Az elmúlt három év hullámzása után nagyot emelkedett a 19 és 29 éves közötti korosztályhoz tartozó fiatal magyarok személyes havi nettó jövedelme, amelynek része a dolgozó fiataloknál a fizetés, a nem dolgozóknál minden pótlék, segély, ösztöndíj, valamint a szülőktől kapott esetleges támogatás is.
A húszas éveikben járó fiatal magyarok átlagos nettó személyes jövedelme 2023 első negyedévében 2022 első három hónapjához képest: átlagosan közel 28 százalékot, azaz 182 ezer forintot tett ki, ami éves szinten 40 ezer forint emelkedés – derül ki a K&H ifjúsági index felméréséből.
Ugyanakkor a 19-29 éves korosztály több mint 13 százalékának semmilyen jövedelme nincs, míg 11 százalékuk több mint 400 ezer forintból gazdálkodhat.
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján.
A koronavírus-járványt megelőzően 2020. első negyedévi mérésében 131 ezer forint volt a vizsgált korcsoport nettó személyes jövedelme. Ezt a pandémia időszakában egy lassú visszaesés követte, így 2021. első három hónapjára 123 ezer forintra csökkent a húszas éveikben járók átlagos nettó személyes jövedelme. Egy évvel később már a 2020-as adatnál is jobban alakult a helyzet, a korosztály nettó személyes jövedelme 141 ezer forintra emelkedett. Az igazán nagy ugrást azonban az idei év hozta: 2023. első negyedévében 182 ezer forintra nőtt ez az összeg, ami 40 ezer forintos, több mint 28 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten.
A felmérésből az is kiderül, hogy a korosztályon belül meglehetősen nagy a szórás. A válaszadók több mint 13 százaléka azt mondta, semmilyen jövedelme sincs, bár az átlagos jövedelem hirtelen emelkedését éppen az is okozta, hogy az ő arányuk a korábbi negyedévekben jellemző 20 százalék körülről csökkent erre az értékre.
Majdnem 14 százalékuk 50 ezer forintnál kisebb havi jövedelemről számolt be, 9 százalékuk 50-74 ezer, 5 százalékuk pedig 75-99 ezer forintot mondott. Ez egyben azt is jelenti, hogy az érintett korosztályban 10-ből 4-en kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodhatnak egy-egy hónapban. A másik végletet az a 11 százalék jelenti, akik több mint 400 ezer forint személyes jövedelemre tesznek szert havonta.
A fiatal férfiak 214 ezres, a nők 148 ezres átlagos jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 175 ezer forintos bevételével szemben a 26-29 éveseké már 193 ezer forintot tesz ki.
Az Integritás Hatóság közzétette a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek listáját csütörtökön a honlapján. 
