Wéber Balázs cikkei

Nagyító alatt ezúttal a politika és a futball szomorú összefonódása.

Egy ENSZ-vizsgálat eredménye szerint az izraeli erők szándékosan vették célba és ölték meg gyerekek tömegeit azzal a céllal, hogy ellehetetlenítsék a palesztinok jövőjét Gázában. Izrael visszautasítja az állításokat.     

Tíz év alatt hat miniszterelnököt fogyasztott el a nyugati demokráciák egyik mintaállamaként emlegetett Nagy-Britannia, most éppen a munkáspárti Keir Starmer kénytelen távozni a posztjáról. Utódja valószínűleg az erősen balos manchesteri polgármester, Andy Burnham lesz. A Munkáspárt a cserével még időben szeretné megállítani a mélyrepülését és felvenni a versenyt a közvélemény-kutatásokat már vezető Farage-párttal. A Nagyítóban ezúttal a szigetország politikai válságát vettük górcső alá Szent-Iványi István külpolitikai elemző segítségével.

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben, a pénteken befejeződött EU-csúcs után tartott tájékoztatót magyar újságíróknak. Lapunk kérdésére azt mondta: eddig szerinte azért nem került sor személyes találkozóra az ukrán elnökkel, mert más-más településen szeretnének találkozni.

Nem fog harcolni csak a harc kedvéért, de képviselni fogja a magyar érdekeket – ígérte Magyar Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján. A Tisza Párt elnöke most először képviseli EU-csúcson Magyarországot miniszterelnökként.

A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés és Ukrajna is központi téma lesz a csütörtökön kezdődő uniós csúcson, amelyen most először Magyar Péter képviseli majd Magyarországot. Sorsfordító döntések és igazán késhegyre menő viták ezúttal nem várhatók. Mindeközben forrásaink is megerősítették, hogy Ódor Bálint uniós nagykövet júliusban alighanem kénytelen lesz távozni a posztjáról.

Az elmúlt másfél évtized hazai kormányzása hiszterizálta a migrációt, és manipulatív módon szinte egyetlen veszélyes fajként láttatta a bevándorlók és menekültek heterogén tömegét. Azzal ugyanakkor szembe kell nézni, hogy az illegális és tömeges bevándorlás uniós szinten valóban komoly problémákat okoz a bűnözés terén, és veszélyeztetheti a régi Európa megmaradását is – ez pedig nem lehet Európa érdeke. Nagyító alatt ezúttal a migrációs kérdés, tabuk nélkül. 

Hogyan lehetséges az, hogy miközben olyan kis országok, mint Horvátország és Uruguay hosszú ideje kiemelkedően sikeresek a futballban, Magyarország már négy évtizede képtelen kijutni a világ legjelentősebb sporteseményére? A siker elsősorban nem a pénzen múlik – annál inkább a futballkultúrán, a tehetségen, a nevelésen és a mentalitáson. Nagyító alatt ezúttal a siker kulcsa a legnépszerűbb sportágban.

Oroszország és Ukrajna két elcsigázott nehézsúlyú bokszolóra hasonlít, akik még jól megsorozzák egymást, mielőtt mindketten kifekszenek. Külpolitikai szakértők szerint számos jel utal arra, hogy az ukrajnai háború több mint négy év öldöklés után a vége felé közeleg. És ha békekötés nem is lesz egyhamar, egy „tűzszünet most egy valós lehetőség”.        

„Ki vagyok én, hogy tanácsokat adjak egy német kancellárnak?” – tette fel a költői kérdést a német fővárosban Magyar Péter, akit meglepően hamar fogadott Friedrich Merz. A német kancellár szemlátomást örül a Tisza-kormánynak és a magyar-német kapcsolatok új kezdetéről beszélt – ezen egyelőre az sem változtat, hogy Ukrajna kérdésében már érezhető némi konfliktus. Nagyító alatt ezúttal a berlini Magyar-vizit.  

Ukrán drónok Észtországban lerombolták egy erőmű kéményét, Litvániában óvóhelyre kényszerítették a miniszterelnököt, Lettországban pedig megbuktatták a kormányt. Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el a pilóta nélküli repülőiket – ugyanakkor más ok is lehet a háttérben. Nagyító alatt ezúttal az elszabadult drónháború.  

