„Az ebből származó pénzt én, az Amerikai Egyesült Államok elnöke fogom ellenőrizni, hogy biztosan a venezuelai és az amerikai nép javát szolgálja” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök még idén január elején, miután a venezuelai hatóságok 30-50 millió hordó olajat adtak át az USA-nak piaci áron történő értékesítésre.
Az amerikai adminisztráció azután tette rá a kezét a dél-amerikai ország olajára, hogy egy katonai beavatkozással megdöntötte Nicolas Maduro hatalmát. Amerikai kommandósok január harmadikán fogták el a venezuelai elnököt a fővárosban, Caracasban, majd az Egyesült Államokba szállították (a diktátor pere csak jövő júniusban indulhat „narkoterrorizmus” vádjával). Helyére amerikai jóváhagyással addigi alelnöke, Delcy Rodríguez került.
Fotó: MTI/EPA/EFE/Henry Chirinos
Kámforrá vált olajmilliárdok
Bár Trump akkor azt ígérte, hogy ezekből a bevételekből a venezuelai nép is részesül majd, egyelőre alig tudni valamit arról, hogy mi lett a sorsa az eladásokból azóta befolyt dollármilliárdoknak – derül ki a Financial Times tényfeltáró cikkéből.
„Az Egyesült Államok (Maduro elfogása után) eltörölte a szankciókat, és megengedte Venezuelának, hogy a piacon (piaci áron) értékesítse az olaját (addig a szankciók miatt csak diszkontáron tudta azt eladni). De ezt a pénzt az amerikai kormány New York-i bankszámláin keresztül kellett áramoltatni” – mondta Geoff Dyer, a cikk egyik szerzője a brit üzleti lap beharangozó podcastjában.
A lap a nyilvánosan hozzáférhető adatok – a Venezuelából exportált olaj mennyisége, valamint szakértői árbecslések – alapján kiszámolta, hogy január eleje óta legkevesebb 13 milliárd dollár bevétel származott ezekből ez eladásokból. Azt azonban nem tudják – tette hozzá Dyer –, hogy mennyi áramlott vissza ebből a venezuelai gazdaságba.
„Azt tudjuk, hogy márciusban a venezuelai kormány azt mondta, történt egy 300 millió dolláros kifizetés (ez mindössze 2,3 százaléka a teljes összegnek), de ez az egyetlen hivatalos információ, amit Venezuelából kaptunk. Azt is tudjuk, hogy korábban egy amerikai kormányzati tisztviselő azt mondta, 3 milliárd dollárt küldtek el. Ezt áprilisban mondta. De ezen túl nem tudjuk, hogy pontosan mennyi pénzt küldtek (Venezuelába)” – fogalmazott.
Ellentmondó nyilatkozatok
A brit lap szerint az amerikai adminisztrációnak különböző beszámolói vannak arról, hogy mit is kezdett a befolyt pénzzel.
Trump egyszer arról beszélt, hogy „sok pénzt csinál” a venezuelai olajból, az amerikai energiaügyi minisztérium pedig azt közölte, hogy a bevételeket kezelő alapokat „az amerikai és a venezuelai nép javára fizetik majd ki.”
A januári elnöki rendelet ugyanakkor csak „felügyeleti” jellegűnek írta le az amerikai szerepet: az alapok ugyan amerikai kormányzati számlákra kerülnek, de a venezuelai kormány tulajdonát képezik.
Az amerikai külügyminisztérium azt hangoztatta, hogy az ugyan a venezuelaiak pénze, de csak amerikai engedéllyel használhatják. Szerintük az alapokból már felszabadítottak pénzeket az ottani kormányzati fizetések és olajipari beruházások fedezésére, és összességében már dollármilliárdokat juttattak a venezuelai gazdaságnak. Ennek a felügyelete még folyamatban van.
Amerikai tisztviselők szerint az alapokat nyomásgyakorlásra használják az új elnökkel szemben, aki korábban a chavista rezsim egyik kulcsembere volt, most viszont részben Washington utasításai alapján vezeti az országot.
A kérdés mindenesetre már az amerikai törvényhozók figyelmét is felkeltette: mind demokratapárti, mind republikánus oldalon elkezdtek nyomást gyakorolni a Trump-adminisztrációra, hogy szolgáljon információval a pénz sorsáról és arról, hogy mit tesz a korrupció megelőzése érdekében.
„Trump venezuelai inváziója az olajról, a hatalomról és a korrupcióról szólt a kezdetek óta, a Trump-adminisztráció átláthatóság és biztosítékok nélkül kontrollálja a venezuelai olajbevételekből származó dollármilliárdokat” – mondta Joaquin Castro, a Kongresszus egyik ismert demokrata tagja a brit lapnak.
Szerinte a Kongresszus is csak a sötétben tapogatódzik az ügyben. A demokraták mindenesetre vizsgálatot indíthatnak, ha sikerül többséget szerezniük a Szenátusban és/vagy a Képviselőházban az idén novemberi félidős választásokon.
Nem pörgött fel a gazdaság
Elemzők úgy vélik, hogy a venezuelai gazdaságot eddig nem pörgették fel az olajbevételek, mégpedig valószínűleg azért nem, mert Washington nem utalta vissza azokat teljes egészében. Az idei első negyedéves GDP-növekedés mindössze 2,5 százalék volt, ami az elmúlt közel öt év legalacsonyabb értéke.
Az olajbevételekre nagy szüksége lenne a dél-amerikai országnak, hiszen ezek adják a GDP-je mintegy negyedét.
A szankciók év eleji eltörlésétől azt várták, hogy az komoly lökést ad majd a gazdaságnak.
Ráadásul Venezuelát júniusban több mint 5 ezer halálos áldozattal járó földrengés sújtotta, ami még inkább szükségessé tenné a hozzáférést a pénzekhez.
Más elemzők szerint az elmúlt két hónapban ugyanakkor már voltak jelei annak, hogy jelentős mennyiségű dollár áramlott be Venezuelába, és a negyedik negyedévben felgyorsulhatott volna a növekedés. A földrengés miatt ugyanakkor ez a jövő évre tolódik majd.
A venezuelai helyzettel kapcsolatban Lénárt András Latin-Amerika szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban nemrég azt mondta: a korábbi rendszer fennmaradt, csak most „más ember ül a tetején”. A demokratizálódás nem indult meg, ellenben „az amerikai tőke megérkezett”, és az új venezuelai elnök együttműködik az Egyesült Államokkal.
Hozzátette: ezúttal kevés latin-amerikai ország szólalt fel az év eleji amerikai beavatkozás ellen, mivel Latin-Amerika politikailag „jobb oldalra dőlt” az elmúlt időszakban – azaz próbál jó viszonyt ápolni Trumppal.
A teljes beszélgetést Latin-Amerikáról, Venezueláról és főleg Kubáról itt tekinthetik meg:
