Így kúszik be a kanadai erdőtüzek füstje alattomos módon a tüdőbe

Légszennyezettségi katasztrófa van Amerika északi részén. Az AirNow, a levegőminőségi adatok amerikai kormányzati forrása szerint a füstből származó részecskék mennyisége a levegőben ezen a héten Indianától és Ohiótól a közép-atlanti régióig mindenhol egészségtelen volt, a lakosság millióit veszélyeztetve. Már New York és Washington is füstbe burkolózott.

S bár a levegő minősége valószínűleg továbbra is probléma marad az ország számos részén a következő napokban, ezen a hétvégén az időjárási minták megváltozhatnak - írja a The New York Times, amely több térképet is közöl, amelyen látható a füst haladási iránya.

Eközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Kanadának jobban fel kell készülnie a jövőben az erdőtüzek kezelésére azokon a területeken, amely a klímaváltozás miatt egyre inkább ki van téve a pusztító lángoknak. Az ország 414 tűzesetének több mint fele irányítás alatt van, de a legmelegebb és legszárazabb hónapok még hátra vannak. 

Kanadában az egyre gyakrabban tapasztalható két erdőtűz-csúcs tavasszal és nyár végén tapasztalható. Quebecben több mint 160 tűzesetről tudnak, ám az Új-Skócia partjainál kavargó viharrendszer a tüzek füstjét dél felé az Egyesült Államokba, majd keletre – az ország legsűrűbben lakott területei felé – kényszerítette. A tartomány miniszterelnöke arra kérte a lakosokat, hogy tartsák be az evakuálási utasításokat. Eddig már több mint 11 000 embert költöztettek el az erdőtüzek miatt, és rekordnagyságú 457 000 hektár égett le.

„Mióta 50 éve működünk, most léptünk be az eddigi legrosszabb évbe” – mondta Maïté Blanchette Vézina, Quebec természeti erőforrások minisztere. 

"Az elkövetkező években komolyan át kell gondolnunk, hogyan tudjuk felkészíteni magunkat, hogy megbirkózzunk ezzel az új kihívással" – jelentette ki Justin Trudeau miniszterelnök. 

Chris Migliaccio, a Montana Egyetem toxikológusa jó ideje az erdőtüzek füstjének az emberi egészségre gyakorolt ​​hatását vizsgálja, hogy milyen kockázatokkal kell szembenéznünk, ha távoli erdőtüzekből füst jut el a lakóhelyünkre.

Mi a probléma a füsttel?

Amikor a levegő minőségéről beszélünk, gyakran az úgynevezett PM2.5-t emlegetjük, melyek 2,5 mikron vagy annál kisebb részecskék, vagyis elég kicsik ahhoz, hogy mélyen be tudjanak jutni a tüdőbe. A füstből vagy más levegőszennyezésből, például a járművek kibocsátásából származó PM2.5-nek való kitettség súlyosbíthatja az olyan betegségekben szenvedők állapotát, mint az asztma, és csökkentheti a tüdőfunkciókat azzal, hogy ronthatja a meglévő légúti problémákat, sőt a szívbetegségeket is.

Az, hogy mennyire veszélyes az emberi egészségre, jól mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, amelyek szerint az Európai Unióban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember veszti idő előtt az életét minden évben a PM2.5-szennyezés miatt.

De a PM2.5 kifejezés csak a méretet jelzi, nem a káros anyag összetételét – ami ha ég, az jelentősen megváltoztathatja annak kémiáját.

Hogy károsítja az emberi egészséget a füst belélegzése?

„Aki volt már tábortűz mellett, és füst csapott az arcába, valószínűleg érzett valami irritációt. Az erdőtüzek füstje pedig az orrban és a torokban okozhat olyan irritációt, ami még gyulladást is eredményezhet. De az egészséges szervezet ezt jórészt képes kezelni” – magyarázza a The Conversationnak a toxikológus.

Általában a tüdőben lévő sejtek, az úgynevezett alveoláris makrofágok felfogják a mérgező részecskéket, és ignorálják őket – ha ésszerű dózisokról van szó. Akkor van probléma, ha ez a helyrehozó rendszer túlterhelődik.

