A Csendes-óceán középső-keleti részének kulcsfontosságú régiójában a tengerfelszín napi hőmérséklete szeptember 19-én 3,05 Celsius-fokkal volt az átlag felett, ezzel meghaladta a 2015-ös, nagyon erős El Niño idején felállított korábbi 3,02 Celsius-fokos rekordot.
Az El Niño hosszabb távú mérései ugyan még nem érték el a rekordszintet, és a jelenség várhatóan csak az év későbbi szakaszában tetőzik, világszerte már most jelentős változásokat okoz az időjárásban, amelyek közül sok már napjainkban is érezhető.
A múlt században két kiemelkedő El Niño eseményt rögzítettek – az 1982–1983-ast és a 2015–2016-ost –, amelyek mindegyike közel 2,6 Celsius-fokos emelkedéshez vezetett. A jelenlegi jelenségre vonatkozó előrejelzések szerint a hőmérséklet 3-4 Celsius-fok között mozoghat, ami potenciálisan jóval meghaladja mindazt, ami az elmúlt legalább 150 évben vagy még régebben történt.
Mi az El Niño, és hogyan mérik?
Az El Niño a természetben előforduló jelenség, amely körülbelül két-hét évente ismétlődik, és általában egy évig tart. A Csendes-óceánon jellemzően keletről nyugatra fújó passzátszelek ilyenkor legyengülnek, vagy akár meg is fordulhatnak, ami elősegíti a felmelegedett víz keleti irányba való mozgását. Ennek hatására az óceánból hő szabadul fel a légkörbe, ami növeli a globális hőmérsékletet, és világszerte megváltoztatja az időjárási viszonyokat.
Fotó: MTI/AP/Nirandzsan Sresztha
Az előrejelzések a Csendes-óceán kulcsfontosságú régiójának hőmérsékletét figyelve követik az El Niño alakulását. Amikor a számok tartósan 0,5 Celsius-fokkal a normál érték fölé emelkednek, El Niñót hirdetnek. Az El Niño erősségének mérésére azonban többféle módszer létezik.
A most megdöntött rekordok a tengerfelszín hőmérsékletének napi méréseire vonatkoznak, összehasonlítva a hosszú távú történelmi átlaggal. Ezt Óceáni Niño Indexnek (ONI) nevezik. Sok tudós – köztük az amerikai és az ausztrál előrejelzők – egy alternatív mérőszámot is alkalmaz, amelyet Relatív Óceáni Niño Indexnek (RONI) neveznek.
Ez azt méri, hogy a kulcsfontosságú El Niño régió mennyire meleg a trópusi óceánok többi részéhez képest, azaz figyelembe veszi az éghajlatváltozás okozta háttérmelegedést.
A RONI index szerint a jelenlegi El Niño még nem döntött rekordot – de úgy tűnik, hogy a következő hetekben ez is megtörténhet.
Adam Scaife fizikus professzor, a Brit Meteorológiai Hivatal hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője a BBC-nek kijelentette: „Hónapok óta jelezzük, hogy a kialakulóban lévő El Niño példátlan esemény lesz. Az a tény, hogy már túlszárnyalta a korábbi rekordokat, és még több hét hátravan, mire az év későbbi szakaszában eléri a csúcspontját, jól mutatja az idei El Niño hatalmas mértékét.”
Az El Niño hatásai már világszerte érezhetők
Minden El Niño más és más, ezért a globális időjárási mintákra gyakorolt hatása sem fix. Az El Niño példátlan ereje sem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenhol példátlan hatással lesz az időjárásra. Scaife professzor szerint a tudósok még mindig azt vizsgálják, hogy a következmények arányosak lesznek-e a jelenség nagyságával, de már most is döbbenetes hatások tapasztalhatók a világban.
A gigamértékű El Niño eltérítheti az időjárási mintákat a normálistól. Egyes régiókban növeli a viharok és árvizek, máshol pedig az aszály és az erdőtüzek esélyét.
A nedves régiók kiszáradhatnak, míg a száraz területeken extrém esőzések tapasztalhatók, amelyek áradásokat okozhatnak. A globális átlaghőmérséklet is emelkedik az El Niño idején, ami veszélyes hőségnek teszi ki az embereket – idén Európában elviselhetetlen meleget okoztak a hőkupolák, és a nyár is rendkívül esőmentes volt. De az indiai monszuncsapadék mennyisége is megcsappant: szeptember 22-ig a délnyugati monszun 15 százalékkal kevesebb esőt hozott a szokásosnál. Nepálban halálos áldozatokkal járó földcsuszamlás történt a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső miatt. Az árvizek fokozott kockázata érvényes Ecuador, Peru és az USA déli partvidékére, valamint az aszály és a bozóttüzek fokozott veszélye Brazíliára, Ausztráliára és Indonéziára. Ezek az időjárási anomáliák jelentős hatással lehetnek a terméshozamokra, az élelmezésbiztonságra és a gazdaságokra világszerte.
Magyarország is megszenvedi
A Duna 2026-ban történelmi léptékű kiszáradással küzd, ahogy a Velencei-tó és a Balaton is. Ennek következménye, hogy a Dunán meg kellett építeni a paksi fenékküszöböt a Paksi Atomerőmű üzemben maradása érdekében. Az aszály miatt rekordalacsonyak lesznek a mezőgazdasági mutatók, például soha nem látott mélységbe süllyed az idei almatermés. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója a Másfél Fok sajtóközleményében rámutat, hogy az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül.
Amerikában már a prevenciót sürgetik
Az El Niño egy másik tipikus hatása a hurrikánaktivitás csökkenése az Atlanti-óceánon, ami a magas légköri szélminták megváltozásának tudható be. 2026-ban eddig nem voltak atlanti hurrikánok, ami új rekordot jelent, mióta elkezdődött a viharok műholdas megfigyelése. Ugyanakkor a Csendes-óceánon kivételesen zsúfolt hurrikánszezon zajlik – mutat rá a The Conversation cikke. (Lásd a Japánban halálos áldozatokkal járó Dujuan tájfunt pár napja).
Ezért az Egyesült Államokban már kutatások folynak arra, hogyan lehetne az államokat minél jobban felkészíteni a hirtelen természeti csapásokra. Los Angelesben a katasztrófavédelmi vezetők egy új módszerrel kísérleteznek a 2026-os kihívások leküzdésére: olyan lehetséges forgatókönyvekkel gyakorolnak, amelyekben felkészülnek egy El Niño okozta szélsőséges időjárási eseményre. Ezek a gyakorlatok a már létező tervek hiányosságainak azonosítására és annak kiderítésére szolgálnak, hogy mire lehet szükség súlyos viharok, árvizek vagy sárcsuszamlások esetén. Így a katasztrófaelhárításban részt vevő személyek egy hipotetikus eseményen még annak bekövetkezése előtt dolgozhatnak.
Az El Niñóra való felkészülés kihívása a bizonytalanság közepette tükrözi azokat a tágabb problémákat, amelyekkel az emberiség szembesül a jövőbeli éghajlatváltozásokra való felkészülés során. Ezért egyre nagyobb hangsúly helyeződik az extrém események megelőzésére. Az infrastruktúra folyamatos karbantartása, a hőséggel vagy viharokkal teli évszakokra való felkészülés, a veszélyeztetett lakosság igényeinek megértése és az ezek kielégítésére vonatkozó tervek kidolgozása mind segíthet megelőzni, hogy egy heves vihar súlyos katasztrófává váljon egy-egy ország vagy közösség számára.
