Ez még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
A brit Exeteri Egyetem vezetésével több mint nyolcvan intézmény által készített jelentés szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás az idén 41,6 milliárd tonna lesz, szemben a tavalyi 40,6 milliárd tonnával. A kibocsátás legnagyobb hányada szén, olaj a gáz elégetéséből származik: 37,4 milliárd tonna, a tavalyinál 0,8 százalékkal több. A kibocsátás többi része egyebek között erdőirtásból és erdőtüzekből származik.
„Nem látjuk jelét annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása 2024-ben tetőzne” – mondta Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője. Azonnali és hathatós kibocsátáscsökkentés nélkül „egyenest hozni fogjuk a 1,5 Celsius-fokos célt, egyszerűen átlépjük azt, és megyünk tovább” – tette hozzá. A 2015-ös párizsi egyezményben született megállapodás arról, hogy 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a globális felmelegedést az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak az elkerülése érdekében. Ehhez minden évben meredek kibocsátáscsökkentésre lenne szükség mostantól 2030-ig és azon túl is. Ehelyett a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása az elmúlt évtizedben emelkedett. A földhasználatból származó kibocsátás ebben az időszakban csökkent – egészen az idei évig, amikor az Amazonas térségében súlyos aszály okozott erdőtüzeket, ami 13,5 százalékkal, 4,2 milliárd tonnára növelte a földhasználatból származó éves kibocsátást. Egyes tudósok szerint az ilyen lassú előrehaladás azt jelenti, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt már nem lehet reálisan tartani.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,44 pontos nyitás után emelkedett pénteken kora délutánig.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
