Költséges tévedésben van a magyar felnőttek túlnyomó többsége, mert a valósághoz képest jelentősen alulértékelik a nyugdíjpénztárak teljesítményét – egyebek közt ez is kiderül annak az országos, reprezentatív felmérésnek az eredményeiből, amelyet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából készült el.
Bőven sikerült felülmúlni az inflációt
A kutatás során arról is megkérdezték a válaszadókat, hogy szerintük milyen hozamokat produkáltak 2024-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak. Tízből kilenc válaszadó megközelítőleg sem adott jó választ, ezen belül pedig túlnyomó többségben voltak azok, akik kisebb-nagyobb mértékben alulbecsülték a pénztárak teljesítményét. Minden tizedik megkérdezett szerint veszteséget termeltek a kasszák, illetve gyakorlatilag ugyanennyien tippeltek nulla százalékos hozamra. A válaszadók közel harmada vélte úgy – helytelenül –, hogy legfeljebb 5 százalékkal gyarapították a megtakarításokat a pénztárak, és hasonló nagyságú azok tábora is, akik ezt 5 és 10 százalék közé tették.
Csupán 13 százalék választotta a valós, egyébként az inflációt messze meghaladó, 12 százalék feletti teljesítményt leginkább lefedő 10-15 százalékos sávot az előre megadott válaszlehetőségek közül.
„Az, hogy ennyire alulbecslik a nyugdíjpénztári megtakarítással elérhető hozamot, szerepet játszhat abban, hogy az indokoltnál jóval kevesebben választják ezt az öngondoskodási formát. Ez hosszú távon költséges tévedést jelent, hiszen lemondanak az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről” – hívta fel a figyelmet Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. „Szerencsére egyre többen ismerik fel a nyugdíjpénztári tagság előnyeit, így tavaly újra növekedésnek indult a nyugdíjkasszák taglétszáma, ami immár eléri az 1,05 millió főt. Ugyanakkor ez a hazai munkavállalók 4,7 milliós táborához képest még mindig szerény eredmény, amivel egybevág a kutatás azon megállapítása is, amely szerint a megkérdezettek bő háromnegyede nem nyugdíjpénztári tag.”
Későn ébrednek a leendő nyugdíjasok
Korosztályi bontásban a leginkább jólinformáltnak a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók, vagyis az 50 felettiek számítanak, de itt is csak minden ötödik válaszadó tippelt helyesen. Ezzel szemben a 30-asok kirívóan rosszul teljesítettek: csupán 8 százalék adott jó választ, sőt, a többihez képest ebben a korcsoportban gondolták úgy a legtöbben (13 százalék), hogy veszteséget hoztak össze a nyugdíjpénztárak.
Fotó: Privátbankár
„Ez az eredmény egybevág azzal az általános tapasztalattal, hogy a magyar felnőttek viszonylag későn ébrednek rá a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságára. Jellemzően 40 év felett kezdenek komolyabban érdeklődni, tájékozódni, illetve valamelyik pénztárba belépni, holott minden szempontból célszerűbb volna előbb, már a 30-as éveikben elindítani a takarékoskodást. Hiszen minél korábban vág bele valaki, egyrészt annál többször veheti igénybe a jelenleg akár 150 ezer forintos szja-visszatérítést, másrészt pedig annál kisebb havi befizetés is elegendő̋ lehet a nyugdíjcél eléréséhez.”
A magyar felnőttek ugyanakkor nem csak a hozamok terén vannak tévedésben, ha a nyugdíjcélú öngondoskodásról van szó. Az ÖPOSZ korábbi kutatási eredményei azt mutatják, hogy a szükségeshez képest akár 3-4-szer magasabbra, azaz több tizezer forinttal nagyobbra tippelik a válaszadók azt a havonta megtakarítandó́ összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat. Ez a tévedés szintén veszélyes, mert sok olyan munkavállalót akadályozhat meg az öngondoskodás elkezdésében – ezáltal pedig az elképzelt időskori jövedelem megteremtésében –, aki az anyagi helyzete alapján valójában képes lenne rá.
A szervezet szerint az maga a megadás.
