Wéber Balázs cikkei

A Világjáró ezúttal a lengyel tengerparton járt.

A befagyasztott orosz vagyont hasznosító jóvátételi hitel uniós jóváhagyása csúszik, ezért az EU most más, áthidaló megoldásokat keres Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartására.  

Egy héten belül gyakorlatilag két béketerv is napvilágot látott az ukrajnai háború lezárására, és jelenleg is gőzerővel folynak a tárgyalások egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum elérésén. Miközben az ukrán elnök Washingtonban tárgyalna a terv véglegesítéséről, Orbán Viktor pénteken Putyinnal egyeztethet Moszkvában. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai kiegyezés lehetősége.

Washington amerikai LNG-vel is helyettesítené az orosz gázt Európában, amiben elosztóközpontként kulcsszerepet szán Görögországnak. A tervnek azonban megvannak a hátulütői: az amerikai cseppfolyósított földgáz jelenleg nagyon drága, az infrastruktúra-kiépítés környezetvédelmileg aggályos, a megújulók előretörése pedig lassulhat.

A szankciók alóli mentesség elérése kétségkívül siker, annak időkorlát nélkülisége ugyanakkor minimum kérdéses: a nyugati sajtó és maga a Fehér Ház is egységesen egy évről beszél. Orbán Viktor az ATV-nek adott keddi interjúban már maga sem korlátlan időt mondott, és utalt arra, hogy csak szóbeli megállapodás létezik. A mentességért cserébe Magyarország csaknem 500 milliárd forint értékben vásárol majd amerikai cégektől, a nukleáris ipartól a hadiiparig. A pénzügyi védőpajzsról szóló „nagy bejelentés” pedig – mint Bod Péter Ákos lapunknak elmondta – leginkább a belpolitikai közönségnek szól. Nagyító alatt ezúttal a Trump-Orbán találkozó. (frissítve) 

Gulyás Gergely januárban még arról beszélt, hogy belátható időn belül lesz Trump-Orbán találkozó. A fehér házi vizitre azonban végül novemberig kellett várni. Az amerikai elnök mintegy kéttucatnyi külföldi vezetőt hamarabb hívott meg a magyar miniszterelnöknél. A magyar kormány ugyan szövetséges, de Washingtonból nézve továbbra is csak egy távoli pont. 

Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.

Donald Trump kedvenc dél-amerikai elnöke több tízezer közalkalmazottat rúgott ki, valamint megvágta az oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra szánt kiadásokat. Pártja mégis simán megnyerte az időközi argentin választásokat. Hogyan lehetséges ez? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Latin-Amerika szakértő segítségével.

A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)

A Trump által beterjesztett béketerv jelen állás szerint véget vetett a XXI. század egyik legdurvább vérontásának. A terv teljes megvalósulása és a tartós béke azonban minimum kérdőjeles, a palesztin államra egyre kisebb az esély. Nagyító alatt ezúttal egy történelminek mondott megállapodás és a gázai háború brutális két éve.  

Hétfőn a Hamász mind a 20, még életben lévő izraeli túszt elengedte, ezt követően pedig Izrael is szabadon bocsát csaknem kétezer bebörtönzött palesztint.   

Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  

Az EU vezetői szeretnének az eddiginél többet tenni Európa védelme érdekében, újabb ötleteik is vannak, de ezekről egyelőre nem sikerült megállapodniuk a tagországokkal. A végső szót a konkrét lépésekről továbbra is a nagy tagországok vezetői mondják ki.

Trump már nem akarja kitelepíteni a palesztinokat Gázából, de a hétfőn bemutatott terve még így is aggályos rájuk nézve. Például nem köteleződik el a palesztin állam mellett, a teljes izraeli kivonulást rigorózus feltételekhez köti, a megszállt Ciszjordániát meg sem említi. Az Izraelnek járó biztonsági garanciák ugyanakkor rögzítve vannak. Nagyító alatt ezúttal Gáza jövője.

