A szervezet rendkívül elhibázottnak tartja az intézkedést, amely felgyorsította az import áru térnyerését, a magyar gazdákat versenyhátrányba szorította. Az árrésstop hosszabb távon helyrehozhatatlan károkat okozhat, mert a kiskereskedelmi láncok érdemi profit hiányában olcsóbb termékeket forgalmaznak, növelve a gyenge minőségű import áruk arányát, miközben a zöldségek és gyümölcsök európai termelői árszintje amúgy is alacsony, nagy részüknél a nyereségesség határán mozog, van még azt sem éri el – mutattak rá a közleményben.
A FruitVeB úgy látja, hogy néhány éven belül eltűnhet a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs a kiskereskedelemből, amennyiben nem lesz változtatás.
Hangsúlyozták, hogy a gazdasági körülmények most alkalmasak lennének az árrésstoprendszer kivezetésére, és az infláció is jelentősen csökkent, tehát ez sem indokolhatja a fenntartását.
Az árrésstop bevezetését az előző kormány az élelmiszerárak csökkentésével és a családok védelmével indokolta 2025 márciusában. A 2 hónaposra tervezett rendelet hatályát többször meghosszabbították, illetve kiterjesztették. Az alapvető zöldségekre és gyümölcsökre tavaly novemberben óta vonatkozik, és idén február végéig tartott volna. Később május 31-ig, majd határozatlan időre meghosszabbították.
Kármán András pénzügyminiszter az áprilisi parlamenti választás után közölte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti az árrésstopot, de júniusban a tárca úgy nyilatkozott, hogy a megszüntetés egyelőre nincs napirenden. Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is az eltörlését sürgette, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig a júniusi 25 bázispontos alapkamatcsökkentés után úgy fogalmazott, hogy lehetőség nyílt az árrésstop eltörlésére, mert ez nem veszélyeztetné az árstabilitást.
(MTI)
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
