A magyar háztartások 52 százaléka úgy érzi, romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, míg egy évvel korábban ez az arány még 44 százalék volt. Egyre tudatosabbak azonban a pénzügyeikben a magyarok: míg 2019-ben 70 százalék tartotta fontosnak, hogy félretegyen, 2023-ban ez az arány már 82 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára készült, a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából.
„A felmérés szerint egyre többen vannak azok, akiknek van megtakarítása, a válaszadók több mint 85 százaléka nyilatkozott így. Az utóbbi évek krízisei, a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta bizonytalan helyzet hatására csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek” – mondta el Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.
„Nem az a kérdés, hogy kell-e, hiszen mindig van miért félretenni. De fontos, hogy olyan, a céljainknak megfelelő – rövid vagy hosszú távú, alacsony vagy magas kockázatú és hozamú – megtakarítási formát válasszunk, ami az infláció mellett is egy stabil hátteret, tartalékot jelent. Minél többféle formában tartjuk a pénzünket, annál nagyobb az esély rá, hogy sikerül megőrizni vagy növelni vagyonunk értékét. Elkezdeni mindig van ok, és mindig van lehetőség is, hiszen a legkisebb összeg, néhány ezer forint megtakarításával is belevághatunk céljaink megvalósításába. Szeretnénk, hogy ügyfeleink bizalommal forduljanak tanácsadóinkhoz ebben a kérdésben is, hiszen egy megfelelően kialakított portfólióval sokat tehetnek a pénzügyi egészségükért” – tette hozzá.
Azok közül, akik megtakarítanak, 55 százalék minden hónapban ugyanannyit tesz félre, míg 45 százalék azt rakja el, ami a hónap vagy az év végén marad. A magyar bankolók 9 százaléka nagyon elégedett, míg további 20 százalék inkább elégedett azzal az összeggel, amit meg tud takarítani, ezzel szemben 31 százalék egyáltalán nem, további 15 százalék pedig inkább nem elégedett azzal, amit félre tud tenni. A legtöbben váratlan helyzetekre (55 százalék), illetve pénzügyi tartaléknak (53 százalék) tesznek félre, de sokan gyűjtenek egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására (38 százalék). Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (33 százalék), míg nyaralásra 15 százalék, drágább elektronikai eszközre 14 százalék, oktatásra, képzésre pedig 12 százalék gyűjt. A spórolásnál a nőket az átlagnál jobban motiválja a jövőbeli kockázatok mérséklése (nem tervezett kiadásokra és általános céllal 57, illetve 55 százalék spórol), a férfiakat ezzel szemben a nagyobb értékű javak megszerzése hajtja inkább (43 százalék tesz félre ilyen céllal).
A magyar megtakarítók még mindig a hagyományos eszközökre esküsznek, így elsősorban valamilyen biztosításban (25 százalék), illetve megtakarítási számlákon tesznek félre (24 százalék). Sokan tartják a spórolt pénzüket folyószámlán (35 százalék) és készpénzben is (30 százalék). Ez utóbbi szerepe egyre nő Magyarországon: négy éve, 2019-ben még csak 22 százalék tartotta a párnacihában a félretett összeget vagy egy részét. Ugyanakkor egyre inkább növekszik a nyugdíjpénztári megtakarítások és az értékpapír-befektetések szerepe is. A válaszadók 15 százalékának van immáron nyugdíjpénztári megtakarítása, míg négy éve 7 százaléknak volt csupán. Az értékpapír-befektetések aránya a 2019-ben regisztrált 8 százalékról 13 százalékra nőtt. Közben pedig az ingatlanbefektetések aránya 15 százalékról 11 százalékra csökkent.
A felmérés szerint a nők valamivel kockázatkerülőbbek, mint a férfiak: bár az értékpapír-befektetések aránya megegyezik, a nők jobban favorizálják a biztosításokat és a hagyományos termékeket, míg a férfiak a megtakarításuk nagyobb részét tartják kriptovalutában: hét százalékot, míg a nők hármat.
Monetenegró és Albánia is. 
