Az idei nyár hőhullámai, az olyan riasztó jóslatok, mint például hogy a Nyugat-Európa időjárását jelentősen befolyásoló Golf-áramlat néhány éven belül leállhat, arra utalnak, hogy a globális klímaváltozás előbb kezdheti éreztetni rettentő hatásait, mint amire a tudósok számítottak. Jóval azelőtt, hogy a fenntartható technológiák átvehetnék az uralmat a gazdaságban.
Ez azt sejteti, hogy a kormányok kénytelenek lesznek vészintézkedéseket bevezetni – írta a Jalopnik hírportál. Elvileg felmerülhetne a hadseregek fenntartásával kapcsolatos károsanyag-kibocsátás korlátozása, ám borítékolható, hogy ez lesz az utolsó, amikhez az államok hozzá fognak nyúlni. Hasonló a helyzet az energiatermeléssel, amelynek korlátozása a gazdaság leállásával fenyeget.
Egészen más a helyzet a légi közlekedéssel. Az ausztrál-kanadai Vice médiavállalat egyik anyagában azt taglalja, mi a feltétele annak, hogy a világ országai elérjék 2030-as szén-dioxid-kibocsátási céljaikat. A cikk szerint a kormányok titokban a légi utazások korlátozását tervezik ezek elérése érdekében. Különösen a hosszú távú utakét, mint amilyeneken az Ausztráliát a világ többi részével összekötő légi járatok közlekednek.
A Vice cikkírói szerint az Ausztrália és Európa, illetve Amerika közötti járatok óriási szén-dioxid-kibocsátásának radikális mérséklése látványos eredményt ígér. Ez azt jelentené, hogy kevesebb járat indulna ezeken az utakon, ami a kínálat csökkenése miatt megdobná a repülőjegyek árát.
Egy 2020-ban készült tanulmány szerint az ausztrál légi ipar 2019-ben – tehát a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévben” – 23,8 millió tonna szén-dioxidot bocsátott a levegőbe. Ez kevesebb, mint fele az Egyesült Államok hadserege légszennyezésének és kevesebb, mint négy százaléka annak, amit Szaúd-Arábia fosszilisenergia-ipara produkál.
A légi közlekedést azonban könnyű korlátozni akár járatok számának limitálásával, akár egy jó kis karbonadóval. Mindkettő megdrágítja a turisták utazásait. Ez az, amire jó, ha az olcsó repülési lehetőségeket kedvelő az európai turisták is számítanak.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta mintegy 6 millióan hagyták el Ukrajnát a harcok miatt, 57 százalékuk nő – közölte Olekszandr Gladun ukrán demográfus. 
