Az időjárási adatgyűjtés kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év a Föld történetében. A Conversation hírportál az ezzel kapcsolatos eddigi legrosszabb hírről szóló beszámolójában arról ír, hogy az elmúlt év volt az első olyan 12 hónapos periódus, amelyben a földi légkör átlagos hőmérséklet emelkedése az ipari korszak előtti szinthez képest átlépte az 1,5 Celsius-fokos határt.
A környezetvédők kiskátéjában ez az a melegedési szint, amely felett olyan jelenségekkel kell számolnunk, amelyeket még megjósolni sem tudunk. Ausztráliát és az Antarktiszt kivéve minden kontinensre igaz, hogy 2024 volt a legforróbb év, és a kritikus 1,5 fokos határt az év 11 hónapjában meghaladta a hőmérséklet emelkedése. A bajok tapintható jele volt, hogy Pakisztánban és Afganisztánban több száz ember halt meg áprilisban az áradásokban. Dél-Amerika legfontosabb folyója, az Amazon vízszintje soha nem látott szintre csökkent.
Athénban az Akropoliszt a nyári délutánokon az elviselhetetlen hőség miatt le kellett zárni a turisták egészségének védelme érdekében.
Így, úgy, amúgy alaposan megmérték a légköri hőmérsékletet a tudósok
A hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatos információ az EU Copernikcus Climate Change Service központjától származik, amelynek tudósai számos forrást összevetve állítják, hogy 2024 átvette a legforróbb év kétes dicsőségét 2023-tól. A földi obszervatóriumok méréseit műholdas információkkal és meteorológiai intézetek számaival vetették össze.
Fotó: Depositphotos
Betáplálták az adatokat a legjobb időjárási modellekbe, hogy a valóságot a jelenlegi tudásuk alapján a lehető legjobban megközelítő információkat kapjanak. A földi légkör globális felmelegedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartása a 2015-ös párizsi klímamegállapodás kritikus pontja. Az egyezményt tető alá hozó 195 ország elfogadta, hogy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, az emberi civilizáció okozta globális felmelegedés ne lépje át tartósan ezt a határt.
Bár 2024-ben ez nem történet meg, hiszen a hosszabb távú, többéves felmelegedést jelenleg 1,3 Celsius-fokra becsülik a tudósok, akkor is erős figyelmeztetés ennek a korlátnak az elérése. Kicsit enyhítheti az ezzel kapcsolatos idegességet, hogy szerepet játszott benne az El Ninónak nevezett időjárási anomália. Ez abból fakad, hogy a Csendes-óceán egyenlítő környéki vizei az átlagosnál melegebbek, ezzel szokatlanul forróra hevítik fel a felettük lévő levegőt, ami extrém időjárást okoz a fél világon.
Ahány ház, annyiféle csapás a felmelegedés következménye
A globális felmelegedés egyik jellegzetessége, hogy hatása nem egyenletes a világ különböző térségeiben. Előfordulhatnak például olyan hőhullámok, amelyek sokkal forróbbak az átlagos globális hőmérséklet-emelkedésnél. Európa lakói 2024-ben a legforróbb évüket élték át, ám ezen belül minden régió mást kapott a nyakába.
Dél-Európában és a Balkánon például tűzvészek pusztítottak, amelyek otthonokat pusztítottak el. A világ 44 százalékán július közepén öt százalékkal volt nagyobb a meleg a sokéves átlagos maximumnál. A szegényebb országok esetén már ez önmagában felér egy természeti csapással. Eközben a levegő páratartalma is öt százalékkal a sokéves átlag felett volt. Ez is hőmérséklet-emelő tényező, mert akadályozza a földfelszínről visszasugárzott hő távozását a világűrbe. Emellett az egyenetlenül leszakadó csapadék vízözönszerű árvizeket okozott, például Spanyolország Valencia tartományában 2024 októberében.
A 1,5 Celsius-fokos határ átlépése újabb vészterhes jelzés arra vonatkozóan, hogy az embereknek sürgősen vissza kellene fogniuk a melegház hatású gázok kibocsátását. Ha erre nem képesek – és láthatóan alig-alig azok –, akkor legalább a következmények kezelésében, főként a sérülékeny emberek védelmében kellene felmutatniuk értékelhető teljesítményt.
Nemcsak nálunk mérséklődött az ipari termelés csökkenése márciusban, hanem a dél-európaiaiknál is. 
