Megváltozott idén a gazdasági környezet, kedvezőtlenebb helyzet állt elő: szinte minden területen emelkednek az árak, az árstopos termékeket leszámítva például az élelmiszereknél látható komoly - júniusban például 20 százalékot meghaladó - drágulás. Ráadásul az új rezsiszabályok szerint az átlagfogyasztás felett magasabb díjat kell fizetni a jövőben. Ez csak két olyan tényező, amelyek miatt át kell írni a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és hatást gyakorolnak a megtakarítási hajlandóságra is mindenkinél, köztük a fiataloknál is.
A K&H ifjúsági index idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából kiderül, hogy kedvező és kevésbé pozitív tényezők is jellemzik a 19-29 éves fiatalok megtakarítási magatartását.
Havonta, ritkábban, vagy soha
A fiatalok 20 százaléka semmilyen módon nem tesz félre. Rendszeresen a hónap elején a fiatalok 26 százaléka tesz félre, 21 százalékuk pedig a hónap végi “maradékkal” hizlalja a megtakarítását. Szintén 21 százalékos azoknak az aránya, akik nem minden hónapban, de rendszeresen takarékoskodnak. Ezek az eredmények lényegében megegyeznek a felmérés első negyedéves eredményeivel, az eltérések 1-2 százalékpontosak, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.
Ugyanakkor az érintettek hatoda - 16 százaléka - a második negyedévben azt mondta, rendszeresen nem tud spórolni, csak akkor tud előrébb lépni a megtakarításokat nézve, ha nagyobb összeget kap. Az első negyedévben ez még 22 százalékukra volt igaz.
Csökkenés kontra növekedés
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a fiatalok a megkérdezésük előtti hónapban - azaz idén áprilisban - tudtak-e takarékoskodni, és ha igen, mekkora összegről volt szó. A fiatalok negyede erre nem tudott konkrét választ adni, 47 százalékuknak nem volt lehetősége a takarékoskodásra, 28 százalékuknak viszont sikerült. Bár az ő arányuk csökkent az első negyedévben mért 34 százalékról, az átlagosan megtakarított összeg 54 ezerről 67 ezer forintra, vagyis 24 százalékkal emelkedett. A kutatás adatait értékelve Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője azt mondta: “Általánosságban, hosszabb távon a fiatalok ötöde nem tud félretenni, áprilisban például 47 százalékuknak nem volt módja erre. Ez részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzettel, a gyorsuló inflációval, többek között az élelmiszer-kiadások emelkedésével magyarázható. Ebből a szempontból a kilátások is kedvezőtlenek, mivel az árak várhatóan tovább emelkednek. Az új rezsiszabályok miatt elképzelhető, hogy a fiatalok egy részénél növekedni fognak a lakásfenntartási költségek. Ezen tényezők miatt várhatóan tovább mérséklődhet a rövid távon takarékoskodó fiatalok aránya.”
Közel állnak a megállapodáshoz. 
