A fiatalok 7 százaléka olvas naponta, további 16 százalékuk heti rendszerességgel, havonta pedig 14 százalékuk, az ennél ritkábban olvasók 35 százalékot tesznek ki, és 28 százalékuk bevallottan egyáltalán nem olvas könyvet - derül ki az Ipsos felméréséből.
Leginkább a szakmunkás végzettségűek olvasnak a legkevesebbet, 82 százalékuk lényegében nem vagy alig olvas. Az alacsonyabb végzettségűeknél 71, az érettségizetteknél 52, a diplomásoknál 18 százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem forgatnak könyvet. Rajtuk kívül még a férfiak és a falvakban élők körében magas (69 illetve 76 százalékos) a könyvolvasást nélkülözők aránya.
A fiatal felnőttek körében az intenzív könyvfogyasztók aránya 7 százalék, nekik egyetlen napjuk sem múlik el olvasás nélkül. A szakmunkás képzettségűeknek csak 1, az alapfokú végzettségűeknek 4 százaléka lapoz bele naponta valamilyen kötetbe, az érettségizettek körében 10 százalékos ez az arány, a felsőfokú intézményt végzettek csoportjában sem magas, 14 százalék.
Harry Potter, Egri csillagok, és a Twilight a legnépszerűbb ifjúsági könyvek
A fiatalok fele nevezett meg olyan könyvet, amelyet legutóbb elolvasott: 30 százalék külföldi író művét, 14 százalék magyar szerzőét említette, míg 6 százalék valamilyen ismeretterjesztő, szakkönyvet (beleértve a tankönyveket is). A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter könyvek állnak (a fiatalok 5 százalékának említésével), majd a sorban az Egri csillagok című Gárdonyi-regény következik 4 százalékkal. A harmadik pozíciót a Twighlight (Alkonyat) bestseller-sorozat foglalja el (3 százalékos olvasottsági aránnyal), majd sok olyan regény jön a sorban, amelyet a fiatalok 1-2 százaléka olvasott mostanában.
Drágák a könyvek, kevés az idő
A fiatalok objektív (vagy annak tűnő) és szubjektív indokokat is felhoznak, amikor az alacsony szintű olvasási szokásaikról adnak számot. A legtöbben – 55 százaléknyian - azzal érvelnek, hogy a hétköznapi teendők sorába nem fér bele az olvasás, erre nincsen idejük. Az átlagosnál is gyakrabban említik az időhiányt a 20 év felettiek, a már dolgozó korosztály.
|
Egy 3000 forintos nyomtatott könyv elektronikus verzióját jelenleg körülbelül 2000 forintért lehet megvenni, ha azonban sikerül elérni, hogy az e-könyvek áfáját csökkentsék, féláron, vagy akár olcsóbban is hozzá lehet majd jutni az elektronikus könyvekhez. |
A fiatalok 31 százaléka a könyvek magas árával indokolja, hogy nem olvas többet – főleg a szakmunkás végzettségűek utaltak erre. Sokan vannak, akik nem külső körülményekre hivatkoznak, hanem felvállalják az olvasással kapcsolatos közönyüket. A fiatal felnőttek 45 százaléka azt mondja, hogy azért nem olvas többet, mert nem érdekli őket. Hasonló tartalmú választ adott az a 32 százaléknyi fiatal, akik úgy fogalmaztak: nem kötik le őket az irodalmi művek. Viszonylag sokan, 26 százaléknyian úgy érzik, hogy ennél sokkal fontosabb dolgok vannak az életükben, míg 18 százaléknyian felesleges időtöltésnek tartják az olvasást. Az efféle, beismerő érvek leginkább a tizenévesekre, az alacsonyabb státuszúakra jellemzőek.
Az e-könyveké a jövő?
Az elektronikus könyvolvasó még egyáltalán nem elterjedt a fiatalok körében, csak 2 százalékuk rendelkezik ilyen technikai eszközzel. Ezen túlmenően, 7 százaléknyian gondoltak már arra, hogy vásároljanak maguknak készüléket – főleg az érettségizettek és a diplomások körében van erre szándék (12 illetve 20 százalékuknál). A korosztály harmada azt feltételezi, hogy előbb-utóbb az e-könyvek gyakoribbak lesznek, mint a papírra nyomtatottak, de a fiatalok fele szerint nem valószínű, hogy ez bekövetkezik.
Most először nem lesznek ott egy szövetségi választáson.
