Hány éves? Mire költ?

Anyagilag törékeny helyzetben van a fiatalok jelentős része a K&H ifjúsági index első negyedéves eredményei szerint. A 19-29 éves korosztály 49 százalékának van megtakarítása, szemben az előző negyedévekre jellemző, inkább 60 százalékhoz közeli aránnyal. A megtakarítással rendelkező fiatalok 38 százaléka ráadásul legfeljebb egy hónapot tudna kihúzni jövedelem nélkül.

Negyvenezer forinttal, több mint 28 százalékkal közel 182 ezer forintra nőtt a 19-29 évesek átlagos személyes jövedelme a K&H ifjúsági index felmérés friss adatai szerint. A fiatalok jelentős része továbbra is kénytelen megelégedni kisebb összeggel: 10-ből 4-en kevesebb, mint 100 ezer forint jövedelemre tesznek szert egy hónap során, miközben 11 százaléknak minden hónapban több mint 400 ezer forint a bevétele.

Egyre több időt töltenek a fiatalok az interneten, amely sérülékenyebb személyiséghez is vezethet – többek között erről is szó esett a BeSocial által végzett kutatásból, amely a 14-25 éves fiatalokat vette górcső alá. A szülőknek nem lesz jókedvük a felmérés eredményeitől.

Tudatosabbak a pénzükkel és nagyobb arányban tesznek félre – ez jellemzi a magyar fiatalokat a K&H ifjúsági indexe szerint. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 19-29 éves korosztály inkább borúlátó a jelenlegi pénzügyeivel kapcsolatban, viszont egyre többen várnak javulást a jövőben.

Híres sztárpárok gyerekei, csodagyerekek, színészek, és egy herceg - az élet sok területén örökölhet milliókat valaki, de a szerencséseknek születésüktől fogva is milliók járnak. Legújabb videónkban összegyűjtöttük a leggazdagabb gyerekeket és tiniket.

19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. Az oktatási rendszert és a jelenlegi munkájukat is utálják a fiatalok, nem csoda, ha inkább az országhatáron túlra tekintgetnek.

Félelmetes tendencia látszik egy friss felmérésből, a magyarok 74 százaléka gond nélkül vállalna egy külföldi munkalehetőséget. Rossz munkakörülmények, kevés lehetőség az előrelépésre, ez csak néhány dolog, ami elől menekülnének. Pedig a cégek is tudnának tenni azért, hogy ne akarjanak kivándorolni ennyien.

Bejelentették a kormány nagy tervét a gyermekotthonokról és a drogprevencióról.

Ha hinni lehet a kutatásoknak, akkor jócskán van miért aggódnunk a mostani tizenévesek miatt.

Támogatást nyerhetnek a vidéki önkormányzatok, ezzel segítve az ottmaradó fiatalokat.

Egy friss felmérés szerint minden második fiatal élvezi a munkáját, mégis 46 százalékra csökkent az állásukat biztosnak érzők, és 31 százalékra azoknak az aránya, akik megbecsülést tapasztalnak munkahelyükön. Fejlődési lehetőséget mindössze ötödük százalék lát maga előtt. A diákok közül többen folytatnának külföldön tanulmányokat, mint amennyien munka miatt elhagynák az országot.

A fiatalok elégedettségét mérő jóléti index szerint romlott a fiatalok saját pénzügyi helyzetének megítélése. Ez azért is probléma, mert eddig is rossz volt a helyzet. A legmegdöbbentőbb adat azonban az, hogy míg a diákok majdnem fele elégedett helyzetével, ez majdnem felére esik vissza, amikor munkát kapnak. A jó hír, hogy optimisták maradnak.

Brandon Fleisher átlagos középiskolás, egy dolgot leszámítva: úgy tőzsdézik, mint csak nagyon kevesen.

Magyarország a kutatások szerint szinte egyáltalán nem tud vonzó alternatívát nyújtani a fiataloknak. Egyre többen távoznak külföldre.

Ha kicsivel is, de nőtt a foglalkoztatottság novemberben az előző havi adatokhoz képest. Magyarország is szépített a számokon.