Az egyik ilyen probléma, ami aggodalomra adhat okot, ha a füst elnyomja a makrofágok működését, és annyira megváltoztatja őket, hogy fogékonyabbá válik a szervezet a légúti fertőzésekre. Chris Migliaccio egyik kollégája, aki az erdőtüzek füstexpozíciójának késleltetési idejét vizsgálja, egy erős tűzszezon után az influenzás megbetegedések számának megugrását tapasztalta. A fejlődő országokban végzett vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a háztartásukban nyílt tűzön főzőknél gyakoribbak a légúti fertőzések.

A gyulladásos immunválasz által okozott stressz súlyosbíthatja a meglévő egészségügyi problémákat is. A fafüstnek való kitettség önmagában nem okoz szívrohamot, de ha vannak mögöttes kockázati tényezők, például ha jelentős lepedék halmozódik fel, és a fokozott stressz is  növelheti a kockázatot. A kutatók a belélegzett részecskék agyra és idegrendszerre gyakorolt ​​lehetséges hatásait is vizsgálják.

Megváltozik-e a füst toxicitása, ha nagy távolságot tesz meg?

Tudjuk, hogy a futótűz füstjének kémiája változik. Minél tovább van a légkörben, az ultraibolya fény annál jobban megváltoztatja a kémiáját, amiről még mindig nem tud eleget a tudomány.

A kutatók azt találták, hogy ha magasabb az oxidáció szintje, tehát ha minél hosszabb ideig van a füst a levegőben, oxidálószerek és szabad gyökök keletkeznek. Ennek konkrét egészségügyi hatásai még nem tisztázottak, de vannak arra utaló jelek, hogy a káros külső hatásnak való nagyobb kitettség nagyobb egészségügyi hatásokhoz is vezet. Feltételezhető az is, hogy minél hosszabb ideig van kitéve a füst UV-fénynek, annál több szabad gyök keletkezik, amivel nagyobb az egészségkárosodás lehetősége. Ez jórészt ismét a füst mennyiségén múlik.

Ha valaki egészséges, akkor valószínűleg a szervezete fel tudja dolgozni, ha enyhe füstben kerékpározik vagy túrázik. Ha azonban naponta csinálja ezt egy hónapon keresztül egy futótűz füstjében, az nagyobb aggodalomra adhat okot. 

„2017-ben 49 napon keresztül dolgoztam olyan vizsgálatokon a Montana állambeli Seeley Lake lakosaival, akik veszélyes szintű PM2.5-nek voltak kitéve az erdőtüzek füstje miatt. Egy évvel később a tüdőfunkciók csökkenését tapasztaltuk. Senkinek nem kellett oxigént adnunk, de jelentős visszaesésről volt szó” – meséli a toxikológus hozzátéve, hogy ez egy viszonylag új kutatási terület, és még mindig sokat kell tanulnunk, különösen az erdőtüzek aktivitásának növekedésével, ahogy a bolygó melegszik.

Elkerülhetjük-e a füstöt, ha belekerül a levegőbe? 

Hacsak nem egy hermetikusan zárt otthonban lakuk, nem. A PM szintek nem sokban különböznek kül- és beltéren, hacsak nem rendelkezik valaki egy igazán jó HVAC (légtérszabályozó) rendszerrel, például MERV 15 vagy még jobb szűrőkkel. 

A kutatók hajlamosak azt is tanácsolni az embereknek, hogy ha kockázatos csoportba tartoznak, például asztmában szenvednek, hozzanak létre biztonságos teret otthon és az irodában magas szintű, önálló légszűrőrendszerrel, ami tisztább levegőt biztosít. Egyes maszkok is segíthetnek, ezért nem árt egy jó minőségű N95-ös maszk. A szövetmaszk azonban nem sokat ér.

A legtöbb ország rendelkezik levegőminőség-figyelő rendszerrel, amely érzékeli, mennyire rossz a levegő minősége, érdemes ezek jelzéseit figyelni, hogy annak megfelelően tudjunk eljárni.