Kedden ismét választ az Egyesült Államok. Ezúttal még nem elnököt – arra további két évet kell várni –, hanem képviselőket és szenátorokat. A Képviselőházban mind a 435 mandátumért folyik a harc, míg a Szenátusban a székek harmadáért (100-ból 35-ért) küzdenek a jelöltek.
A Kongresszus alsóházában a republikánusoknak jelenleg öt-, a felsőházban pedig hatfős többségük van, azonban ezúttal valós esély van arra, hogy mindkét házat elveszíthetik. Egy előzetes közvélemény-kutatás szerint a demokraták például csaknem mind a hét csatatér államban (azokat az államokat nevezik így, ahol sem nekik, sem a republikánusoknak nincs egyértelmű többsége) győzelemre számíthatnak, és ezzel átvethetik a kontrollt a Szenátus felett is. (Az esélyekről itt írtunk részletesen.)
Egy kettős vereség jelentősen beszűkítheti Donald Trump amerikai elnök hatalmát, sőt akár újabb impeachment (felelősségre vonási) eljárás is indulhat vele szemben a leváltása érdekében.
Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin
De pontosan mi alapján választanak az amerikaiak, azaz milyen tényezők dönthetik el a választást?
Döntő téma a gazdaság
Idén a New York Times és a helyi Siena Egyetem közös kutatásaiban összesen 1,6 millió amerikait kérdezett a tervezett döntése hátteréről. Az eredmények egyértelműek: a választók számára a legfontosabb kérdés a gazdaság.
Ez toptéma volt a 2024-es elnökválasztás előtt is, amelyet végül Trump nagy fölénnyel nyert meg demokrata riválisa, Kamala Harris előtt.
Ugyanakkor míg akkor a választók még a gazdaság kérdésében is előnyben részesítették Trumpot, ma már e tekintetben is jobban bíznak a demokratákban – előnyük mintegy nyolc százalékpont.
Beszédes tény az is, hogy a hét csatatér államban – ezekből Trump 2024-ben hatot megnyert – is sokkal jobban (plusz 9 százalékpont) bíznak a választók a demokratákban, mint a republikánusokban, ha a megélhetési költségekről van szó. Még Kansasban és Texasban is, amelyekben Trump két évvel ezelőtt fölényes győzelmet aratott.
Mindez azt jelzi – tesszük hozzá –, hogy az Egyesült Államok és Izrael által február végén indított iráni háború olyan problémákat okozott, amelyek begyűrűztek az amerikai gazdaságba. Gondoljunk csak a jelentősen megnövekedett üzemanyagárakra, amelyeket Trump végső kétségbeesésében egy orosz dízelbiznisszel próbált orvosolni. (És nem mellesleg a háború súlyos dollármilliárdokba kerül az amerikai adófizetőknek.) Árnövelő hatása volt a szintén Trump által indított vámháborúnak is.
Mindezek miatt az amerikai választók most megbüntethetik a republikánusokat.
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
A migráció viszont már nem döntő tényező a választás kimenetelét tekintve. Bár az elmúlt két évben számos alkalommal kerültek az újságok címlapjára a bevándorlókat érintő hatósági rajtaütések és kitoloncolások, a szavazók mindössze 10 százaléka tartja a migrációt a szavazatát döntően befolyásoló kérdésnek (2024-ben még 15 százalék gondolta ezt). Ráadásul a szavazók kis többsége már ebben a kérdésben is a demokratákban bízik jobban.
Frusztrált választók
A New York Times szerint egyértelmű, hogy a választók frusztráltak Trump politikája miatt.
Országosan a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen a teljesítményével – az iráni háború előtt, idén februárban még csak 46 százalék volt ez az arány –, és a választók alig több mint harmada (35 százalék) elégedett azzal, ahogy kezeli a gazdaságot (áprilisban még 43 százalék volt elégedett). Trump indexe a mélyben van a férfiak és a nők, a feketék és a latinók, a demokraták és a függetlenek, valamint – kisebb mértékben – a republikánusok között.
Igaz, általános népszerűtlensége ellenére az elnök még mindig relatív nagy bázissal bír. A republikánusok több mint 80 százaléka mondta azt, hogy elégedett a teljesítményével – azaz nincsenek jelei annak, hogy tömegével pártolnak el tőle a hűséges szavazói.
Ráadásul pártként a demokraták sem különösebben népszerűek: múlt hónapban csak a megkérdezettek 28 százaléka volt elégedett a párttal, miközben a republikánusok esetében 36 százalék volt ez az arány.
Akkor miért a demokratáknak áll a zászló a félidős választásokon? A már említett tényezők mellett ez az egyéni jelöltekre vezethető vissza, amelyek „minősége” a felmérések szerint szintén fontos tényező.
Texasban például a demokraták szenátorjelöltje, James Talarico hat százalékponttal népszerűbb riválisánál az előzetes közvélemény-kutatások szerint, miközben pártja jóval rosszabbul teljesít. Dél-Karolinában, ahol 2024-ben Trump 18 százalékpontos előnnyel nyert, fej-fej mellett van Darline Graham republikánus szenátor és kihívója, Annie Andrews. A demokrata jelölt pártolói azért szavaznak rá, mert politikájával és karakterével is szimpatizálnak.
Ítélethirdetés előtt
Összegezve: az időközi választásokon gyakorlatilag a második Trump-ciklus első két évét értékelik az amerikaia, a gazdasági nehézségek, az általa indított iráni háború és a vámháború okozta áremelkedések és életszínvonal-romlás pedig döntő tényezőnek tűnik az „ítélet” meghozatalában.
Az több mint valószínű, hogy a Képviselőház a demokratáké lesz, a nagy kérdés, hogy a Szenátusban is sikerül-e megfordítaniuk az erőviszonyokat. Magyar idő szerint szerda délelőtt már sokkal okosabbak lehetünk, szoros eredmény esetén azonban napokba is telhet, míg teljesen kitisztul a kép.
A választások legfontosabb fejleményeiről az éjszaka során folyamatosan, percről percre beszámolunk.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatja.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben kedden estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