Komoly diplomáciai győzelem a palesztinok számára, hogy a napokban egymás után ismerték el nagy nyugati országok a palesztin államiságot. Palesztina létrejöttére mégis egyre kisebb az esély – a Washington támogatását élvező izraeli kormány élesen ellenzi azt, és folytatja a palesztin területek bekebelezését. Nagyító alatt ezúttal egy történelmi, de jelen állás szerint csak szimbolikus mérföldkő.

Jegyzet arról, hogy az orosz drónok tömeges bereptetése Lengyelországba teszt, erődemonstráció és a pszichológiai hadviselés része is egyben, de nem háborús célzatú provokáció. Putyin jelenleg „csak” annyira huzigálja meg a NATO bajszát, hogy felidegesítse, de ne késztesse egy totális háborút elindító ellencsapásra. 

Franciaországban és Nagy-Britanniában is a radikális jobboldal vezeti a közvélemény-kutatásokat, amely már Németországban is majdnem beérte a kormányzó jobbközépet. A franciáknál hétfőn megbukott a kormány, a briteknél bő egy év után át kellett szervezni a kabinetet. Mi történik Nyugat-Európában? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Egy gázai kislány tragédiájából film született, amely a könnyekig meghatotta a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál közönségét. Története emléket állít az izraeli hadműveletekben életüket vesztett palesztin gyerekek tömegeinek. Az alkotás végül az Ezüst Oroszlán díjat nyerte el. (frissítve)

Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping a pekingi parádén lépett fel először közösen: a jelek szerint egy új, autoriter, a hidegháborút idéző keleti blokk formálódik a Nyugattal szemben. “A Kommunista Párt nélkül nincs modern Kína”, énekelte egy katonai kórus a nagyszabású díszszemlén, az Orbán-kormány külügyminiszterének jelenlétében.

A magyar külügyminiszter gazdasági kapcsolatépítéssel és a blokkosodás meghaladásával magyarázza részvételét a szerdai pekingi parádén. Ugyanakkor olyan országok vezetőivel is parolázik majd, ahol ellenzék nem létezik, a rendszer ellenségei pedig még jobb esetben is börtönben végzik, vagy hirtelen kiesnek az ablakon. Nagyító alatt ezúttal a Nyugat-ellenes vezetők „világtalálkozója”.       

A Barátság-kőolajvezeték elleni támadások Magyarországnak is fájnak, és – ha hosszútávon fennmaradnak – komoly energiaellátási problémákat okozhatnak. De valóban zsarolni akarja Kijev a magyar kormányt, vagy csak egy nagy művelet „mellékhatásáról” van szó? És mit tehetünk a nagyobb baj megakadályozásáért? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

A petíciót aláírók szolidaritásukat fejezik ki a „zsidó túszokkal és a gázai lakosokkal” is. Szerintük a Netanjahu-kormány és a magyarországi közbeszédben meghatározó hangú hazai zsidó szervezetek, véleményformálók „egyoldalú, szélsőséges megnyilvánulásai nem képviselik” a véleményüket. Egyúttal aggódva figyelik az Izrael-kritika és az antiszemitizmus összemosását. 

Jegyzet arról, hogy egy háború nem teljesen fekete vagy fehér, az etikát eltapossa az érdek, a valósággal pedig akkor is szembe kell nézni, ha az összekuszálja a fejünkben élő narratívákat.

A világbéke nem tört ki, mégis közelebb kerülhettünk a fegyvernyugváshoz. Már „csak” a megszállt ukrán területek jövőjéről, a biztonsági garanciákról és az Oroszország-NATO egymás mellett élésről kell megegyezni. Kijev fájdalmas alkura kényszerülhet a békéért cserébe. Nagyító alatt ezúttal az alaszkai és a washingtoni csúcs.

Ukrajnának jelentős területekről kell de facto lemondania, és nem lehet a NATO tagja. Cserébe robusztus biztonsági garanciákat kap a Nyugattól, Putyin pedig tartósan leállítja gyilkos háborús gépezetét. Nagyjából ez az a deal, amit Trump felajánlhat hétfő este az ukrán elnöknek. Vannak arra utaló jelek, hogy Zelenszkij kénytelen-kelletlen hajlik az alkura.