Mélypontra süllyedt az amerikai elnök népszerűségi indexe hazájában: a választók kétharmada szerint hiba volt elindítani az iráni háborút, és a gazdaság is bajban van. Mindeközben közeleg a novemberi időközi választás – mi jöhet addig? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban.

Nem fog minden egy csapásra megváltozni, de a szándék kétségkívül megvan; Magyarország visszatért az európai útra; Magyar Péter technokratákra épít, a kormányban a szakértelem fontosabb a politikai érzelmeknél – ezt írják osztrák, német és svájci lapok a magyarországi kormányváltásról.       

Orbán Anita bizottsági meghallgatásán is világossá tette, hogy külpolitikailag az új kormány fő célja Magyarország visszavezetése Nyugatra, valamint a Visegrádi Négyek újjáélesztése. Ugyanakkor maradtak még megválaszolatlan kérdések: marad-e a magyar vétó az uniós energiaszankciók ügyében, hogyan lehet jóban lenni a Benes-dekrétumokhoz ragaszkodó szlovák kormánnyal, és milyen lesz a viszony a népirtással vádolt Netanjahu-kormánnyal? Nagyító alatt ezúttal az új kormány külpolitikai tervei. (Frissítve)

Természetesen a külföldi média is részletesen foglalkozott az új miniszterelnök szombati beiktatásával: az általunk szemlézett írásokban túlsúlyban volt a reménykedés és a dicséret, ugyanakkor erős kritika is érte Magyar Péter kormányfőt. Egy német, egy osztrák és egy brit lap írásaiból idézünk.

Trump szerint óriási előrelépés történt a megállapodás felé Iránnal, az amerikai külügyminiszter pedig már egyenesen befejezettnek nyilvánította a hadműveleteket. Úgy tűnik, hogy az amerikai elnök próbál nagyobb politikai veszteség nélkül kifarolni a háborúból – még akkor is, ha a deklarált céljainak nagy részét nyilvánvalóan nem érte el.  

Az ukrán hadsereget továbbra is sújtó emberhiány túlterheli a fronton szolgáló egységeket, ami apátiához vezet. Ukrajna mozgósítási válsággal küzd, százezrek menekültek külföldre a behívó elől. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai fronthelyzet.  

Amal el-Halíl az első támadást még túlélte, az azt követő légicsapás azonban már végzett vele.

Miközben az Irán elleni háború napi kétmilliárd dollárba kerül az Egyesült Államoknak, a hadikiadások pedig szerte Nyugaton megugrottak, a nemzetközi segélyezésre jutó források radikálisan csökkennek, és – részben a háború miatt – egyre nő a rászorulók száma. Egy ENSZ-becslés szerint az iráni háború első két hetére költött pénzből 87 millió életet lehetett volna megmenteni.

Az ukrán elnök két legyet ütött egy csapásra azzal, hogy a magyar választások utánra időzítette a Barátság kőolajvezeték újraindítását. Ezzel már nem Orbán Viktornak, hanem Magyar Péter leendő miniszterelnöknek tett egy kvázi gesztust, miközben bebiztosította, hogy Ukrajna még időben megkapja az uniós hitelcsomagot. Nagyító alatt ezúttal a Barátság körüli politikai játszma.

Magyarország és az EU kapcsolata érdemben javulhat az Orbán-kormány bukásával, már csak azért is, mert a Tisza Párt egyik fő ígérete az európai integrációnk erősítése. Ugyanakkor Magyar Péter aligha fog simán betagozódni az uniós mainstream politikába – a konfliktusok már most körvonalazódnak. Nagyító alatt ezúttal a közelgő Tisza-korszak uniós szempontból.

Miközben Orbán Viktor kormányfő kedden J.D. Vance amerikai alelnök fogadásával ünnepelte a magyar kormány és a Trump-adminisztráció szoros barátságát, az amerikai elnök elképesztő mondatokkal sokkolja a világot: Irán kőkorszakba való visszabombázásával és egy egész civilizáció eltörlésével fenyeget. Donald Trump egyre nagyobb veszélyt jelent a globális biztonságra – több mint 20 kongresszusi képviselő már kezdeményezte elmozdítását a hatalomból. A világ végül nyert egy kis időt: Irán és az USA szerdára virradó éjjel két hetes tűzszünetben egyezett meg.

