de még nem tagja a Néppártnak). Pártja várhatóan szeptemberben csatlakozik a pártcsaládhoz, jelentette ki.
A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy egyeztetett a görög, a horvát és a finn kormányfővel, valamint az osztrák kancellárral és a szlovák miniszterelnökkel is. Volt a csúcs előtt egy külön találkozója a Visegrádi Négyeknek, valamint a régi uniós költségvetési politikát pártoló Kohézió Barátai csoportnak is – utóbbinak szintén tagja Magyarország.
Emellett volt egy migrációs egyeztetés is 19 tagország között: szerinte hangulatváltozás van ebben a tekintetben az EU-ban, sok tagország a jelenleginél is szigorúbb politikát szeretne az illegális bevándorlással szemben.
Jelezte, hogy igyekeznek a Magyarországra kiszabott menekültügyi bírság ügyében eredményt elérni: a tárgyalások jelenleg is folynak annak eltörlésére.
Az Európai Tanács üléséről és a magyar érdekképviseletről azt mondta: lehet úgy magyar érdeket képviselni, hogy egy eurócentet sem hagyunk ott, és nem borítunk asztalt.
Ukrajnával kapcsolatban Magyar Péter jelezte, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a csúcson, de nem volt köztük hosszú beszélgetés.
A Privátbankár kérdésére kifejtette: eddig szerinte azért nem jött létre személyes találkozója az ukrán elnökkel, mert más-más településen szeretnének találkozni. Magyar Péter Beregszászon, Zelenszkij pedig máshol. Más különösebb ok nincs, tette hozzá.
Kérdésünkre beszélt arról is, hogy nem hangzott el könkrét dátum az EU-csúcson az ukrán uniós csatlakozás lehetséges időpontjával kapcsolatban.
A miniszterelnök szerint sok uniós tagállam mondja azt, hogy nincs kettős felvételi eljárás – ez nem lenne jó üzenet a nyugat-balkáni országoknak.
Ódor Bálint uniós nagykövettel kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is marad a tisztségében. (A Politico korábban ezzel ellentétes értesülést tett közzé.)
A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetéssel kapcsolatban – ami szintén a csúcs egyik fontos témája volt – pedig megjegyezte, hogy Magyarország kiáll a kohéziós politika és a mezőgazdasági politika külön kezelése mellett.
A miniszterelnök korábban közösségi oldalán azt is közölte:
az ő kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozására utaló kitétel az állam- és kormányfői csúcs záródokumentumából. Szerinte abba a már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került, amely a több hetes szövegezés alatt magyar javaslatra sokat finomodott.
„Másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat”, emelte ki Magyar Péter (és ez végül meg is valósult).
A kormányfő közösségi oldalán azt is tudatta, hogy első felszólalásában az Európai Tanácsban őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt, és arról, hogy szerinte miről kellene szólnia a politikának. Egyúttal megtámogatta az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett törtek lándzsát. Felszólalása végén nagy tapsot kapott, állította.
Visszatérve Ukrajnára, Volodimir Zelenszkij történelmi jelentőségűnek nevezte a csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitását. Szerinte ez az európai vezetők egyhangú támogatásának köszönhető.
António Costa, az Európa Tanács elnöke szintén történelmi pillanatról beszélt. Szerinte az első tárgyalási fejezetcsoport megnyitása rendkívül fontos lépés az Európai Unió bővítése és Ukrajna teljes uniós csatlakozása felé.
Magyar Péter korábban jelezte: azután járultak hozzá az első klaszter megnyitásához, hogy Ukrajna hivatalos jegyzékben vállalta a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogainak garantálásáról szóló megállapodás teljes végrehajtását, és azt beépítette az uniós kisebbségi akciótervébe is.
A magyar miniszterelnök hozzátette: amennyiben Ukrajna a magyar kisebbség jogai kapcsán tett vállalásait nem teljesíti határidőben, úgy nem fognak tudni továbblépni az uniós csatlakozási folyamatban.
Ugyanakkor Bóka János, az Orbán-kormány volt uniós ügyi minisztere közösségi oldalán azt írta, hogy „három fehér zászlóval kezdett Magyar Péter Brüsszelben”. Kritizálta például a miniszterelnököt amiatt, mert hozzájárult Ukrajna csatlakozási folyamatának továbbléptetéséhez. Szerinte az ukrán uniós tagság katasztrofális következményekkel járna Magyarországra és az EU-ra nézve.
Helyszíni videónkat Magyar Péter tegnapi bevonulásáról az EU-csúcsra itt tekinthetik meg:
Tudósításunkat a tegnapi doorstepről itt olvashatják:
Beharangozó írásunkat pedig itt érhetik el:
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