A vasárnapi demonstráció az egyik legnagyobb volt a gázai háború kezdete óta. A jelek szerint Izrael továbbra sem enged be megfelelő mennyiségű segélyt: a 24.hu helyszíni riportja szerint a gázai határnál tíz kilométer hosszan várakoznak a kamionok.

Az alaszkai csúcson nem jelentettek be semmilyen egyezséget az ukrajnai háborúról. Arról sem tudtunk meg semmi konkrétumot, hogy a színfalak mögött történt volna jelentős előrehaladás. Úgy tűnik, hogy Putyin tényleg megette Trumpot reggelire: miközben kiterítették előtte a vörös szőnyeget, az amerikai ultimátum lekerült az asztalról. A Kreml ismét időt nyert, csapatai pedig tovább nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában.

Az óriási érdeklődéssel várt orosz-amerikai csúcs helyszínválasztása elsőre meglepő, de valójában logikus, kompromisszumos döntésről van szó. Miért épp a legészakibb amerikai tagállamban ül le egymással Trump és Putyin, és miről állapodhatnak meg? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Az al-Dzsazíra munkatársai elleni célzott rakétatámadást az ENSZ és újságírószervezetek is élesen elítélték. Az izraeli offenzíva kezdete óta mintegy 200 újságíró vesztette életét a Gázai övezetben.   

Trump nem tudta 24 óra alatt befejezni az ukrajnai háborút, jövő pénteken viszont már személyesen is puhíthatja Putyint. De ami nem működött telefonon, az működik-e személyesen? Vagy az ex-KGB-s diktátor simán kicsontozza majd a jenki bizniszment? Jegyzet.

Pénteken lejár az a határidő, amelyet Donald Trump adott Vlagyimir Putyinnak a megállapodásra az ukrajnai háború ügyében. Egyezség addig aligha lesz, ugyanakkor az orosz és az amerikai elnök hamarosan személyesen tárgyal majd egymással. Egy amerikai elemzés szerint Putyint kevésbé a területi, inkább a geopolitikai célok elérése foglalkoztatja, ebben pedig sokat segíthet neki Trump.  

Már volt titkosszolgálati vezetők, jogvédők, művészek, tudósok és egyéb prominens értelmiségiek is egyre nagyobb számban tiltakoznak Izraelben a gázai vérontás és éheztetés ellen. Mindannyian a háború azonnali befejezését követelik, többen egyenesen népirtással vádolják országuk kormányát. A palesztinok tömegei mellett az izraeli túszok is egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Nagyító alatt ezúttal az éledező izraeli tiltakozás.

Izrael ellenőrzi, hogy mennyi élelem jut be a Gázai övezetbe, és azt is pontosan tudja, hogy mennyi szükséges az ott élő palesztinok életben maradásához. Ennél azonban csak lényegesen kevesebb élelmet engedett be az övezetbe március és június között, állítja a brit lap tényfeltáró cikke. Gázában most a legrosszabb forgatókönyv szerinti éhínség bontakozik ki.

Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták. Összességében azonban ennél jóval kevesebb hozzáférhető, és még az sincs zsebben. A miniszterelnök szerint, ha kell, vétóval fogják kikényszeríteni, hogy Brüsszel minden pénzt felszabadítson. De működik-e ez az út, és valójában mennyi az annyi? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Két izraeli emberi jogi szervezet szerint Izrael népirtást követ el Gázában, egy vezető izraeli lap pedig éheztetéssel vádolta meg kormányát.

A Komszomolszkaja Pravda szerint az EU (!) már 2027-ben megtámadhatja Oroszországot. Ennyire megrémítette Moszkvát a nagyszabású nyugati fegyverkezés, vagy „csak” elkezdte felkészíteni a közvéleményt a NATO elleni közvetlen háborúra?