Az egyetemisták négyötöde szerint 10 millió forintnál nagyobb megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy tisztességes megélhetést tudjanak maguknak biztosítani a nyugdíjas évekre. Döntő többségük szerint ugyanakkor a legtöbb ember épp csak kijön a bevételeiből, ezért nem is tud félretenni. Sokan pedig úgy gondolják, nyugdíjba vonulásuk után is dolgozniuk kell.

Az Új Nemzedék Központ célja, hogy egy éven belül több multinacionális céggel is együttműködési megállapodást kössenek, ezzel is segítve a fiatalok álláskeresését - olvasható a szombati Magyar Nemzetben.

A legtöbb fiatal már kért és kapott kölcsön pénzt a barátoktól, rokonoktól. Egy tízesért még nem szaladnak a bankba, de ha százezer forint kellene, inkább a profikhoz fordulnak. Minél több pénzt adnak kölcsön, annál több csúszást hajlandóak elviselni - a kamathoz nem ragaszkodnak, de ha elúszik a pénz, akkor elúszhat a barátság is.

Ma Magyarországon a 19-29 éves városi fiatalok átlagosan 18 évesen nyitják meg első bankszámlájukat. Bankot egyharmaduk, számlacsomagot a bankon belül pedig kicsivel kevesebb, mint negyedük váltott már. A kötődés egyik meghatározó oka, hogy bankjával a többségnek nincs problémája, így nem érez különösebb késztetést a váltásra. A K&H pályakezdők jóléti index kutatási adataiból kiderül az is, bár az internet korát éljük, ha számlacsomag váltanak, a fiatalok többsége a banki ügyintéző javaslata alapján dönt.

A fiatalok túlnyomó többsége igénybe veszi a banki szolgáltatásokat, elsősorban a folyószámlát és a bankkártyát, de sokan nincsenek tisztában ezek kapcsolatával. A hitelfelvételt azonban több mint 40 százalékuk elutasítja, derül ki a K&H pályakezdők jóléti index 2013. első negyedévi kutatásából.

Országos népszerűséggel és ötmillió forintos fődíjjal járó pályázatot indít a Példakép Alapítvány. A Példakép Pályázaton olyan fiatal vállalkozók vehetnek részt, akik vállalkozásukkal pozitív példát mutatnak a társadalomnak és a fiatal generációnak.

Április végéig több mint 112 ezer középiskolás kapja meg a Magyar Nemzeti Bank „A pénz beszél! – Te érted?” című tájékoztató füzetét. A kiadvány meghatározó szerepet tölt be a fiatal nemzedék pénzügyi kultúrájának fejlesztésében.

A szülők többsége szerint a gyerekek édességre, vidámparkra költik a locsolópénzt, de van, aki biciklit vesz belőle. Bár a gyerek „dolgozik” meg a pénzért, a szülők felelőssége, hogy megtanítsák megfontoltan elkölteni a kapott pénzt.

Együttműködési megállapodást köt a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javításáért a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége - jelentette be a két szervezet hétfőn.

A fiatalok 7 százaléka olvas naponta, további 16 százalékuk heti rendszerességgel - derül ki az Ipsos felméréséből. Akik nem olvasnak rendszeresen azzal indokolják, hogy nincs rá idejük, nem érdeklődnek az olvasás iránt, vagy drágák a könyvek. A szakmunkás végzettségűek olvasnak a legkevesebbet, és ők indokolják a leggyakrabban ezt a magas könyvárakkal.

Az Európai Bizottság olyan intézkedésekre tett javaslatot, melyek keretében a tagállamok segítséget kapnak ahhoz, hogy állásajánlatok, oktatási és képzési lehetőségek biztosítása révén enyhítsék a fiatalok elfogadhatatlan méreteket öltő munkanélküliségét és társadalmi kirekesztettségét.

Az elmúlt egy év alatt 232 esetben érkezett jelentés túlzott energiaital fogyasztással összefüggő rosszullétről, kellemetlen tünetekről az ÁNTSZ-hez. Az elfogyasztott energiaital mennyisége a két decilitertől a 3 literig terjedt.