Sok éves jégkorszak után ismét érdemben javulhatnak a magyar-német bilaterális kapcsolatok a hazai kormányváltásnak köszönhetően – ez volt a fő üzenete Johann Wadephul és Orbán Anita közös hétfői sajtótájékoztatójának.
Új korszak, újabb berlini vizit
Az már önmagában jelzésértékű, hogy hét év után ismét tiszteletét tette Magyarországon Németország külügyminisztere. Utoljára 2019-ben, még a negyedik Merkel-kormány idején járt a német diplomácia vezetője Magyarországon, Heiko Maas személyében – ez is jelzi, hogy Angela Merkel kancellári posztról való távozása után nagyon megromlottak a magyar-német kormányközi kapcsolatok. Berlin ugyanis rossz szemmel nézte az Orbán-kormány EU-val szembemenő és Moszkvához közeledő politikáját.
A mostani pozitív fordulatot már konkrét fejlemények is alátámasztják.
„Ez alkalommal szeretném bejelenteni, hogy november 9–10-én újabb magas rangú látogatásra kerül sor Berlinben, kormányfői szinten. Magyar Péter miniszterelnök találkozik Merz kancellár úrral” – fogalmazott Orbán Anita a sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy Magyar Péter fogja tartani a Konrad Adenauer Alapítvány éves konferenciáján az úgynevezett Európa-beszédet. (Friedrich Merz június elején már fogadta hivatalában a miniszterelnököt.)
A két külügyminiszter a tájékoztatót követően közös nyilatkozatban megerősítette, hogy megkezdték a berlini miniszterelnöki látogatás előkészítését. „A dátumnak különös történelmi jelentősége van, hiszen 1989. november 9-én omlott le a berlini fal” – tették hozzá.
Fotó: MTI/Kovács Márton
A magyar külügyminiszter bejelentette azt is, hogy megerősítik a Magyar-Német Fórumot is, az elmúlt években ugyanis nem volt példa arra, hogy a két ország külügyminisztere lássa vendégül azt.
A közös nyilatkozat a konkrét megállapodások között említi a rendszeres szakmai párbeszéd építését a két külügyminisztérium között, a fiatal diplomaták tapasztalatcseréjének az erősítését és a szoros együttműködés folytatását a budapesti Andrássy Egyetemmel kapcsolatban. Emellett megvizsgálják egy német-magyar kulturális év megrendezésének lehetőségét is 2028-ban.
Mit profitál Magyarország?
A Privátbankár kérdésére, miszerint hogyan profitálhat konkrétan leginkább Magyarország a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséből, a magyar külügyminiszter kifejtette, hogy az együttműködésnek sok rétege van. A gazdasági kapcsolatokat illetően precedens nélkülinek nevezte, hogy egy gazdasági delegáció is elkísérte Johann Wadephult, hiszen az autóiparon túl „rengeteg más szektorban” is kiterjesztenék az együttműködést. Példaként említette az elektronikát és a védelmi ipart. „Ez konkrétan munkahelyeket teremt, GDP-növekedést alapoz meg” – fogalmazott kérdésünkre.
Hozzátette: jelenleg 2200 német vállalat tevékenykedik Magyarországon, amelyek 230 ezer főt foglalkoztatnak. „Ez az egyik, amiben tudunk növekedni” – mondta.
Orbán Anita a politikai oldalon pedig azt emelte ki, hogy „újra van párbeszéd, újra van egyeztetés”. Szerinte Németország is segített például abban, hogy Magyarországot meghívták a „Nyugat-Balkán barátai” csoportba (hazánk idén júliusban lett teljes jogú tag). Tehát beindult egy olyan párbeszéd, aminek eredményeként Magyarország sokkal inkább részese tud lenni a döntéshozatalnak – mondta.
A kapcsolatok társadalmi szintjére utalva jelezte, hogy csaknem 300 ezer magyar él Németországban. Az ottani beilleszkedésük vagy esetleges hazajövetelük kezelése mindkét ország közös érdeke – mondta, megemlítve, hogy Magyarországon is jelentős német kisebbség él. Szóba került a német nyelvű Andrássy Egyetem finanszírozása, valamint a diákcsere-programok is.
Összefoglalásul hozzátette: az együttműködés szövetségi és tartományi szinten is nagyon erős Németországgal. Orbán Anita Bajorországban járt a nyáron, a következő állomása pedig Baden-Württemberg lesz.
Wadephul dicsért, de azért vannak vitapontok
Johann Wadephul a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy – mint fogalmazott – „Magyarország ismét felfedezte az európai szívét”, és örül annak, hogy most számos kérdés megítélésében konszenzus van a két ország között.
Ahogy az előzetes nyilatkozatában, úgy a német külügyminiszter a tájékoztatón is méltatta, hogy Budapest szolidaritást vállalt a német kormánnyal az Oroszországnak tulajdonított, augusztus eleji, a lipcsei repülőteret érintő dróntámadási kísérlettel kapcsolatban, valamint azt is, hogy Magyarország múlt héten kiutasított tíz orosz diplomatát. Utalt arra, hogy ez is a magyar fordulatot, az EU értékeihez való közeledést jelzi.
A német külügyminiszter a tájékoztatón ugyanakkor beszélt arról is, hogy az Európai Unió tagállamainak egyre jobban függetlenednie kell az orosz energiahordozóktól. Kérdésünkre, hogy miként értékeli a magyar energiapolitikát, illetve azt a tényt, hogy Magyarország továbbra sem kíván egyértelműen lemondani az orosz energiáról (Magyar Péter áprilisban azt mondta, hogy a kormány célja a diverzifikáció, de ez nem jelent leválást, májusban pedig arról beszélt, hogy a háború után az EU is visszatérhet az orosz gázhoz, mert az olcsóbb), azt mondta: az EU-nak függetlenebbé, ellenállóbbá kell válni az energiaellátását tekintve.
Ez pedig azt jelenti – tette hozzá –, hogy az orosz energiafüggőséget minden uniós tagállamban csökkenteni kell, lépésről lépésre. „Ez nem egyszerű, de szükségszerű” – fogalmazott kérdésünkre.
Szerinte ez a stratégia megéri, Németország is ezt követte, és szükségszerű azt tekintve is, hogy megtartsuk vagy visszaszerezzük a stratégiai cselekvőképességünket.
Ez egy folyamat, és minden uniós államot arra bátorítanak, hogy következetesen haladjanak tovább ezen az úton – tette hozzá a német külügyminiszter a felvetésünkre.
Igaz, nem a napközbeni minimumon van. 
