6p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Az utóbbi hetekben, hónapokban, években folyamatosan kénytelenek voltunk ostorozni az Orbán-kormányt amiatt, hogy a szavak és a tények (valamint sokszor a tettek) nem voltak egymással összhangban. Alapvetően a sikerpropagandát megalapozó adatok hiányoztak, jobban mondva azok annyira gyengék voltak, hogy nem volt érthető a kincstári optimizmus.

A sokáig siralmas inflációs adatoknál pedig az volt a fő probléma, hogy a kabinet csak és kizárólag külső tényezőkre – a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háborúra, az amiatt az oroszokkal szemben kivetett európai uniós szankciókra – fogta, hogy 2023 januárjában a miénk volt a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index a 27 EU-tagállam között (majd 2025 januárjában ismét), miközben egyetlen szóval sem említett belső hibákat. Így sokan nem érthették, hogy ha mindenkit egyformán sújtanak a fent említett negatív körülmények, akkor miért pont nálunk a legmagasabb az infláció, ráadásul több százalékponttal, mint az előttünk álló huszonhatodiké. Ráadásul úgy, hogy az Orbán-kormány még hatósági intézkedésekkel – árstop, árfigyelő, árrésstop – próbálta is korlátozni az árak emelkedését.

Válaszokat a mai napig nem kaptunk. De most örüljünk annak, hogy miután márciusban elmozdultunk az uniós sereghajtó pozíciójából, igaz, csak két országot leelőzve, most már legalább közelebb kerültünk a középmezőnyhöz. Köszönhetően annak, hogy a júliusi éves inflációnk 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett a júniusinál – más kérdés, hogy ennek nem tudott felhőtlenül örülni a piac, mivel még ennél is nagyobb esésre számított, arra, hogy benézünk a 4 százalékos szint alá.

Ennél a pontnál szükséges tennünk egy módszertani megjegyzést. Lapunk az inflációs adatokat veti össze – amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is közzétesz –, szemben az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal, amely a harmonizált fogyasztóiár-indexeket publikálja, cikkünk megjelenése után közvetlenül, augusztus 20-án, szerdán. Utóbbi a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatokból az Eurostat által számított árindexek, harmonizált indexszámok, így azok eltérhetnek (el is térnek, esetenként nem is kevéssel) a „normál” inflációs mutatótól.

Nos, a KSH által közzétett 4,3 százalékos értéknél 12 ország is magasabbat produkált a júliusi adatát a Privátbankár Európai Inflációs Körkép elkészítéséig közlő 40 országból (a négy hiányzó: Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Királyság, Feröer-szigetek és Málta).

Közülük négy része az EU-nak: Bulgária, Észtország, Románia és Szlovákia. Mivel a még nem jelentő egyetlen uniós tag Máltában júniusban 2,5 százalék volt az éves infláció, nem valószínű, hogy ők is mögénk kerülhetnek. Így rögzíthetjük is Magyarország 23. helyezését. Nem vidám, kijelöli, hogy azért még bőven van teendő e téren.

A lista pozitív élén Ciprus áll, amely immár a második egymást követő hónapban jelentett negatív rátát, ezúttal az egy hónappal korábbi 0,4-gyel szemben 0,9 százalékosat. A képzeletbeli dobogó második fokán hármas holtverseny alakult ki, az egyaránt 0,2 százalékos rátájú Finnország és az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein között.

Az nem meglepő, hogy a legnagyobb Törökországban volt a pénzromlás, mivel az Erdogan által irányított állam már jó ideje küzd a hiperinflációval, de a júliusi 33,52 százalékos mérték már kétségtelenül jobban mutat a korábbi, 60 százalék felettiekhez képest. A törökök előtt az egymással hadban lévő két állam következik: Oroszországban 8,8, Ukrajnában 14,1 százalék volt az előző hónapban az éves fogyasztóiár-index.

A 40 rangsorolt állam többségében júliusban gyorsult az infláció júniushoz képest, ám a mezőny 22-es létszáma így is jóval vékonyabb az egy hónappal korábbi 33-asnál (még úgy is, hogy akkor hárommal több, 43 ország adatát tudtuk összevetni). A legnagyobb, 2,18 százalékpontos havi visszaesést Románia produkálta, őt északi szomszédja, Bulgária 0,9 százalékpontos rontással követte, majd jön a Dánia, Észtország, Horvátország, Spanyolország négyese, 0,4-0,4 százalékpontos növekedéssel.

Hat ország (Finnország, Franciaország, Koszovó, Lettország, Németország, Olaszország) inflációja nem változott júniusról júliusra.

A tucatnyi inflációcsökkentő mezőnyét fájdalom, nem Magyarország vezeti, hanem Törökország (-1,53 százalékpont). De még ha ezt – mint már említettük – a magas bázis miatt nem is vesszük figyelembe, még akkor is Lengyelország (-1,00 százalékpont), Oroszország (-0,60 százalékpont) és Ciprus (-0,50 százalékopont) előttünk áll.