Benjámin Netanjahu a szélsőjobboldali kormánytagok nyomására folytatja offenzíváját Gázában, amely egyre szélesebb nemzetközi tiltakozást vált ki. Szerdán több mint 100 segélyszervezet figyelmeztetett, hogy tömeges éhínség terjed az övezetben. Az ENSZ-főtitkár példátlan horrorról beszél. 

Február végén az amerikai elnök még Zelenszkijt alázta a Fehér Házban, múlt héten viszont már Putyinnak adott 50 napos ultimátumot. A Kreml ura ugyanakkor továbbra sem konfrontálódik Trumppal, telefonon elbeszélget vele a békéről, miközben tovább tolja előre a katonáit Ukrajnában. Neki a háborús célok a legfontosabbak. Nagyító alatt ezúttal a két nagyhatalom vezetőjének megromlott viszonya.

Kérdezze Ön is a Klasszis Klub Live következő adásában Szent-Iványi Istvánt!

A nagykövet hazarendelése radikális lépésnek számít a diplomáciában, és különösen szokatlan, ha egy szövetségi rendszeren belül történik. Lengyelország mégis megtette ezt tavaly decemberben Magyarországgal szemben, és a héten gyakorlatilag kiderült, hogy a döntés hosszabb távra szól. De mi történt pontosan, és hogy jutottunk idáig?

Az Európai Bizottság az összes uniós forrás elérését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötné 2028 és 2034 között. Arányait tekintve a korábbiaknál kevesebb támogatást jutttatna a gazdálkodóknak és a szegényebb régióknak, többet költene ugyanakkor védelemre, és 100 milliárd eurót szánna Ukrajnára. A magyar kormány már előre fellázadt a terv ellen.   

Az EU egyelőre nem tesz büntetőintézkedéseket. Az Amnesty International szerint az európai vezetők engedélyezték Izraelnek „a gázai népirtás” folytatását.

Gdanskban a szállás meglepően olcsó, az étkezés viszont meglepően drága. Néha váratlanul leszakad az ég, de amúgy szinte minden a legnagyobb rendben van. A Nagyító ezúttal a Balti-tenger partjáról jelentkezik.

Több nagy uniós országban a fiatalok fele szerint nem a demokrácia a legjobb kormányzási forma, tízből négy fiatal pedig nem tartja demokratikusnak az EU-t. Eközben jelentősen nőtt a migrációval szemben szigorúbb fellépést szorgalmazók száma.

Tovább szigorít a bevándorláspolitikáján a centrista lengyel kormány: jövő héttől ideiglenes határellenőrzéseket vezet be az illegális migráció megelőzésére hivatkozva. Az Orbán-kritikus Donald Tusk a jobboldal vitorlájából fogná ki a szelet, és igazodik a változó közhangulathoz. Ha másban nem is, de ebben a kérdésben egy platformon van a magyar kormánnyal. 

A magyar kormány látszólag folyamatosan hadban áll Brüsszellel, ugyanakkor továbbra is sok pénzt kaphat onnan: mintegy 12 milliárd euró kohéziós forrás továbbra is elérhető. Erről nem akar lemondani, és ennek is döntő szerepe volt abban, hogy mégsem lépett át bizonyos vörös vonalakat. Nagyító alatt ezúttal az EU-Magyarország viszony.

Mindeközben az izraeli kormányfő bizalmasa Washingtonban tárgyal majd egy újabb tűzszünetről.

A magyar kormányfő nem írta alá az Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalást a brüsszeli EU-csúcson, a többi 26 tagállam viszont erősen támogatta azt. Orbán Viktor szerint megállították Ukrajna uniós csatlakozását, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor nem aggódik, és továbbra is kiáll a csatlakozási folyamat mellett. Újabb orosz szankciós csomagról nem született döntés, arról viszont igen, hogy Bulgária jövő januárban bevezetheti az eurót, valamint arról is, hogy az EU növeli a diplomáciai nyomást Izraelen.