6p

Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Az utóbbi hetekben, hónapokban, években folyamatosan kénytelenek voltunk ostorozni az Orbán-kormányt amiatt, hogy a szavak és a tények (valamint sokszor a tettek) nem voltak egymással összhangban. Alapvetően a sikerpropagandát megalapozó adatok hiányoztak, jobban mondva azok annyira gyengék voltak, hogy nem volt érthető a kincstári optimizmus.

A sokáig siralmas inflációs adatoknál pedig az volt a fő probléma, hogy a kabinet csak és kizárólag külső tényezőkre – a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háborúra, az amiatt az oroszokkal szemben kivetett európai uniós szankciókra – fogta, hogy 2023 januárjában a miénk volt a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index a 27 EU-tagállam között (majd 2025 januárjában ismét), miközben egyetlen szóval sem említett belső hibákat. Így sokan nem érthették, hogy ha mindenkit egyformán sújtanak a fent említett negatív körülmények, akkor miért pont nálunk a legmagasabb az infláció, ráadásul több százalékponttal, mint az előttünk álló huszonhatodiké. Ráadásul úgy, hogy az Orbán-kormány még hatósági intézkedésekkel – árstop, árfigyelő, árrésstop – próbálta is korlátozni az árak emelkedését.

Válaszokat a mai napig nem kaptunk. De most örüljünk annak, hogy miután márciusban elmozdultunk az uniós sereghajtó pozíciójából, igaz, csak két országot leelőzve, most már legalább közelebb kerültünk a középmezőnyhöz. Köszönhetően annak, hogy a júliusi éves inflációnk 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett a júniusinál – más kérdés, hogy ennek nem tudott felhőtlenül örülni a piac, mivel még ennél is nagyobb esésre számított, arra, hogy benézünk a 4 százalékos szint alá.

Ennél a pontnál szükséges tennünk egy módszertani megjegyzést. Lapunk az inflációs adatokat veti össze – amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is közzétesz –, szemben az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal, amely a harmonizált fogyasztóiár-indexeket publikálja, cikkünk megjelenése után közvetlenül, augusztus 20-án, szerdán. Utóbbi a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatokból az Eurostat által számított árindexek, harmonizált indexszámok, így azok eltérhetnek (el is térnek, esetenként nem is kevéssel) a „normál” inflációs mutatótól.

Nos, a KSH által közzétett 4,3 százalékos értéknél 12 ország is magasabbat produkált a júliusi adatát a Privátbankár Európai Inflációs Körkép elkészítéséig közlő 40 országból (a négy hiányzó: Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Királyság, Feröer-szigetek és Málta).

Közülük négy része az EU-nak: Bulgária, Észtország, Románia és Szlovákia. Mivel a még nem jelentő egyetlen uniós tag Máltában júniusban 2,5 százalék volt az éves infláció, nem valószínű, hogy ők is mögénk kerülhetnek. Így rögzíthetjük is Magyarország 23. helyezését. Nem vidám, kijelöli, hogy azért még bőven van teendő e téren.

A lista pozitív élén Ciprus áll, amely immár a második egymást követő hónapban jelentett negatív rátát, ezúttal az egy hónappal korábbi 0,4-gyel szemben 0,9 százalékosat. A képzeletbeli dobogó második fokán hármas holtverseny alakult ki, az egyaránt 0,2 százalékos rátájú Finnország és az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein között.

Az nem meglepő, hogy a legnagyobb Törökországban volt a pénzromlás, mivel az Erdogan által irányított állam már jó ideje küzd a hiperinflációval, de a júliusi 33,52 százalékos mérték már kétségtelenül jobban mutat a korábbi, 60 százalék felettiekhez képest. A törökök előtt az egymással hadban lévő két állam következik: Oroszországban 8,8, Ukrajnában 14,1 százalék volt az előző hónapban az éves fogyasztóiár-index.

A 40 rangsorolt állam többségében júliusban gyorsult az infláció júniushoz képest, ám a mezőny 22-es létszáma így is jóval vékonyabb az egy hónappal korábbi 33-asnál (még úgy is, hogy akkor hárommal több, 43 ország adatát tudtuk összevetni). A legnagyobb, 2,18 százalékpontos havi visszaesést Románia produkálta, őt északi szomszédja, Bulgária 0,9 százalékpontos rontással követte, majd jön a Dánia, Észtország, Horvátország, Spanyolország négyese, 0,4-0,4 százalékpontos növekedéssel.

