A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint (amelynek új vezérigazgatóját Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Buday Bence személyében épp a hét elején nevezte ki) 2025-ben a külföldi szereplők közül a kínai, a szingapúri és az egyesült államokbeli cégek emelkedtek ki (sőt, a tavaly bejelentett 16 amerikai projekt történelmi csúcsnak számít) – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Még beszédesebbek a Magyar Nemzet Bank (MNB) statisztikái. 2020-ban a pozitív nettó működőtőke-beáramlásban (FDI) az európai cégek előnye a részarányokat tekintve százalékosan már 48–45-re zsugorodott (2014-ben Európa még toronymagasan, 77 százalékkal vezetett).
Fotó: DepositPhotos.com
2024-ben az ázsiai beruházók hozzájárulása már enyhén magasabb volt, mint az európai cégeké (48,9 százalék szemben a 48 százalékkal). A tavalyi tőkemozgásokat figyelve összességében az európai cégek több mint 288 milliárd forintot vontak ki Magyarországról, az ázsiai vállalatok oldaláról érkező 1,58 ezer milliárd forintos nettó beáramláshoz képest.
„Az elmúlt évtizedben a magyarországi nagybefektetések között egyértelműen felértékelődött az ázsiai tőke szerepe, különösen a feldolgozóiparban. Ugyanakkor a beruházói kör továbbra is diverzifikált”
– nyilatkozta a lap megkeresésére Ésik Róbert, az Ernst&Young (EY) Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért felelős partnere.
Magyarország egyébként tavaly a 16. legvonzóbb befektetési célország volt Európában, összesen 73 bejelentett projekttel. Ez enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábban nyilvánosságra hozott 80 FDI-befektetéshez képest.
A teljes cikkből kiderül, hogyan emelkedett Magyarországon az akkumulátoripari beruházások szerepe és mennyire illeszkedünk az európai trendekbe a legfontosabb iparágakat tekintve. De arról is olvashatnak, hogy milyen változások történhetnek a Tisza-kormány FDI-politikájában az Orbán-rendszerben megszokottakhoz képest.