Szűkebb pátriánkban, vagyis a közép- és kelet-európai régióban is csak kicsit állunk jobban, miután júliusban

  • Csehországban 2,70
  • Szlovéniában 2,80
  • Lengyelországban 3,10
  • Horvátországban 4,10
  • Szlovákiában 4,40
  • Bulgáriában 5,30
  • Romániában 7,84

százalék volt az éves infláció.

Érdekes és egyben akár biztató is lehet, hogy a sok inflációs mínusz ellenére az európai országok nem számítanak a kilátások romlására. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az antiinfációs gyógymódok közül az egyik leghatásosabbat, az alapkamat növelését egyik kontinentális jegybank sem vetette be. Sőt öten még lazítottak is, a bolgár központi bank 0,09, a brit és a moldáv 0,25-0,25, az orosz 2,00, a török 3,00 százalékponttal.

Továbbra is egy mutató van, amiben Magyarország az élmezőnyben van. Ez a visszatekintő reálkamat, amelyek összevetésében a csökkenő infláció-változatlan alapkamat kombinációjának köszönhetően nőtt az egyenlegünk, ami a júniusban elfoglalt tizedik helyről egészen a hatodikig repített minket.

Más kérdés, hogy az előretekintő kamatnak a megtakarítók számára nagyobb a jelentősége, vagyis annak, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett összegek kamatai, hozamai hogyan aránylanak az elhelyezés és a felvétel között végbement inflációhoz.

A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A hazai corporate rendezvénypiac jelentős szerkezeti átalakuláson megy keresztül
Privátbankár.hu | 2026. május 30. 16:06
Ez derül ki a HotelPremio Group frissen publikált Corporate Event Focus Riport 2025 elemzéséből, amely több mint 1400 vállalati rendezvény-lekérés adatain alapul és részletes képet ad arról, hogyan változtak a vállalati eseményszervezési szokások az elmúlt évben.
Makro / Külgazdaság Donald Tuskék vagy Magyar Péterék? Ki vitte haza gyorsabban az EU-s forrásokat?
Imre Lőrinc | 2026. május 30. 14:04
Kevesebb mint három hétre volt szüksége a május 12-én kormányra került Tisza Pártnak, hogy tető alá hozza a megállapodást az Európai Unió vezetésével a korábban jogállamisági okok miatt zárolt, összesen 16,4 milliárd eurónyi EU-s forrás feloldásáról. A Tisza Párt szeme előtt Lengyelország példája is lebeghetett, ugyanis a 2023-ban megválasztott, Donald Tusk vezette kormány szintén a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalát tűzte a zászlajára.
Makro / Külgazdaság Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Litván Dániel | 2026. május 30. 13:28
Van még bőven lehetőség a technológiai cégek piacán, de azt is érdemes nézni, merre mehet tovább a technológia fejlődése. Meddig tarthat ki a bizalom az új kormány gazdaságpolitikája iránt? Klasszis Podcast Munkácsi Dáviddal, a Generali Investment CEE kiemelt portfóliómenedzserével
Makro / Külgazdaság Fontos információt osztott meg az felszabadított uniós pénzekről Kármán András
Privátbankár.hu | 2026. május 30. 12:45
A pénzügyminiszter szerint az utolsó negyedévben kaphatjuk kézhez az RRF-forrásokat.
Makro / Külgazdaság Jön a végítélet a magyar sportban? Mire mentek a százmilliárdok? Kele Jánossal beszélgettünk – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Litván Dániel | 2026. május 30. 10:11
Ki nyerje a BL-döntőt? Miért nem tudott Orbán Viktor egy rendes focicsapatot felépíteni? Mivel kéne kezdenie a Tisza-kormánynak a sportfinanszírozás átalakítását? És még sok minden más is szóba került a Klasszis Podcast legfrissebb adásában, amelynek vendége Kele János volt.
Makro / Külgazdaság Lassan elbúcsúzhatunk a védett üzemanyagáraktól?
Privátbankár.hu | 2026. május 30. 09:14
Esni kezdtek a világpiaci kőolajárak és emiatt idehaza a benziné és a gázolajé is közeledik ahhoz a szinthez, amit még az Orbán-kormány húzott meg.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter mérlege: egy nap alatt két jó hír
Privátbankár.hu | 2026. május 30. 08:21
Azt követően, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról, az S&P megerősítette a magyar államadós-osztályzatot.
Makro / Külgazdaság Válaszolt az MCC Magyar Péter bejelentésére, miszerint megszüntetik őket
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 18:01
Nem adják fel.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter bejelentette az MCC megszüntetését is
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 15:46
Nyár végéig megszüntetik azon közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva), amelyek nem egyetemfenntartók – jelentette be a miniszterelnök pénteken Brüsszelben sajtótájékoztatón, miután tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Makro / Külgazdaság Lehet, hogy a vagyonadó miatt újraindulnak a vagyonosodási vizsgálatok
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. május 29. 14:51
Ez is szóba került a Klasszis Klub Live május 28-ai élő műsorában, amelynek vendége Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője, az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke, valamint az EU Bizottság Jó Adóügyi Kormányzás nevű platformjának tanácsadója volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 98. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG