A CIG Pannónia kutatásának eredményei alapján a magyar egyetemisták mai árakon számolva átlagosan mintegy 15 millió forintos megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy nyugdíjas korukban a megfelelő életszínvonalat fenntartsák. A válaszadók csupán 20%-a gondolta, hogy ehhez 10 millió forint alatti összeg elegendő, 48% 10 és 20 millió forint közötti, 32% pedig 20 millió forintot meghaladó összeget jelölt meg.
A diákok úgy gondolják, hogy ha 20 évvel a nyugdíjazás előtt kezdik el a szükségesnek tartott összeget összegyűjteni, akkor átlagosan havi 76 ezer forintról kell lemondaniuk.
Tudják, hogy baj lesz
A diákok kevesebb mint egyharmada gondolja csupán, hogy a megfelelő megtakarítás eléréséhez két évtizeden át havi 50 ezer forintnál kisebb összeget elegendő lenne félretenni, egyharmaduk pedig 100 ezer forintnál is nagyobb havi megtakarítást lát szükségesnek. A diákok 70%-a gondolja úgy, hogy a nyugdíját majd munkából származó jövedelemmel is ki fogja egészíteni.
Bár az öregkori megélhetéssel kapcsolatos problémákat jól érzékelik a diákok, ebben az életszakaszban még kevésbé tudnak vele aktívan foglalkozni. A CIG Pannónia kutatása szerint 81%-uk nem tud ilyen hosszú távon megtakarításban gondolkodni és 77% érzi úgy, hogy a napi kiadások mellett erre sokáig nem is lesz módja.
Ha spórolnak, akkor mire?
A legfontosabb megtakarítási cél az egyetemistáknak a lakáshoz kapcsolódik. A válaszadók 75%-a jelölte ezt meg a 3 legfontosabb megtakarítási cél egyikeként, emellett a vésztartalék-képzést (63%), gyermeknevelést (60%) és az utazást (49%) említették leggyakrabban. A nyugdíj a diákok 14%-ánál került be a legfontosabb célok közé.
A megtakarítási lehetőségeket Magyarországon általában véve pesszimistán látják: 88%-uk értett egyet azzal az állítással, hogy a legtöbb ember épp csak kijön a bevételeiből, ezért nem is tud félretenni. A diákok több mint fele gondolja, hogy a tudatos tervezés vagy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt (58% ill. 53%) sincs megfelelő pénzügyi tartaléka a lakosságnak.
Nagyobb arányban (70-70%) látják ezt problémának azok, akik a legfontosabb takarékossági céljaik között számolnak a nyugdíjas évek anyagi biztonságával is. A nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókat egyébként az egyetemisták háromnegyede nem ismeri – ez az arány kicsivel alacsonyabb (kétharmados) azok körében, akik a legfontosabb megtakarítási céljaik között említették a nyugdíjakat.
Az egyetemisták körében elsősorban a rugalmas – akár szüneteltethető – és az alacsony havi díjfizetést lehetővé tevő megoldások tudják ösztönözni, hogy minél korábban elkezdjenek takarékoskodni idős korukra (72%, illetve 65% jelölte ezt meg a 3 legfontosabb ösztönző közt). 50%-uk számára az is fontos szempont, hogy veszteség nélkül a nyugdíj kiegészítésen kívül más célra fordíthassa az összegyűlt pénz egy részét vagy egészét, 41% számára pedig a rendkívüli helyzetekre nyújtott biztosítási védelem is vonzóvá teszi a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókat.
Az éves hiánycél 81 százaléka már teljesült. 
