<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
A 2008-as globális pénzügyi válság után a befektetések zöme továbbra is azon makroszintű túltermelési és túlfogyasztási rendszereknek a túlélését finanszírozza, amelyeknek elsődleges felelősségük van a fenntarthatatlansági problémák további elmélyülésében. "A globális természeti erőforrásokra nehezedő nyomás növekedése miatt a migrációs nyomás fennmaradásával számolok, a jelenleginél kritikusabb szinten." Pintér Lászlóval, a CEU Környezettudományi és környezetpolitikai Tanszékének vezetőjével és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársával Káncz Csaba készített kétrészes interjút, amelynek első részét itt olvashatják.

A menekült-, illetve migránskérdés röpke pár év alatt a nemzetközi politika egyik legélesebben vitatott, legneuralgikusabb témája lett. Az ökológiai okokból menekülőkre eközben még elfogadott nemzetközi jogszabályok sincsenek. Mennyire látja súlyosnak a helyzetet - akár már a közeljövőben - tekintettel a kiszáradó térségekre Dél-Ázsiában és Afrikában?

Nos, a helyzet már régóta súlyos, csak a háttérben hosszú ideje eddig látensen zajló folyamatok hatásai érnek el napjainkra egyre gyakrabban és egyre kritikusabb szinteket. Ezt a közvélemény is tapasztalhatta, amikor tavaly Fokváros vagy az elmúlt hetekben a 7 millió lakosú indiai Csennai jutott közel az abszolút vízhiányhoz. Persze minden sokmilliós Fokvárosra vagy Csennai-ra sok ezer, vagy sok tízezer ázsiai vagy afrikai kistelepülés jut, amely nem csak megközelíti, hanem át is lépi ezt a kritikus határt, mindenfajta sajtóvisszhang nélkül. De ha már a kiszáradás lehetősége szóba került, az ENSZ 1997 óta pár évente rendszeresen kiadott és a klímajelentéseknél átfogóbban foglalkozó - csak kevésbé ismert és magyarra eddig soha le nem fordított - Globális Környezeti Kilátásoknak (GEO) már a 2000-es kiadásában feketén-fehéren megjelent, hogy az integrált regionális modellek eredményei szerint Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika országaiban strukturális és állandósult vízhiánnyal kell számolni a századunk 30-as éveitől, forgatókönyvektől függően. Nem tartom túlzásnak az állítást, hogy ezek és az ehhez hasonló felhívások mind a nagypolitika, mind a tömegtájékoztatás, mind pedig ennek eredményeképpen a közvélemény részéről évtizedeken át jórészt süket fülekre találtak.

Persze naivitás lenne a migrációt kizárólag a környezet számlájára írni anélkül, hogy figyelembe vennénk például a krónikus szegénység, felelőtlen katonai kalandorpolitika vagy az intézményesült korrupció hatásait. Viszont az is nyilvánvaló, hogy az élethez elengedhetetlen természeti erőforrások mennyiségének, illetve minőségének csökkenése a fenyegetettség érzésének - és a tényleges fenyegetettség - szorzójaként (’threat multiplier’) működik.

Az említett régiókban ezek a folyamatok nem újak, csak korábban vagy el sem érték a nagypolitika, illetve a sajtó, ezen keresztül pedig a társadalom zömének ingerküszöbét, vagy pedig átmeneti, illetve a segély vagy fejlesztési politika hagyományos eszközeivel általában kezelhető problémának tekintették őket. Ezek egyik fő gyengéje, hogy sokszor elsősorban az okozatokat kezelik tüneti szinten, míg a komolyabb erőfeszítést igénylő kiváltó okok továbbra is megmaradnak. Ahhoz, hogy ezen túl tudjunk lépni, mind a politikában mind a gyakorlatban szemléletváltásra van szükség. Évtizedek óta tudjuk, hogy nem egyszerűen víz-, klíma-, vagy termőföld-, hanem rendszerszintű fenntarthatósági - pontosabban fenntarthatatlansági - probléma van.

A kérdéséhez visszakanyarodva, az alapvető kiváltó okok, mint például a népesség, illetve a fogyasztás növekedése, az urbanizáció, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás, illetve az információs társadalom térnyerése közismerten nagy inerciájú (tehetetlenségű, a szerk.) folyamatok. Mivel ezek elég gyorsan és elegendő mértékben szerintem még a legjobb szándékkal sem befolyásolhatók, rövid és középtávon a migrációs nyomás fennmaradásával számolok, a jelenleginél kritikusabb szinten.

A 2008-as globális pénzügyi válság óta a vezető jegybankok ultra-alacsony kamatkörnyezettel próbálják elhitetni, hogy a múlt század jóléti- és fogyasztási modellje még fenntartható. A G20-ak államadóssága 2009 óta 72 százalékkal növekedett, miközben a gazdasági teljesítmény csupán 31 százalékkal. A valóságtól elszakadt és a jövőt elzálogosító monetáris politika Ön szerint mennyiben járul hozzá a globális környezeti válsághoz?

