Tavaly minimum 31500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben - írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal adataira alapozva.
Néhány szám, hogy eligazodjunk az elmúlt évek között:
- 350 000 azon magyarok száma, akik 1989 után, a rendszerváltás követően hagyták el az országot, és legalább egy-másfél évet külföldön éltek.
- 277 000 viszont az Eurostat adatbázisa, valamint az abban nem szereplő, de kiemelten fontos célországok (Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság) statisztikái alapján azoknak a magyaroknak a száma, akik európai országokban bejelentetten tartózkodtak 2013-ban.
- 21580 magyar távozott tartósan külföldre az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján 2013-ban.
- 31500-ra növekedett azonban 2014-ben ez a szám.
A Világgazdaság szerint maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolják, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartások adatait. A magyarországi kivándorlás utóbbi években tapasztalható növekedését ezek is alátámasztják.
Leginkább az egyetemisták menekülnek
Az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves a KSH adatai szerint. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.
Hárs Ágnes, a Kopint–TÁRKI vezető kutatója már korábban hasonlóan nyilatkozott a lapnak: szerinte Magyarországon nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár csak lassuljon a munkaerő-migráció. Sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem elegendően vonzó, amit felerősít az oktatáspolitika is.
Megállapodtak, de nem akarnak érkezni a pénzek. 