Trump két-három héten belül kiszállna az iráni háborúból, akár a Hormuzi-szoros megnyitása nélkül is. Menjen oda, akinek fontos, üzente. Otthon ketyeg az óra, és háborúellenes a hangulat. Azért búcsúzóul még „visszabombázza a kőkorszakba” Iránt. És amúgy fontolgatja a kilépést a NATO-ból. De mennyire lehet még komolyan venni a szavait?  

Az amerikai elnök Izrael nyomására besétált az iráni háborúba, és egyre nehezebben tud kisétálni belőle. Sőt, már egy korlátozott szárazföldi hadműveletet is mérlegel. Eközben a hétvégén országszerte több mint nyolcmillió (!) amerikai tüntetett a politikája, ezen belül a háború ellen. Nagyító alatt ezúttal az eszkalálódó közel-keleti válság.    

Trump hétfőn a globális gazdasági Armageddont megelőzendő elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni légicsapásokat. Ha mégis tovább eszkalálja majd a konfliktust, azzal saját magát is lábon lövi, ha nem lép, az meghátrálásnak tűnhet. Van-e még kiút a háborús mocsárból? Ezt is megnézzük az e heti Nagyítóban. 

Az izraeli titkosszolgálat mindeddig nem tudott érdemi lázadást szítani Iránban a háború idején, és a kurd milíciák iráni inváziója is elmaradt – az iráni rezsim továbbra is a helyén van. Mindeközben a háború eszkalálódása a történelem legsúlyosabb globális energiaválságával fenyeget – most, úgy tűnik, mindenki visszalépett egyet a szakadék széléről. 

Miközben a világ az iráni háborúra figyel, fokozódik az izraeli telepesek és biztonsági szervek erőszakhulláma a palesztinokkal szemben a megszállt Ciszjordániában. Emberi jogi szervezetek mindennapos támadásokról, üldözésről, otthonok felgyújtásáról számolnak be. Az erőszaknak egyre több külföldi aktivista is áldozatul esik. Nagyító alatt ezúttal a jogfosztott Ciszjordánia, amely csak ritkán kerül fel az újságok címlapjára.

Moszkva készen áll ismét olajat pumpálni a Barátság kőolajvezetékbe, Brüsszel pedig helyszíni szemlére kért lehetőséget Ukrajnától, és szintén szeretné helyreállítani a szállítást. Kijev továbbra is ódzkodik ettől – szerdán mindenesetre magyar tárgyalóküldöttség indult az ukrán fővárosba. 

Az Európai Unió becsületét egy valóban baloldali politikus, Pedro Sánchez mentette meg: a spanyol kormányfő volt az egyetlen olyan uniós vezető, aki azonnal nyíltan el merte ítélni az Irán elleni amerikai-izraeli támadást. Ez nem az iráni rezsim pártolását, hanem az alapvető nemzetközi normák melletti kiállást jelenti. Nagyító alatt ezúttal az EU és az iráni háború.

Egybehangzó lapértesülések szerint valószínűleg amerikai légicsapás érte az oktatási intézményt, összesen 168 ember halálát okozva.

Az amerikai elnök iráni háborúját már republikánus véleményvezérek is kritizálják, mivel szembemegy Trump választási ígéreteivel, és a gyanú szerint főleg Izrael, nem pedig az Egyesült Államok érdekét szolgálja. Amerikai lapértesülések szerint Trumpot hosszú hónapok óta presszionálta az izraeli kormányfő a háború megindítása érdekében.

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A szombat hajnalban kezdődött támadás nemzetközi felhatalmazás nélkül indult, azzal a hivatkozással, hogy Irán fenyegetést jelent Izraelre és az Egyesült Államokra. Irán válaszul közel-keleti amerikai katonai bázisokat, valamint izraeli célpontokat vett tűz alá. A támadás, amelynek előjátéka tavaly nyáron már megtörtént, hosszú évek óta a levegőben lógott. 

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

Krakkóban több mint 10 év alatt csaknem hatezer ember halálát előzték meg azáltal, hogy betiltották a fűtést szénnel és fával, támogatni kezdték a környezetbarát fűtési módokat, és ezáltal javították a levegő minőségét. Az átállást a különböző politikai pártok egységesen támogatták. 