Hat ország (Finnország, Franciaország, Koszovó, Lettország, Németország, Olaszország) inflációja nem változott júniusról júliusra.

A tucatnyi inflációcsökkentő mezőnyét fájdalom, nem Magyarország vezeti, hanem Törökország (-1,53 százalékpont). De még ha ezt – mint már említettük – a magas bázis miatt nem is vesszük figyelembe, még akkor is Lengyelország (-1,00 százalékpont), Oroszország (-0,60 százalékpont) és Ciprus (-0,50 százalékopont) előttünk áll.

Szűkebb pátriánkban, vagyis a közép- és kelet-európai régióban is csak kicsit állunk jobban, miután júliusban

  • Csehországban 2,70
  • Szlovéniában 2,80
  • Lengyelországban 3,10
  • Horvátországban 4,10
  • Szlovákiában 4,40
  • Bulgáriában 5,30
  • Romániában 7,84

százalék volt az éves infláció.

Érdekes és egyben akár biztató is lehet, hogy a sok inflációs mínusz ellenére az európai országok nem számítanak a kilátások romlására. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az antiinfációs gyógymódok közül az egyik leghatásosabbat, az alapkamat növelését egyik kontinentális jegybank sem vetette be. Sőt öten még lazítottak is, a bolgár központi bank 0,09, a brit és a moldáv 0,25-0,25, az orosz 2,00, a török 3,00 százalékponttal.

Továbbra is egy mutató van, amiben Magyarország az élmezőnyben van. Ez a visszatekintő reálkamat, amelyek összevetésében a csökkenő infláció-változatlan alapkamat kombinációjának köszönhetően nőtt az egyenlegünk, ami a júniusban elfoglalt tizedik helyről egészen a hatodikig repített minket.

Más kérdés, hogy az előretekintő kamatnak a megtakarítók számára nagyobb a jelentősége, vagyis annak, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett összegek kamatai, hozamai hogyan aránylanak az elhelyezés és a felvétel között végbement inflációhoz.

A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A pénztárcánkon múlik, bukik-e a magyar gazdaság – de mi lesz, ha külföldön költünk?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 15:39
A friss kiskereskedelmi adatok mellett a kedden megjelenő Privátbankár Árkosárba is betekinthettek a Trend FM hallgatói hétfőn – munkatársunk a nyomdaipart ért csapás hatásairól és hátteréről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Üzbegisztán után Kazahsztánban terjeszkedik az OTP?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:59
Egy hétvégi hírnek jártak utána az Erste Befektetési Zrt. elemzői.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet októberi konjunktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:35
Az elemzők által vártnál sokkal jobban javult a befektetők hangulata, bár még mindig borúlátátó az euróövezeti Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Megvertük az európai uniós átlagot kiskereskedelmi fronton
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 12:12
Az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom nőtt júliushoz képest, az Európai Unióé stagnált.
Makro / Külgazdaság Sosem látott modell, új holdingba tömörül a hazai védelmi ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 11:00
A 4iG csoporthoz tartozó 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az állami tulajdonú N7 Holding három fontos megállapodást írtak alá, amelyek célja, hogy létrehozzák Magyarország első, állami és magántőke bevonásával működő védelmi ipari holdingját. A projekt célja, hogy egyetlen szervezetbe fogják össze a hazai hadiipar meghatározó szereplőit, növelve ezzel a magyar védelmi technológia versenyképességét és exportlehetőségeit – olvasható a közleményben.
Makro / Külgazdaság A forint is segített: rég nem látott szinteken a használtautó-import
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 10:45
Óriási lendületben a piac, de a géppark nem tud érdemben fiatalodni.
Makro / Külgazdaság Ez már látványos: megint csökkennek az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:26
Csökken a Brent, örülhetnek a hazai autósok.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nagy fordulatra utalt a kata ügyében
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:01
A KATA-adózás kiszélesítéséről egy podcastban beszélt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Visszatért az élet a boltokba, de azért ez még nem áttörés
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 08:30
A kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző év azonos időszakit 2,4 százalékkal, a júliusit pedig 0,8 százalékkal haladta meg.
Makro / Külgazdaság Ez aztán meglepetés: csökkentek a kgfb-díjak
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 08:05
Az idén több mint félmillió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötöttek az autósok a Netrisknél, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az autókra vonatkozó kgfb-szerződések átlagdíja eközben 3 százalékkal mérséklődött.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG