Az éghajlati katasztrófa az egekbe hajtja a misztikus alapélelmiszer árát

Dél-Európa nagy részét perzselő hőmérséklet – Spanyolországban - és hirtelen áradások – Horvátországban és Észak-Olaszországban - sújtják, mindezek pedig az egekbe hajtják az olívaolaj már amúgy is elszabadult árait a főbb referenciapiacokon.

A Nemzetközi Valutaalap által 1990-ig visszamenőleg nyomon követett statisztikák szerint az extra szűz olívaolaj ára minden idők legmagasabb szintjén áll – úgy, hogy 2021-ben és 2022-ben ugyancsak rekordra futottak. Áprilisban az olívaolaj ára tonnánként 6269,63 dollár volt, ami 46 százalékos emelkedés a tavalyi évhez képest – írja a MarketWatch. Az olasz extra szűz olívaolaj majdnem elérte a 7 eurós kilogrammonkénti árat. A görög olaj ára meghaladta a 6 eurót kilogrammonként, és a spanyol olajok is megközelítik ezt az árat, sőt május végére még ezt a határt is átléphetik.

Spanyolországban készül a világpiacra kerülő olívaolaj mintegy 40 százaléka, ezért különösen aggasztó, hogy a tavalyi volt minden idők legmelegebb és az egyik legszárazabb éve. A spanyol termelés hatalmas mérete miatt az ottani árak ugyanis nagymértékben meghatározzák a többi nemzetközi piac jegyzéseit.

A világ olívaolaj termelésének mintegy kétharmadát a spanyolok, az olaszok és a görögök állítják elő, a legnagyobb fogyasztó pedig az Európai Unió. Így a nemzetközi piacokra alapvetően e három országban kialakított árak gyakorolnak hatást. Az alapár a lédig extraszűz olaj ára. A spanyol jegyzést a legnagyobb olívarégióban, Anadalúziában lévő Jaénban, az olaszt Bariban, a görögöt pedig chaniában alakítják ki.

A Filippo Berio, egy New Jersey-i székhelyű, vezető olívaolaj márka a legutóbbi olívaolaj szezont a portálnak "az eddigi legnehezebbnek nevezte, amit valaha is tapasztaltak, az elmúlt 30 év legalacsonyabb terméshozamával". Az idén januári tonnánkénti 5300 euróhoz képest április közepén a nagykereskedelmi ár 5800 euró volt tonnánként" - mondta Fanny de Gasquet a Baillon Intercor olajokra és zsírokra szakosodott cég brókere.

A spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium márciusban azt prognosztizálta, hogy a jelenlegi termelési szezonban várhatóan mindössze 680 ezer tonna olívaolaj terem, ami az Olive Oil Times szerint az ötéves átlagos éves terméshozam 1,37 millió tonnájához képest csökken. Egybevág ezzel a rendkívül borús becsléssel az Olive Oil Times által közölt adat, ami azt mutatja, hogy a 2021/22-es termésévben az aszályok és a rendkívül magas hőmérséklet miatt a spanyolországi olívaolaj-termelés 55 százalékkal, 660 ezer tonnára esett vissza az előző évhez képest.

"Idén január óta alig esett eső, így a földek nagyon szárazak" - mondta Cristobal Cano, a spanyol olívaolaj-ipar központjának számító Andalúziai Kisgazdák Szövetségének főtitkára. Cano, akinek tíz hektárnyi olajfája van Granada közelében, hozzátette, hogy 20 éves gazdálkodása során még soha nem tapasztalt ilyen aggasztó körülményeket. "Ha a következő hetekben nem változik valami radikális dolog, katasztrófa fog következni" - mondta.

A félelem és az aggodalom érthető. A spanyol meteorológiai ügynökség, az Aemet adatai szerint 2022. október 1-je óta Spanyolországban a szokásosnál 25 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Andalúzia 50 százalékkal kevesebbet kapott, a tározók kapacitása pedig csak 25 százalékos.

Az aszály okozta problémákat súlyosbítja, hogy Spanyolországot április végén egy korai hőhullám sújtotta. Az ország déli részén a hőmérő higanyszála 38,8 ºC-ra emelkedett, éppen az olajbogyó virágzásának idején.

„Az olajfák virágai a brutális hőségben ráégnek az ágacskákra, így lehetetlen a megtermékenyülés és a bogyóérlelés” – mondja a legmenőbb magyarországi olívakereskedés, a pomázi Igazioliva tulajdonosa és nemzetközi olajszakértő Tóth Gusztáv a spanyol partnerültetvények munkatársainak elbeszélése alapján.

"Virágok nélkül nincsenek gyümölcsök. Ha pedig nincsenek gyümölcsök, nincs olaj sem" – erősíti meg a sötét jövőt előrevetítő értesüléseket Rafael Pico Lapounete, a Spanyol Olívaolaj-exportőrök, -iparosok és -kereskedők szövetségének (Asoliva) ügyvezető igazgatója.

Hasonló probléma aggasztja a portugál olajbogyótermelőket is. Az ország 150 000 hektárnyi szupernagy sűrűségű (szuperintenzív) olajfaültetvényének termelése veszélybe kerülhet az aszály miatt, mivel a talajban és az öntözőmedencékben nincs elég víz.

Olaszországban talán nem ilyen drámai a helyzet

A dél-olasz média beszámolói szerint az olajbogyó-termelők jobb évre számítanak, különösen az ország déli részén, ahol a legtermékenyebb olajbogyó-termesztő régiók találhatók. A jó virágzás és megtermékenyítés a fő előfeltétele annak, hogy az olasz termelés ismét 300 ezer tonna fölé emelkedjen. Ez azonban még mindig kevés lenne ahhoz, hogy ellensúlyozza a spanyolországi és portugáliai gyenge termés okozta hiányt.

Eközben Horvátországban példátlan mennyiségű csapadék hullott. Ennek következtében tizennégy folyó áradt ki a partjain veszélyeztetve városokat és falvakat. Több ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz, megbénítva minden mezőgazdasági tevékenységet. Néhány olajfaliget még úgy tűnik, hogy a tavakban nő.

Az olívaolaj kereskedelemben teljességgel kalkulálhatatlannak tűnik a helyzet. A palackozók a Földközi-tenger térségében inkább készleteket halmoznak fel, hogy a következő szezonra minimális kereskedelmi készletet biztosítsanak. „Nagyon komoly zavarok várhatóak a piacokon, nehezen kalkulálható, hogy mennyi olaj lesz, így a vásárlóknak érdemes lehet fontolóra venni, hogy nagyobb tételek vásárlásával legalább ideig-óráig biztosítsák maguknak a szükséges olívaolajat, mert teljességgel bizonytalan, hogy mennyi lesz és milyen áron” – vélekedik Tóth Gusztáv.

Az elemzők mindenesetre arra számítanak, hogy az árak tovább emelkednek, mivel a szárazság töretlenül folytatódik Dél-Európa nagy részén. Sőt, spanyol és portugál kutatók egy tanulmányukban megállapították, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg megnehezíti az olajbogyó termesztését a termelésre legalkalmasabb régiók némelyikében.