A szervezet rendkívül elhibázottnak tartja az intézkedést, amely felgyorsította az import áru térnyerését, a magyar gazdákat versenyhátrányba szorította. Az árrésstop hosszabb távon helyrehozhatatlan károkat okozhat, mert a kiskereskedelmi láncok érdemi profit hiányában olcsóbb termékeket forgalmaznak, növelve a gyenge minőségű import áruk arányát, miközben a zöldségek és gyümölcsök európai termelői árszintje amúgy is alacsony, nagy részüknél a nyereségesség határán mozog, van még azt sem éri el – mutattak rá a közleményben.
A FruitVeB úgy látja, hogy néhány éven belül eltűnhet a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs a kiskereskedelemből, amennyiben nem lesz változtatás.
Hangsúlyozták, hogy a gazdasági körülmények most alkalmasak lennének az árrésstoprendszer kivezetésére, és az infláció is jelentősen csökkent, tehát ez sem indokolhatja a fenntartását.
Az árrésstop bevezetését az előző kormány az élelmiszerárak csökkentésével és a családok védelmével indokolta 2025 márciusában. A 2 hónaposra tervezett rendelet hatályát többször meghosszabbították, illetve kiterjesztették. Az alapvető zöldségekre és gyümölcsökre tavaly novemberben óta vonatkozik, és idén február végéig tartott volna. Később május 31-ig, majd határozatlan időre meghosszabbították.
Kármán András pénzügyminiszter az áprilisi parlamenti választás után közölte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti az árrésstopot, de júniusban a tárca úgy nyilatkozott, hogy a megszüntetés egyelőre nincs napirenden. Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is az eltörlését sürgette, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig a júniusi 25 bázispontos alapkamatcsökkentés után úgy fogalmazott, hogy lehetőség nyílt az árrésstop eltörlésére, mert ez nem veszélyeztetné az árstabilitást.
(MTI)
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
