Váratlan és minden jel szerint óriási téttel bíró látogatást tett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője múlt kedden az orosz fővárosban. A vizit tényét mind az Egyesült Államok, mind Oroszország megerősítette – John Ratcliffe az orosz titkosszolgálatok legfelsőbb vezetőivel, Szergej Nariskinnal (Külföldi Hírszerző Szolgálat, SZVR) és Alexander Bortnikovval (Szövetségi Biztonsági Szolgálat, FSZB) egyeztetett személyesen.
A találkozó már csak azért is jelentős, mert utoljára csaknem öt évvel ezelőtt, 2021 novemberében – még a Biden-éra alatt – járt Moszkvában CIA-vezér, akkor William Burns személyében. Ő akkor óva intette a Kremlt egy háború megindításától (nevezetesen az Ukrajna elleni katonai agressziótól, amelyet ennek ellenére három hónappal később meglépett a Kreml), és az elmúlt egy hétben kiszivárgott hírek szerint hasonló cél vezérelte most Ratcliffe-t is.
Átadtak egy üzenetet
De nézzük a részleteket! „Jelen pillanatban annyit mondhatok, hogy a találkozó elérte a kitűzött célját, ami pedig az volt, hogy csökkentse a feszültséget a régióban” – jelentette ki Litvánia államfője hétfői sajtóhírek szerint. Gitanas Nauseda arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta őt a CIA-vezér tárgyalásának tartalmáról.
„Nem szabad eltitkolnunk, hogy nem véletlenül jött létre a találkozó, és a szándék az volt, hogy átadásra kerüljenek bizonyos üzenetek, amelyeket ebben az időpontban át kellett adni” – tette hozzá némileg rejtélyesen.
Egyúttal reményét fejezte ki, hogy azok még időben eljutottak a Kremlhez.
Fotó: MTI/EPA/Fehér Ház
Nauseda próbálta nyugtatni a kedélyeket: bár a régió biztonsági helyzete továbbra is feszült, nem romlott drámaian a közelmúltban, és túl nagy figyelem összpontosult a moszkvai találkozóra. További részleteket a titoktartásra hivatkozva nem közölt.
Támadás a Baltikumban?
Konkrétabban fogalmaztak nyugati lapok, köztük a Politico és a Wall Street Journal forrásai: Ratcliffe látogatásának célja az volt, hogy óva intse Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy NATO-tagállam, különösen Észtország, Lettország és Litvánia elleni támadástól. (Szakértők szerint a nyílt támadás nem valószínű, ugyanakkor egy kisebb, provokációs célzatú, tesztjellegű akció könnyen lehetséges.) Emellett arra is ösztönözték Moszkvát, hogy csökkentse az Iránnak szánt katonai és gazdasági támogatást (az Egyesült Államok és Izrael idén február végén indított háborút Irán ellen, amely azóta sem zárult le.)
A hivatalos közlések szerint az orosz elnök nem találkozott személyesen a CIA-főnökkel, ugyanakkor azonnal tájékoztatást kapott orosz részről a tárgyalások tartalmáról – azaz célba ért a washingtoni üzenet.
Az egyeztetésen Ratcliffe megemlítette a béketárgyalások újraindításának a lehetőségét is, amelyek az iráni háború kitörése óta szünetelnek. A The New York Times forrásai szerint a CIA-főnök felvázolta, hogy miként látja a háború állását, és arra ösztönözte Oroszországot, hogy kössön egyezséget, mielőtt túl késő.
Ezzel összefüggésben az amerikai Axios forrásai szerint Ratcliffe javasolt egy Trump-Zelenszkij-Putyin csúcsot is. Ezt az amerikaiak már korábban is kezdeményezték, az ukrán elnök rá is bólintott, az orosz elnök viszont eddig nemet mondott. A moszkvai viziten elhangzottakról az Egyesült Államok Zelenszkijt is tájékoztatta.
Mennyire befolyásolható Putyin?
Mindemellett a CIA-főnök azt is szerette volna felmérni, hogy képesek-e az orosz titkosszolgálatok rábírni Putyint a béketárgyalások folytatására Washington közvetítésével.
Az Axios forrásai szerint Ratcliffe úgy ítélte meg, hogy Bortnyikov egy konstruktív játékos, aki segíthet a diplomáciai erőfeszítések újraindításában.
Ukrán tisztviselők ugyanakkor jóval szkeptikusabbak: szerintük a hírszerzési információk arra utalnak, hogy Putyin az immár négy és fél éve tartó háború jelentős eszkalációjára készül. Állítólag arra utasította a hadsereg vezetését, hogy egy észak-ukrajnai offenzívára készítsen forgatókönyveket, kulcsterületként megjelölve Kijevet és Csernyihivet.
A Bloomberg értesülései szerint Oroszország azt fontolgatja, hogy fokozza a Kijev és Ukrajna más részei ellen ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadásokat, mivel a béketárgyalások vakvágányra futottak.
Az amerikai hírügynökség Kremlhez közeli forrásai szerint Moszkva egyre inkább NATO-támadásokként látja az ukrán attakokat (amelyek már rendszeresen elérnek mélyen Oroszországon belüli területeket), mivel ezekhez a szövetség tagországai biztosítják a fegyvert és a hírszerzési információt.
Szakértő: komoly figyelmeztetés vagy ajánlat
A CIA-főnök moszkvai útjával kapcsolatban Demkó Attila biztonságpolitikai elemző lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban múlt héten szintén kiemelte, hogy utoljára 2021 novemberében volt ilyen találkozó Moszkvában, és Washington akkor (is) óva intette Moszkvát az eszkalációtól, egyúttal figyelmeztetve a következményekre (szankciók, Ukrajna nyugati támogatása). Demkó Attila ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ami a sajtóban megjelenik, az a jéghegy csúcsa.
A szakértő szintén a lehetőségek között említette, hogy az Egyesült Államok az eszkalációnak akarta az elejét venni a látogatással. Oroszországban ugyanis szeptemberben parlamenti választás lesz, amelyet követően akár újabb mobilizációs hullám is jöhet, 300-500 ezer ember bevonásával.
De az is elképzelhető, hogy egy kompromisszumos javaslatot vitt magával a CIA-főnök. „Valami komoly figyelmeztetés vagy ajánlat áll a háttérben” – vélekedett Demkó Attila.
A teljes beszélgetést, amiben szó esik még többek között a háború állásáról, Európa biztonságáról, a NATO elleni esetleges orosz támadásról és a magyar vonatkozásokról, itt tekinthetik meg:
A Nagyító többi cikkét pedig itt olvashatják.
Lejtmenettel zárta a napot a forint. 