Marco Rubio nem győzte dicsérni Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát és kiállt a kormány mellett, a magyar miniszterelnök ugyanakkor a választási vereség lehetőségével is számot vetett. Az amerikai külügyminiszter vizitje több kérdést homályban hagyott, de számos érdekes részlettel szolgált. Nagyító alatt ezúttal a Rubio-látogatás, amelybe mi is betekinthettünk. 

Atomenergiai együttműködésről szóló megállapodást kötött egymással az Egyesült Államok és Magyarország. Orbán Viktor szerint Donald Trump magyarországi meghívása továbbra is érvényben van, de részleteket nem közölt. Marco Rubio szerint a magyar választók döntenek majd áprilisban a kormány jövőjéről, ugyanakkor Donald Trump és Orbán Viktor szoros kapcsolata nagyon előnyös a két ország viszonyára nézve.

Már javában készülnek a tervek Brüsszelben Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására. A Kijev-párti erők bíznak a csatlakozást ellenző Orbán-kormány bukásában – vagy ha ez elmarad, akkor Donald Trump nyomásgyakorlásában. Nagyító alatt ezúttal Ukrajna rögös útja az uniós közösségbe.

A háború kezdetéhez képest jelentősen nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik területveszteségeket is elfogadnának a háború befejezése érdekében. A teljes Donbász feladása az ukránok felének továbbra is vörös vonal, ötből ketten viszont már ebbe is belemennének – ez a társadalom háborús fáradtságának egyértelmű jele.

Mimimum két évtizede nem volt olyan alacsony az olaj- és gázexportból származó bevételek aránya az orosz költségvetésen belül, mint tavaly. Ennek ellenére Putyinnak esze ágában sincs visszafogni a háborút, inkább adót emel és hozzányúl a Nemzeti Vagyonalap tartalékaihoz. Nagyító alatt ezúttal az orosz háborús költségvetés.

A legnagyobb baszk város még télen is kellemes célpont, az élet nyugodt, az árak meglepően visszafogottak. Az éttermekben pedig még az is megesik, hogy egy pohár bor helyett kapunk egy egész üveggel. A Világjáró ezúttal folytatja bilbaói sorozatát. 

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról már lényegében megegyezett Trump és Zelenszkij. Ennek és a békének azonban súlyos ára lehet: az ukrán hadsereg kivonása Donbászból.  De be lehet-e ezt úgy csomagolni, hogy arra Kijev is rábólintson? Nagyító alatt ezúttal a készülő orosz-ukrán békeegyezmény.

Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 

A baszk egy egyedülálló nyelv, az Athletic Club pedig egy egyedülálló futballklub. Ideje volt, hogy mindkettőt személyesen megismerjük. A Világjáró e heti állomása: Bilbao.

Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.

Az Egyesült Államok venezuelai beavatkozásának egy fő üzenete van a világ felé: az erősebb kutya közösül. Washington és Moszkva az erő pozíciójából diktál, és már a látszatra sem igen ad. A nemzetközi jogot a szemétbe dobták, ami félelmetes precedenst teremthet. A magyar kormányfőnek nincsenek erkölcsi aggályai. Nagyító alatt ezúttal az új Vadnyugat-világrend. Jegyzet.

Arról Latin-Amerikában sincs különösebb vita, hogy Nicolás Maduro illegitim vezető, az eltávolításának módjáról azonban igen. A hidegháború vége óta ilyen beavatkozás nem történt az amerikai földrészen, a Monroe-elv és a félelem az újabb amerikai intervencióktól újjáéledt – mondta el lapunknak Lénárt András Latin-Amerika szakértő a Venezuelával szembeni amerikai beavatkozással kapcsolatban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a történelmi háttér mellett beszélt a narkoterrorizmus vádjának gyenge pontjairól, a helyi olajkincs kihasználatlanságának okairól, valamint az ellenzék és a demokratizálódás esélyeiről is.

Ukrajnai háború, uniós pénzek, Weidel- és Netanjahu-vizit Budapesten – ezek a külpolitikai témák érdekelték legjobban olvasóinkat az idei évben Nagyító rovatunk toplistája alapján.