Hatott a magas infláció és a szochós fenyegetés: júniusban újabb százmilliárdokat menekítettek ki a háztartások a bankokból – derül ki a Bank360.hu elemzéséből (https://bank360.hu/blog/ha-nincs-kamat-nincs-penz-viszik-a-megtakaritasokat-a-bankbetetekbol). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csaknem 280 milliárd forintnyi háztartási betétállomány távozott a hatodik hónapban a bankokból, az első félévben pedig összesen 821,5 milliárd forint volt a kivétel. A teljes háztartási betétállomány így kétéves mélypontra esett vissza, bőven 12 ezer milliárd forint alá. Ezen belül a lekötések volumene már a 2300 milliárd forintot sem éri el. Hogy ilyen alacsony lekötött betétállomány mikor volt utoljára Magyarországon, az nem derül ki a jegybank statisztikájából, mert ezt az adatot csak 2001 óta közli az MNB.
A pénzügyi portál emlékeztet, a betétekre több csapást is mértek az elmúlt időszakban. Az egyik a kamatok korlátozása volt, a betéti kamatstopra vonatkozó kormányrendeletet szeptember végéig meghosszabbították, ez alapján a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétekre nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok, mint a három hónapos diszkontkincstárjegyek aktuális hozama. Ez a hozam pedig újabban már a 10 százalékot sem éri el. A vagyonosabb ügyfelek számára a bankok felkínálták ugyan, hogy a jegybanki betéttel azonos vagy ahhoz közeli szinten lekötik a pénzüket, de ez a kamat is csökkent, május óta havonta egy százalékpontot vágott belőle a monetáris tanács. Június végén a kamatszint 16, júliusban pedig 15 százalékosra csökkent, ezzel eltűnt a jegybanki betét kamatelőnye a lakossági állampapírokkal szemben – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A harmadik csapás a bankbetétekre a kamatokra kivetett szociális hozzájárulási adó volt – írja a portál. Júliustól a háborús veszélyhelyzet végéig – amit nem lehet tudni, meddig tart – a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli a kamatokat és a hozamokat, kivéve az állampapír- és ingatlanalap-befektetéseket. Azoknak, akik el akarták kerülni ezt a sarcot, június végéig lépniük kellett, és vagy állampapírba, vagy valamilyen más, hosszabb távú eszközbe kellett áttenniük a betéteiket.
A legnagyobb csapást a betétekre valószínűleg a még mindig 20 százalék fölötti infláció mérte. A riasztó adat egyre több kisbefektetőt vett rá arra, hogy kevesebb pénzt tartson lekötetlen betétben, amelyben gyorsan elértéktelenedik. A lekötött betétek kamata viszont a legtöbb banknál alacsony maradt, csak néhányan kínálnak 10 százaléknál magasabb vagy akörüli kamatot, így azok is elkezdtek befektetési jegyeket, állampapírokat vásárolni, akik korábban nem tették. Az államkincstárnál fél év alatt 140 ezer értékpapírszámlát nyitottak az idén, de a többi befektetési szolgáltatónál (bank, brókercég) is csak az első három hónapban mintegy 50 ezret nyitottak.
Bár az MNB májusban már elkezdte csökkenteni az irányadó kamatot, a lakossági hitelek kamatára ennek a lépésnek még nem volt érdemi hatása júniusban. Ebben a hónapban kis mértékben még emelkedtek és ismét a csúcs közelében jártak a hitelkamatok. Egy átlagos fogyasztási hitelnek 15,1 százalékos, egy átlagos lakáshitelnek pedig 9,6 százalékos volt a kamata – mutat rá a Bank360.
A lakáshitelpiac továbbra is gyenge maradt. A havonta folyósított volumen 40-45 milliárd forint között van, a támogatott hitelek aránya ezen belül magas, 20 százalék körüli. Ez nem meglepő, hiszen a CSOK mellé igényelhető kölcsön kamata mindössze 3 százalékos, aki csak teheti, ezt választja az átlagosan 10 százalékhoz közelítő piaci kamatú lakáshitelek helyett. Júniusban valamennyivel több szerződést írtak alá, mint a többi hónapban, 4700 fölött volt a lakáshitelek száma, ez azonban szezonális hatásnak is köszönhető, a nyár mindig erősebb ezeknél a kölcsönöknél.
A személyi kölcsön piacáról a portál azt írja, stabil, júniusban 39 milliárd forint értékben 23 776 szerződést írtak alá belőle, ami megfelel a korábbi hónapok tendenciáinak. A babaváró hitelt több mint 2300 fiatal házaspár vette fel júniusban, 22,9 milliárd forint értékben, vagyis szinte mindenki a maximálisan igényelhető, 10 millió forintra szerződött. Ennél a hitelnél a második félév komoly felfutást hozhat, mivel 2024-től jelentősen szigorodnak a babaváró támogatás feltételei a 30 év felettiek számára.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet visszaesett júniusban, a megelőző hónapok 12-13 milliárd forintos szerződései után már csupán 8,8 milliárd forint volt a szerződéses összeg, a szerződések száma is csökkent, 600 alá esett, az átlagos hitelösszeg viszont továbbra is magas, majdnem 15 milliárd forint. Áprilisban viszont még 21 millió forint fölött volt egy átlagos szabad felhasználású hitel összege. Ebből arra lehet következtetni, hogy sokan vették fel áprilisban-májusban spekulációs céllal ezt a fajta kölcsönt, az ingatlanra kapott hitelt valószínűleg befektették – például állampapírba. Júniusban is lehettek még, akik így döntöttek, de miután a csökkenő lakossági állampapírkamatok és a továbbra is magas jelzáloghitel-kamatok közötti különbség egyre kisebb, ez a megoldás egyre kevesebbet hoz a konyhára – zárul a szakportál elemzése.
Macron is támogatja az ötletet. 
