A K&H felméréséből kiderül, hogy a magyar fiatalok 45 százaléka összességében elégedett az életével, ami éves viszonyításban közel rekordaránynak számít (utoljára 2016-ban mérték a legmagasabb, 46 százalékos átlag elégedettséget).
Viszont ha pénzről van szó, már teljesen másképp vélekednek a most karriert építő generációk tagjai. A felmérésben mintegy 82 százalékuk állította, hogy elégedetlen pénzügyi helyzetével, közülük 57 százalék azonban ennek ellenére is pozitív várakozásokkal tekint a jövőbe.
2017 óta mérsékelt javulást látunk a statisztikákban a pályakezdők pénzügyi pesszimizmusára vonatkozóan, és összességében az élettel kapcsolatos jövőbeni várakozásaikat is 74 százalékuknál a pozitív szemlélet jellemzi – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója és a Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő zsűrijének elnöke.
Milyen pénzügyi normákat adjunk át?
A szervezők kiemelték azt a három legfontosabb mintát a K&H ifjúsági indexből, amelyet várhatóan a mostani Y, Z és akár a 2010 után született alfa generációsok is követhetnek:
1. Csökkenő pesszimizmust mutat a K&H indexe a fiatalok jövőbeni várakozásait illetően.
Ezért fontos, hogy megerősítsük a gyerekekben és fiatal felnőttekben a megoldásra való törekvést, ahelyett, hogy a nehézségektől megijedjenek, a problémákat kerülgessék. Pénzügyi kérdésekben előbb érdemes tájékozódni, tanácsot kérni, illetve fontos, hogy merjünk mérlegelni és választani.
2. Többen és többféle megtakarítással rendelkeznek a magyar fiatalok
Ha az átlagba beleszámítjuk azokat is, akiknek egyáltalán nincs megtakarításuk, a megtakarítások átlagos összege 389 ezer forint körül alakul. A leginkább tudatos megtakarítási viselkedés 27 százalékukra jellemző, ők a hónap elején félretesznek.
A zsebpénz, amelynek hagyományos intézménye továbbra is tartja magát, jó eszköz lehet, hogy a gyerekek a „saját zsebükön” gyakorolva tanuljanak meg mérlegelni és önállóan dönteni pénzükről. Ideje eloszlatni azt a tévhitet a szülőkben, hogy addig nincs értelme a fiataloknak pénzzel foglalkozniuk, amíg nem lesznek idősebbek és kezdenek el dolgozni. Azok, akik már gyerekként elsajátítják a legalapvetőbb pénzügyi fogalmakat, sokkal magabiztosabban indulnak az életben, később könnyebben igazodnak el a mindennapi vásárlásban, bankolásban vagy egy hitelfelvételnél.
3. Korai önállósodás vs. mamahotel
Jelenleg a fiatalok fele él önállóan, 12 százalékuk egyáltalán nem akar még elköltözni a szülőktől, ők jellemzően a 26 és 29 év közötti korosztályból kerülnek ki.
A korai és késői elköltözés mellett is szólnak érvek. A késleltetett elköltözés mellett döntők sokszor megtakarítási okok miatt maradnak inkább a szülői házban. Az albérletbe vagy saját lakásba költözők pedig már egyszerre találkozhatnak a különféle háztartási kiadások, számlabefizetések kötelezettségeivel. Bármelyik opciót is választják végül, érdemes a fiatalokat már a legkisebb korban megismertetni a havi kiadások és bevételek kezelésével. Vonjuk be őket a családi kassza menedzselésébe, tervezzünk közösen! Ezzel elősegíthetjük, hogy minél hamarabb megértsék a pénz értékét, így később magabiztosabban tudják saját pénzügyeiket is kezelni.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
