„Hogyha valakit a magyar állam hivatalosan menekültként ismer el, de az egyik jelentős magyarországi bank nem hajlandó elfogadni az ezt igazoló hivatalos dokumentumokat, akkor hogyan tud a menekült részt venni az ország mindennapi pénzügyi rendszerében?” – teszi fel az egyáltalán nem költői kérdést Alekszandr.
Az orosz pszichológust elüldözték hazájából, 2019 óta él Magyarországon, és tavaly ismerték el menekültként. Azt gondolta, könnyebb lesz az élete. A legtöbb vonatkozásban így is lett, csakhogy ezek után az OTP-nél hat éve működő bankszámláját egyoldalúan megszüntette a magyar pénzintézet.
A szokásos, a pénzmosás megelőzése érdekében lefolytatott adategyeztetés során a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele frissíteni szerette volna az okmányait az OTP Banknál, de nem fogadták el a menekült státuszát igazoló dokumentumait, még az idegenrendészeti hatóság által kiállított hivatalos igazolást sem. Az OTP közölte vele, hogy vagy önként megszünteti a bankszámláját, vagy a bank zárja be azt, így elveszítheti a hozzáférést a pénzéhez. A Helsinki Bizottság tájékoztatása szerint Alekszandr végül egy másik banknál korábban megnyitott számlára menekítette át a megtakarításait.
Nem csak Alekszandr járt így az OTP-vel, számos menekültnek gyűlt meg a baja ezzel a bankkal. Sőt, többen rosszabbul jártak, mint az orosz menekült, mert a bank blokkolta a pénzeiket, letiltotta bankkártyáikat.
A szintén orosz állampolgárságú és szintén menekült M. S.-től 2025 májusában ugyan bocsánatot kért az OTP azért, mert az ügyfél-átvilágításánál tévesen hivatkoztak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényre, és kérték tartózkodási engedély bemutatását, augusztusban aztán mégis felmondták a szerződést, és megszüntették a menekült egyetemista számláját – ahogyan az édesanyjáét is.
„Miután zárolták a családunk bankszámláit, egy ideig még a mindennapi kiadásainkat sem tudtuk fedezni. Csak késve rendezhettük a számlákat, ami további költségekkel és pótdíjakkal járt. A saját pénzünkhöz is nehézkesen és rengeteg idő alatt tudtunk csak hozzáférni. A munkáltatóink nem tudták hová utalni a fizetésünket. A barátaimat kellett megkérnem, hogy intézzék el helyettem a befizetéseket. Az ember addig bele sem gondol, hogy mennyire nélkülözhetetlen manapság egy bankszámla, amíg egyszer csak nem tudja használni. Pokoli” – emlékezik vissza M. S. a féléves banki tortúrájukra.
De miért nem tudják bemutatni a legálisan itt élő menekültek a tartózkodási engedélyüket, amihez az OTP ragaszkodik? Mert nekik olyan nincs, egyetlen menekültnek sincs. Ugyanis a bevándorló külföldihez képest a menekült és oltalmazott külföldi sokkal erősebb jogosítványokkal rendelkezik, helyzete sokkal inkább a miénkhez, állampolgárokéhoz hasonlít. Így ahogy nekünk, magyar állampolgároknak sincs tartózkodási engedélyünk, úgy a menekülteknek sincs. Ahogyan a magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával igazolják magukat, úgy a menekültek és oltalmazottak is így tesznek.
A Helsinki Bizottság szerint az, hogy az OTP tartózkodási engedélyt követel a menekültektől a banki szolgáltatáshoz, abszurd, teljesíthetetlen feltétel. Nincs olyan hazai jogszabály, ami ezt előírná, a bank mégis körömszakadtig ragaszkodik hozzá.
A Magyar Helsinki Bizottság több elismert menekültnek nyújt jogi segítséget. A jogvédő egyesület úgy tudja, palesztin és orosz menekülteket diszkriminál az OTP Bank Nyrt. Ezért a civil szervezet közérdekű igényérvényesítőként az alapvető jogok biztosához fordult, aki eljárást indított a pénzintézettel szemben.
Az ombudsman által megkeresett bank a tévesen értelmezett jogszabályokra és belső szabályaira hivatkozik annak igazolására, miért ragaszkodik törvénysértően a tartózkodási engedélyhez menekültek esetében is. A rossz belső szabályok vagy a téves jogértelmezés azonban nem írhatják felül a törvényi előírásokat – állítja a Helsinki Bizottság.
„Eleinte azt gondoltam, hogy a bank egyszerűen csak nem ismeri a menekültek viszonylag speciális helyzetét. Ezt megerősíteni látszott, hogy amikor elmagyaráztuk a helyzetet, orvosolták a problémát, még bocsánatot is kértek. De azt már nem tudom hova tenni, hogy ebből utóbb visszakoztak, sőt, más ügyfeleknél még folytatták is ezt a jogsértő gyakorlatot. Nem értem, milyen alapon ragaszkodnak még most is a teljesen megalapozatlan álláspontjukhoz” – mondja Győző Gábor, aki a Helsinki Bizottság ügyvédje, aki az ügyfeleket képviseli az eljárásban.
„Nagyon remélem, hogy az ombudsman nemcsak az OTP-t fogja rászorítani a menekültekkel szembeni helyes bánásmódra, hanem más bankoknak is iránymutatásul fog szolgálni” – zárta gondolatait az ügyvéd.
A Helsinki Bizottság szerint a bank kitart a hátrányos megkülönböztetés mellett. 
