Klímaválság fenyegeti a világ legnépszerűbb gyümölcsét.

A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.

A környezetvédők szerint, ha a földi légkör éves átlagos hőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedik, akkor jöhetnek az igazi katasztrófák. Szerencsétlen bolygónk 2024-ben átlépte ezt a határt.

A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni.

A megfigyelt újkori történelem során Kínában idén július volt a legmelegebb hónap, a hőmérséklet átlagosan 23,21 Celsius-fok volt - jelentette csütörtökön a CCTV kínai állami televízió.

A klímavédelem ügyében.

Finoman szólva sem tartozik az állampolgári jogok közé az, hogy az emberek külföldön vakációzzanak, főként, hogy repülőgéppel jussanak el a kiszemelt úti célhoz.

Továbbra is lángolnak a kanadai erdőtüzek, már New York és Washington is fuldokol a füstjétől. Kanada azt latolgatja, mit kell tennie a jövő érdekében, kérdés, hogy valójában milyen károkat okoz a nagymértékű füst az egészségünkben?

A Spanyolországban tavaly óta tartó súlyos aszály nagy tempóban hajtotta felfelé az olívaolaj árát. Jelenleg több mint 45 százalékkal nőttek a jegyzések a tavalyiakhoz képest, de nem lehet kijelenteni, hogy itt a drágulás vége. A piacon már jó ideje érezhetőek a klímaváltozás hatásai, ám a kedvezőtlen folyamatok az elmúlt két évben felgyorsultak és állandósult a bizonytalanság és a hektikus üzletmenet.

A klímaválság kellős közepén vagyunk, a zöld átállást minél hamarabb be kell vezetni, ezt a folyamatot az ukrajnai háború fel fogja gyorsítani - jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól - mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (Conference of the Parties, COP26) hivatalosan is megnyitó beszédében.

Joe Biden megígérte, hogy megduplázza a súlyosbodó éghajlati válságnak kitett fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatást, mert vészesen közeledik a nap, amikor már semmit nem lehet majd tenni. 

A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.

Előre kívánnak menekülni a nagy technológiai cégek, és a péntekre tervezett világméretű klímasztrájk előtt megpróbálnak olyan zöld vállalásokat tenni, mellyel talán elejét vehetik, hogy saját munkavállalóik is az utcára vonuljanak a megmozdulás részeként.

Pápua Új-Guineán, Kiribatin és a Salamon-szigeteken is finanszíroznak majd környezetvédelmi projekteket.

A 2008-as globális pénzügyi válság után a befektetések zöme továbbra is azon makroszintű túltermelési és túlfogyasztási rendszereknek a túlélését finanszírozza, amelyeknek elsődleges felelősségük van a fenntarthatatlansági problémák további elmélyülésében. "A globális természeti erőforrásokra nehezedő nyomás növekedése miatt a migrációs nyomás fennmaradásával számolok, a jelenleginél kritikusabb szinten." Pintér Lászlóval, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetőjével és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársával Káncz Csaba készített kétrészes interjút, amelynek első részét itt olvashatják.