Jelentős beruházási igény mellett is visszafogják fejlesztéseiket a német vállalatok, különösen a kisebb cégek nehezebb hitelhez jutása és a gyenge gazdasági környezet miatt – derül ki a KfW német állami fejlesztési bank friss felméréséből.
A kutatás szerint a cégek 92 százaléka jelezte, hogy alapvetően szüksége lenne beruházásokra, ugyanakkor csak 61 százalékuk tervezi konkrét projektek megvalósítását a következő tizenkét hónapban. A legnagyobb igény az informatikai fejlesztések iránt mutatkozik: a válaszadók 53 százaléka ezen a területen lát beruházási szükségletet.
Fotó: Depositphotos
A cégek mindössze 57 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben beruházást hajtott végre, ez az arány még a 2009-es válságévben mért 68 százaléknál is alacsonyabb.
A beruházási aktivitás gyengeségének fő okai között a vállalatok a kedvezőtlen gazdasági környezetet és a finanszírozási feltételek romlását említették. Különösen a kisebb cégek számolnak be arról, hogy nehezebben jutnak hitelhez. A felmérés szerint a vállalatok mindössze 24 százaléka tartja könnyűnek a hitelfelvételt, ami 8 százalékpontos romlás a 2024-es vizsgálathoz képest, miközben 26 százalék szerint kifejezetten nehéz.
A konjunkturális helyzet is romlik: a cégek 46 százaléka számolt be a termékei iránti kereslet csökkenéséről az elmúlt tizenkét hónapban, és 40 százalék további visszaesésre számít. Emellett a vállalatok jelentős része tőkehelyzetének romlását is jelzi.
Stefan Wintels, a KfW vezérigazgatója szerint Németország jelentős beruházási kihívás előtt áll mind az állami, mind a magánszektorban. „A vállalatok pontosan tudják, hogy hol kellene beruházniuk – a digitalizáció, a dekarbonizáció és az innováció területén –, ugyanakkor túl sok projekt rekedt meg évek óta a várólistán” – fogalmazott.
Úgy vélte, a beruházások élénkítéséhez szükség van a bürokrácia csökkentésére, kiszámíthatóbb gazdasági környezetre, képzett munkaerő bevonzására és megbízható finanszírozási feltételekre.
A felmérést 2026 márciusa és áprilisa között 1567 vállalat részvételével készítették, 19 gazdasági érdekképviselet bevonásával; az eredmények alapvetően a 2025-ös év, illetve a 2026 eleji gazdasági helyzetet tükrözik.
(MTI)
Erről Tarr Zoltán beszélt a Kossuth Rádióban. 