Ennek a megválaszolásához szeretnék először egyet visszalépni. Egyetértek azokkal, akik szerint a 20. századból örökölt és azóta csak súlyosbodó fenntarthatatlansági problémák kezelése eddig szinte soha nem látott méretű erőfeszítést és ennek megfelelő finanszírozást igényel. Hogy milyen nagyságrendű befektetésekről van szó, ahhoz érdemes idézni a nemzetközi szinten tárgyalt és minden ENSZ tagállam által példátlan konszenzussal elfogadott fenntartható fejlesztési célok éves finanszírozási igényét, amely az ENSZ szerint nagyságrendileg 2.5 ezermilliárd dollár. Hangsúlyozottan nem luxuskiadásokról van szó, mivel a célok sok esetben csak a legkisebb közös nevezőt és nem az elvárható ideális célokat jelentik, a környezeti célok esetében pedig annak megelőzését, hogy a Föld természeti infrastruktúrájának – víz, termőtalaj, éghajlat, levegő, természetes ökoszisztémák – számtalan esetben már így is kritikus állapota tovább romoljon.

A történelmien és tartósan alacsony kamatkörnyezet és a célokban kifejezett pozitív politikai szándék alapján azt lehetne gondolni, hogy a pénz rendelkezésre áll és arra áll rendelkezésre, amire ténylegesen kell. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű és pláne nem ilyen rózsás. Az irreálisan alacsony kamatkörnyezet következtében ugyan jelentős a tőkepiaci likviditás, de néhány jószándékú próbálkozástól eltekintve (például Dél-Korea, Németország) a világ nem használta ki a pénzügyi válságot alapvető strukturális változások bevezetésére. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a befektetések zöme továbbra is azoknak a makroszintű túltermelési és túlfogyasztási rendszereknek a túlélését finanszírozza, amelyeknek elsődleges felelősségük van a fenntarthatatlansági problémák generálásában és további elmélyülésében.

Pintér László, a CEU tanszékvezetője, a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa.

Úgy látom tehát hogy az alacsony kamatkörnyezet alapvető, a fenntarthatóság logikáján alapuló strukturális változások nélkül nagyon finoman fogalmazva is öngól. Némileg biztató, hogy ezt olyan vezető szervezetek mind az OECD is világosan belátják, és az is pozitív, hogy növekszik a zöldgazdaságba irányuló befektetések aránya, de az olcsó pénz még mindig döntően a fenntarthatatlan gazdaságot finanszírozza, az idő pedig fogy.

(Az interjú második részét holnap olvashatják.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Már részletesebb győzelmi adatokat is közölt Putyin pártja
MTI | 2021. szeptember 20. 10:40
A szavazatok 80 százalékos összesítése után jött a frissítés, meglepő fordulat nincs.
Makro / Külgazdaság Most a gázolaj drágul soha nem látott szintre
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 09:51
Szerdától literenként átlagban bruttó 7 forinttal drágul a dízelüzemű autókba való üzemanyag, ezzel szemben a benzin 2 forinttal lesz olcsóbb. Aminek eredményeként a két fajta átlagára pontosan ugyanannyi lesz.
Makro / Külgazdaság Lassabban jutunk el a járvány csúcsára, mint tavaly
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 20. 09:27
Bár emelkednek az esetszámok, de nincs akkora ugrás az adatokban napról napra, mint egy éve.
Makro / Külgazdaság Nem sikerült megingatni Putyin hatalmát
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 20. 08:06
Megmarad az alkotmányozó többség, de voltak furcsa esetek a választás során.
Makro / Külgazdaság A Covidban már annyian haltak meg a világban, mint Magyarország lakosságának fele
MTI | 2021. szeptember 20. 07:16
Ha pedig a fertőzötteket nézzük, a világ ötödik legnépesebb országában élőkhöz fogható csak a nagyságrend.
Makro / Külgazdaság Vége a rohamnak, megint jön a drágulás a lakásbérleteknél
Mester Nándor | 2021. szeptember 20. 06:16
Lassan lecseng az idei lakásbérleti csúcsidőszak. Vidéken folyamatos drágulást, Pesten stagnálást és helyenként kis csökkenést hozott. Az áremelkedés azonban elkerülhetetlen, mert a kínálat nem nő olyan ütemben, ahogy sokan szeretnék, miközben a kereslet gyorsabban épül vissza.
Makro / Külgazdaság Jön az utolsó lehetőség, hogy még idén felminősítsék Magyarországot
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 19. 17:38
A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő - tavaly óta felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátással tartják nyilván a magyar szuverén osztályzatot, valamelyest gyengébb szinten, mint a többiek.
Makro / Külgazdaság Alapjaiban rázza meg a nyugati szövetséget az amerikai-angol-ausztrál biztonsági egyezmény
Káncz Csaba | 2021. szeptember 19. 16:12
A The Times értesülései szerint az Egyesült Királyságban csak 10 ember tudott a titkos tárgyalásokról, amelyek március óta tartottak. Górcső alá vesszük az egyezmény amerikai és európai geopolitikai kihatásait. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Brüsszelben megtárgyalják, mit kezdjenek a magyar szputnyikosokkal és sinopharmosokkal
MTI | 2021. szeptember 19. 12:18
Az MSZP szerint megoldás születhet a keleti vakcinákkal beoltott magyar állampolgárok uniós Covid-igazolványának ügyére, miután az egyik illetékes uniós testület napirendjére tűzi annak tárgyalását - mondta a szocialisták európai parlamenti (EP-) képviselője vasárnap, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Feszültség az amerikai országok között: van, akinek elege van az USA-ból
MTI | 2021. szeptember 19. 11:12
A latin-amerikai és karibi országoknak az Európai Unióhoz hasonló szervezetet kellene létrehozniuk - jelentette ki a latin-amerikai országok többségét tömörítő térségi szervezet (CELAC) szombati csúcstalálkozóján a házigazda Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos