Túlzás lenne azt állítani, hogy Brüsszel a csütörtök este kezdődő EU-csúcs lázában ég. A reptéren a szokásos külsőségek, zongorajáték és egy hatalmas NATO-plakát fogadott minket, és az uniós negyedben is csupán néhány úttorlasz, valamint két marcona gépfegyveres katona jelzi, hogy itt hamarosan az EU és tagállamai vezetői gyűlnek majd össze a nyár előtti utolsó csúcsértekezletre.
Brüsszelt látszólag sokkal jobban izgatja a foci-vb: szerda este például a francia gólokat fogadta kitörő éljenzés az uniós épületek szomszédságában található teraszokon, ahol helyiek, turisták és diplomaták sörözgettek békésen az esti napsütésben. (Az uniós fővárosban ilyenkor csak este 10 körül sötétedik.)
Korszakváltás Brüsszelben is
Magyar szempontból egy különlegessége mindenképp lesz a mostani EU-csúcsnak: 16 év után ugyanis most először nem a „vétókirály” Orbán Viktor lesz jelen Magyarország képviseletében. Aminek – legyünk őszinték – az uniós és kormányfők többsége alighanem örül, de szomorkodni biztosan nem szomorkodik. (A volt miniszterelnöknek az áprilisi bukása után még lett volna egy jelenése az április végi ciprusi informális EU-csúcson, de azt elegánsan kihagyta.)
Magyarországot most először Magyar Péter miniszterelnök képviseli majd az Európai Tanács ülésén.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
Diplomáciai körökből származó információink szerint a miniszterelnök csütörtök reggel érkezik majd Brüsszelbe, ahová egyik szóvivője, Köböl Anita is elkíséri.
Magyar Péter tűzkeresztsége aligha lesz majd túlságosan rázós, ugyanis ez az EU-csúcs – legalábbis számos korábbihoz képest – viszonylag nyugodtnak ígérkezik: sem sorsfordító döntések, sem késhegyre menő viták nem igazán várhatók.
Mi lesz terítéken?
Ezzel együtt persze fontos kérdések kerülnek majd terítékre. Úgy mint az EU 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetése (vagy ahogy Brüsszelben emlegetik, az MFF), az ukrajnai uniós csatlakozási tárgyalások menete, illetve úgy általában az EU bővítése (nem csak Ukrajnával), a versenyképesség, a migráció és természetesen a közel-keleti helyzet – ahogy ez a hivatalos programból is kiderül.
Bár António Costa, az Európai Tanács elnöke általában egy nap alatt „le szokta zavarni” az EU-csúcsokat, a mostani kétnapos lesz (ami ezúttal azt jelenti, hogy két egymást követő napon is lesz program), a szerdán zárult G7 csúcsértekezlet közelsége miatt.
A „buli” csütörtök este hat órakor indul majd egy vacsorával, amelyen a vezetők a kiváló menü kíséretében – amit egyébként brüsszeli források előszeretettel szivárogtatnak ki – a „globális makrogazdasági egyensúlytalanságokat” vitatják meg diplomáciai források szerint, különös tekintettel az EU-Kína kapcsolatokra. Pénteken pedig többek között az MFF kerülhet hangsúlyosan terítékre. A csúcs egy közös ebéddel zárul majd.
Uniós költségvetés: megvitatják a ciprusi tervet
Ami a részleteket és a magyar vonatkozásokat illeti, a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetést még tavaly nyáron mutatta be az Európai Bizottság. A büdzsé arányait tekintve a korábbiaknál kevesebb támogatást juttatna a gazdálkodóknak és a szegényebb régióknak, többet költene ugyanakkor honvédelemre, és mintegy 100 milliárd eurót szánna Ukrajnára. Mindemellett az összes uniós forrás elérését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötné. (Az eredeti brüsszeli tervekről itt, az Európai Parlament ezzel kapcsolatos jelentéséről pedig itt írtunk.)
A Bizottság tervei szerint a büdzsé bődületes nagyságú, 2025-ös árakon 1763 milliárd eurós lenne, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százaléka, és több mint 40 százalékos növekedés az előző MFF-hez képest. A büdzsét strukturálisan teljesen átszabnák és a ma kihívásaihoz igazítanák, ugyanakkor az ígéretek szerint nem tévesztenének szem elől olyan korábbi prioritásokat sem, mint a mezőgazdaság és a kohézió.
A Tanács ciprusi elnöksége legutóbb ennél karcsúbb, 1730 milliárd eurós büdzsé-tervet mutatott be, az Európai Parlament ugyanakkor a Bizottság javaslatánál is nagyobb, mintegy 1789 milliárdos büdzsét követel 2025-ös árakon számolva. A költségvetésről ideális esetben az idei év végéig kellene megegyezni.
Nagy kérdés, hogy melyik területre mennyi jut majd.
Ezzel kapcsolatban a ciprusi elnökség nemrég beterjesztett egy tárgyalási keretet, amelyben már számok is szerepelnek, és amely egyfajta iránymutatás a hosszútávú tárgyalásokhoz. Ezt a keretet vitatják meg a kormányfők a mostani csúcson.
Diplomáciai forrásaink szerint Magyarország álláspontja, hogy a kohéziós és a mezőgazdasági támogatások szerepét meg kell őrizni, a Bizottság által javasolt új politikák pedig ne menjenek ezek kárára. Kérdés, hogy ez számokban kifejezve mit jelent majd – a tárgyalások még nagyon kezdeti fázisban vannak.
Ukrajna: uniós garancia Magyarországnak
Ami a csúcs másik fontos témáját, Ukrajnát illeti, az eseményen immár hagyományosan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz majd – az még nem dőlt el, hogy személyesen vagy videókapcsolaton keresztül.
A csúcson megvitatják majd az Ukrajnával és Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások első témaköréhez tartozó fejezetek megnyitását. Az még kérdéses, hogy keleti szomszédunkkal kapcsolatban lesz-e most egységes, mind a 27 tagállam által elfogadott állásfoglalás.
Ezzel összefüggésben egy diplomáciai forrás emlékeztetett, hogy a magyar kormánynak kisebbségi jogok ügyében már sikerült uniós garanciát kapnia.
Az ukrán csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteit ugyanis csak akkor nyitják meg, ha Ukrajna vállalja a nemrég megkötött, a kárpátaljai magyarok jogait garantáló kétoldalú, magyar-ukrán egyezmény teljeskörű végrehajtását.
Ezt Magyar Péter még múlt pénteken jelentette be. Szerinte az ukrán vállalások teljesítését folyamatosan ellenőrizni fogja a jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács is.
Magyar Péter megválna Ódor Bálinttól
Az ugyanakkor már szinte biztos, hogy hamarosan váltás lesz a brüsszeli magyar állandó képviselet élén. A Politico már április végén azt valószínűsítette, hogy Ódor Bálint rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek a kormányváltás miatt mennie kell – mint a lap írta, a diplomata tudása az EU belső működéséről évekig segítette az Orbán-kormányt az érdekei kemény érvényesítésében, ezen belül az uniós döntések blokkolásában.
Most két brüsszeli forrásunk is úgy nyilatkozott, hogy Ódor Bálint júliusban lejáró mandátumát biztosan nem fogják meghosszabbítani. Egyikőjük szerint ezt Magyar Péter úgymond nonverbálisan már jelezte is neki korábbi brüsszeli látogatása során azzal, hogy kvázi levegőnek nézte.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
