„A fiataloknak, azaz a digitális bennszülötteknek jelenleg négy csoportja van, akikhez nem csak a szülőknek, hanem a munkaadóknak is komplexen kell hozzáállniuk, hiszen ők lesznek a jövő munkavállalói” – jelentette ki dr. Bernschütz Mária egyetemi adjunktus, generációkutató a BeSocial online sajtótájékoztatóján, amelyen a 14-25 éves korosztályt kutató felmérésről volt szó.
A közel 5000 fő részvételével készült felmérésből döbbenetes számokkal szembesülhettünk:
- minden második fiatal (49,5 százalék) 4 (!!!) óránál többet tölt naponta interneten a digitális oktatáson kívül, több, mint harmaduk (36,1 százalék) 3 óránál többet
- a szabadidejükben ők már szinte egyáltalán nem hallgatnak rádiót, és nem néznek tévét, hanem a közösségi csatornákon chatelnek, youtube-ot fogyasztanak, barátokkal találkoznak, családi programokban vesznek részt
- ha egyetlen médiacsatornát használhatna, akkor első helyen a Messengert választanák a legtöbben, utána az Instagramot, a Youtube-t, TikTok-ot, utolsóelőtti helyen a Facebook-ot, végül a Snacpchat-et választanák.
Jól tudjuk, hogy az internet az ott töltött időn túl mennyi veszélyt rejt magában, gondoljunk csak a zaklatásokra. Arra a kérdésre, hogy kaptak-e már idegentől üzenetet a világhálón keresztül, a válaszadók 89 százaléka (!!!) válaszolt igennel, közülük 44 százalékát kifejezetten gyakran találják meg ilyesmivel.
- míg 2019-ben 39 százalék, addig ma minden második (51 százalék) magyar fiataltól kértek már erotikus fotót chat beszélgetésben, s közel 12 százalék küldött is magáról
- 56 százalékuk legalább egyszer már kapott erotikus fotót valakiről, 34 százalékuk többször is.
Ami talán a legmegdöbbentőbb, hogy a fiatalok 66 százalékának volt, vagy van olyan profilja, amit csak kevesen ismernek. Erre pedig úgy tűnik, a szülőknek nemigen van, vagy létezhet befolyása, ezért amit tehetünk, hogy rengeteget beszélgetünk a veszélyekről, és a lehető legőszintébb kapcsolatot alakítunk ki velük, hogy ha segítségre van szükségük, bátran fordulhassanak hozzánk.
Talán azon meg sem lepődünk már, hogy írásban jobban szeretnek kommunikálni, mint szóban, de a számarányuk mégis megdöbbentő, a fiatalok háromnegyede (74 százalékuk!!!) vallotta be, hogy ez jobban fekszik neki, mint face to face.
„Mindig a megértés oldaláról közelítek, tehát ezeket a számokat feldolgozva is azt vallom, hogy nincs más lehetőség, mint hidakat teremteni a generációk között, különben tovább növekszik a kommunikációs távolság a fiataloktól, azaz a digitális benszülöttektől” – mondja a számadatok értelmezésében segítő dr. Bernschütz Mária egyetemi adjgunktus, generációkutató.
A digitális bennszülöttekre az azonnaliság és a tudatosság jellemző, akik egymást tanítják, tehát az idősebbektől ezen a téren nem tudnak tanulni, inkább nekünk kell felvenni a versenyt. A szakember szerint a tinik sem egyformák, négy csoportját különbözteti meg:
A „digitálisan tudatosak” leginkább 20 év feletti nők, akiket érdekel a politika, de a közösségi médiával szemben közömbösek, nem igazán követnek influenszereket, a messenger a kedvencük. Az „offline élménykeresők” ritkán posztolnak, családszeretők, sok időt töltenek barátokkal, könyveket és újságokat olvasnak, nem online tájékozódnak. Jövőkutatók szerint ebből a csoportból kerülhetnek ki a vezetők, mert a tehetség sarokkövei az olvasás és a kitartás). Az „online harcosok” leginkább fiúk, naponta órákat videójátékoznak, szívesen lennének influenszer, online-mindenevők, figyelnek a virtuális adatvédelmre. Náluk fontos lenne az agressziókezelés sporttal például. A „digitális exhibicionisták” leginkább lányok, kifelé élnek és szórakoztató tartalmakat keresnek, szeretnek szelfizni, influenszerekké szeretnének válni és üzeneteket kapnak idegenektől. Könyvet, újságokat nem olvasnak, politika nem érdekli őket, az Insta és a TikTok a kedvencük. figyeljünk a fiatalok pszichéjére, digitális énnel kell rendelkezniük tizenévesen, pedig 25 évesen alakul ki a végleges személyiség, ezért sérült személyiségek kerülhetnek ki).
„A digitális bennszülöttek az első globális nemzedék. És nincs mit tennünk, ezt a komplex világot mindannyiunknak be kell fogadnunk, ha lépést akarunk tartani velük. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a digitális önszabályozást mindannyiunknak fontos elsajátítania” – hangsúlyozza a generációkutató.
