A tudósok két évvel ezelőtt szólították fel a világ kormányait: nyilvánítsák ki, hogy globális klímavészhelyzet alakult ki. Ám most úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak abban, hogy a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak. Kiemelik, hogy példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól, az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.
A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll. Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. Rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, de a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött. A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása, és 2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét.
A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít, de lehet, hogy már túl is léptük azt a pontot, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani. Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója. Visszafordíthatatlan lehet a melegedés miatt veszélyeztetett korallzátonyok helyzete is, amelyektől félmillárd ember függ.
A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek; fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.
Estére ugyanis erősödött a forint. 
