A befektetési alapokban az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője plusz 340 milliárd forintot mutatott. A legtöbb kategória esetében tőkebeáramlást mértek, kiemelkedően a kötvényalapoknál. A kötvényalapokhoz 224,6 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, és a hozamok is hozzájárultak a vagyonnövekedéshez. A legnagyobb vagyonú kategória nettó eszközértéke a hónap végére 6,5 százalékkal nőtt, átlépte a négyezer milliárdos határt, 4231 milliárd forint lett.
Az ingatlanalapokba 35,5 milliárdnyi tőke érkezett augusztusban, ami nagyrészt egy új sorozat elindulásának köszönhető. A hozamokra az ingatlanalapoknál most is lehetett számítani: a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a vagyon 2,5 százalékkal 1951 milliárd forintra hízott a második legnagyobb kategóriánál. A közleményben megjegyezték, hogy 2-3 hónap múlva a kategória vagyona elérheti a kétezer milliárdot.
A pénzpiaci alapokhoz 14 milliárd forintnyi tőke érkezett, és a hozamoknak is köszönhetően 3,7 százalékkal 7251 milliárd forintra nőtt a kategória vagyona. A részvényalapoknál 7,3 milliárd forint tőkebeáramlás volt az elmúlt hónapban. Az árfolyamok nem alakultak kedvezően, így összességében a részvényalapok vagyona 1,7 százalékkal 786 milliárd forintra csökkent. A vegyes alapokból 34,7 milliárdnyi tőke távozott, azonban ez csak technikai kiáramlás, ami kategória változásokkal indokolható. A kategória vagyona 1,8 százalékkal 1687 milliárd forintra csökkent a hónap során.
Az árupiaci alapokba mindössze 0,28 milliárdnyi tőke érkezett, a hozamok azonban kedvezően alakultak, így a vagyon 2 százalékkal 80,3 milliárd forintra nőtt.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban tőkekiáramlás volt tapasztalható közel 8,7 milliárd forint értékben, a kategória vagyona 0,1 százalékkal 1268 milliárd forintra csökkent a hónap végére.
A BAMOSZ a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő szövetség, 25 tagja összesen 15 700 milliárd forint vagyont kezel, ezen belül mintegy 12 300 milliárd forintot befektetési alapokban. (MTI)
Szerinte a NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség 
