Vízió nélküli piac kap egy új lökést

A magyar biztosítási piac megreformálása és az alkusztársadalom érdekeinek képviselete céljából megalakult a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) – jelentette be a szervezet elnöke, Keszthelyi Erik.

Akinek neve 2018 tavaszán robbant a köztudatba, amikor nyilvánosságra került, hogy a Keszthelyi által alapított Hungarikum Biztosítási Alkusz nevű cégbe beszállt Mészáros Lőrinc, övé lett a kft. 50 százalékos tulajdonrésze. Ez azóta sem változott, a másik 50 százalék a Keszthelyi Holding Zrt.-é, amelyet névadója, Keszthelyi birtokol.

A hétfői sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége szakmai szövetség tagjai képviseletével és tevékenységei révén katalizátora kíván lenni a biztosítási piac fejlődésének, aktív szerepet vállalva a tanácsadói szakma presztízsének magas szintre emelésében, valamint az ügyféltudatosság és bizalom erősítésében, fenntartva a piacfelügyeleti és kormányzati szervekkel a szükséges kapcsolati csatornákat.

Jelenleg Magyarországon az egy főre jutó szerződésszám 1,57, amit 3-ra szeretnének felvinni nemzetközi modellek mentén 2030-ra, valamint a nem kötelező típusú termékek arányát bővítenék a megkötött biztosítási szerződések viszonylatában 49 százalékról 70 százalékra.

Az alacsony biztosítási penetráció okát a biztosítóknál és a közvetítőknél kell keresni, és nem az ügyfélben – mondta kérdésünkre Keszthelyi. Míg 20 éve fej-fej mellett állt a bank és a biztosítási szektor, ma már előbbinek 11,5-szer nagyobb a GDP-re gyakorolt hatása.

Ez elképesztő különbség.

Keszthelyi szerint az elmúlt 20 évben a biztosítók Magyarországra egy osztalékkifizető helyként tekintettek, nem forgattak vissza semmit, aminek láthatjuk az eredményét.

Siralmas a mostani helyzet.

Ennek része az is, hogy a piac szereplői elkényelmesedtek, nincs termékfejlesztés, nincs digitalizáció, ülnek a meglévő portfolión. Jelenleg a biztosítási szektor szereplői átlagosan az éves bruttó díjbevételük mindössze 3,7 százalékát fordítják infokommunikációs fejlesztésekre.

Az MBTSZ egyik célja, hogy 2030-ig 1000 főre növelje a szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezők számát. A statisztikák szerint jelenleg évenként jelentős lemorzsolódás látszik, amiben szeretne a szervezet fordulatot elérni.

Állami konkurencia

Jól megfigyelhető, hogy 2023-ban jelentősen visszaesett az egyszeri díjas termékek értékesítése – mondta lapunk kérdésére Keszthelyi. A Posta Biztosító, aminek ez a termékkör kiemelt területnek számított, 60-70 százalékos visszaesését könyvelt el.

Az MBTSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy képviselje a tanácsadók érdekeit, szem előtt tartva a mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalatokat, folyamatos konzultációkat folytat a szakmával és azt követően képviseli is azokat, lobbizik is a szektor érdekében.

Az egyszeri díjas életbiztosítások terén komoly konkurencia az állam, mivel sokkal kiszámíthatóbb és magasabb hozamot garantáltan ígérő termék az állampapír. Viszont a nyugdíjbiztosítások piaca, ahol épp az állam adja az adókedvezményt, szárnyal – mondta kérdésünkre Keszthelyi.

A szervezetben taggá válhat minden, MNB-regisztrációval rendelkező biztosítási tanácsadó, aki azonosulni tud a szövetség küldetésével és a kitűzött célok megvalósítása érdekében aktív résztvevője kíván lenni a programoknak, elfogadva ezzel a szövetség szabályait, valamint a szervezet határozatait magára nézve kötelezőnek elismeri, és a havi tagdíjat megfizeti.

Felvetésünkre az adatmegosztásról és a múltból kiindulva az esetleges kartellgyanú elkerüléséről Keszthelyi hangsúlyozta, hogy csak prudens és transzparens rendszerekben gondolkodnak.

Mi nem vagyunk rászorulva arra, hogy mindenkivel együttműködjünk, csak azért, hogy stratégiai megállapodásokat gyűjtsünk.

Elmondása szerint mindenképpen elvárásokat fogalmaznak meg, olyanokat, amiket vissza is tudnak mérni.