Felemás trendek láthatók az idei első félévben a globális külföldi működőtőke-befektetések (FDI) területén. 2026 első hat hónapjában összességében 28 százalékkal nőtt a piac értéke az egy évvel korábbihoz képest, megközelítve az 1200 milliárd dollárt. Ugyanakkor ez úgy jött ki, hogy a második negyedévben már 26 százalékos visszaesést láthattunk a januártól márciusig tapasztalt 45 százalékos bővülés után – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból.
Hosszabb távon azért nincs baj
Vagyis lassult a háromhavi dinamika, bár természetesen egy negyedéves adatból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Sokkal inkább a többéves tendenciákból. Márpedig ezek alapján a globális FDI-piac 2024 végén a hullám tetejére került, és azóta is folyamatosan bővül.
Ha az elmúlt 10 év mozgásait figyeljük, akkor nem meglepő módon 2020-ban, a koronavírus-járvány és a legnagyobb lezárási hullám idején, illetve az orosz-ukrán háború kitörését követő energiaválság következtében kerültek mélypontra világszerte a működőtőke-befektetések.
A kettő között a csúcson pörgött az iparág, 2026 első félévének végére pedig ismét sikerült elérni azt a szintet. Fontos megjegyezni, hogy az FDI-piac messze nemcsak új gyárak felépítését vagy zöldmezős beruházásokat takar, hanem a határon átnyúló vállalatfelvásárlások, tulajdonrész-szerzések, tőkeemelések, egyéb befektetések és pénzügyi műveletek is ide tartozhatnak.
Itt azért nem kérdés, melyik a világ vezető hatalma
Az OECD idei első féléves jelentése szerint az Egyesült Államok, Kína és talán némi meglepetésre Hollandia volt a három legnagyobb FDI-célország (közülük Kína nem része a 38 tagállamot magába foglaló OECD-nek). Vagyis ide áramlottak a legnagyobb értékben a külföldi befektetések.
A teljes, 1198 milliárd dollárnyi piac több mint 19 százaléka összpontosult az Egyesült Államokban, míg a top 3 idei első féléves részesedése meghaladja a 28 százalékot.
A kifektetéseket, vagyis a világpiacokra áramló tőkemozgásokat tekintve Egyesült Államok, Japán, Kína a sorrend. A listavezetők piaci koncentrációja pedig hasonlóan, enyhén 29 százalék felett alakult 2026 első felében.
Berobbant egy régiós szereplő
A beáramló tőkét figyelve érdekesség, hogy Közép- és Kelet-Európából Csehország az ötödik helyre kapaszkodott fel a globális ranglistán, mintegy 38 milliárd dolláros működőtőke-beáramlással.
Ez ugyanakkor nem egy nagy értékű gyárberuházással magyarázható, hanem a vezető cseh hadiipari vállalatcsoport, a Czechoslovak Group (CSG) amszterdami tőzsdére lépésével.
Ennek részeként a cseh cég fölé egy hollandiai székhelyű holdingtársaság került új anyavállalatként. Az átszervezés és a nyilvános részvénykibocsátás (IPO) nyomán a cseh jegybank 615,7 milliárd koronás (jelenlegi árfolyamon több mint 28 milliárd dolláros) növekedést regisztrált, főként a részvényjellegű befektetések beáramlásában.
Csehország Ausztriával és Franciaországgal együtt a legnagyobb mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az első félévben az Európai Unióba irányuló külföldi működőtőke-beáramlás 65 százalékkal nőtt egy év alatt (a franciáknál vállalatcsoporton belüli hitelmozgások, az osztrákoknál részvényjellegű tranzakciók húzták az FDI-piacot).
Magyarország a harmadik szinten áll az ötlépcsős ranglétrán
Az EU-s tagállamok kifektetéseinek értéke 39 százalékkal emelkedett a tavalyi első félévhez képest. Itt viszont óriási eltérések láthatók a legfejlettebb nyugati vagy északi és a Magyarországot is magába foglaló közép- és kelet-európai régió között.
Közgazdasági értelemben egy ország beruházásfejlődési pályájának (Investment Development Path, IDP-modell) öt stációja van – erről Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője beszélt a pénzintézet november 4-i sajtóeseményén.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor tudósítását az eseményről itt olvashatják: >>
Az első lépcsőfokon az országból ki- és az oda beáramló FDI-befektetések értéke is alacsony szinten mozog. A következő fejlettségi fázisban már jelentős volumenben érkezik a külföldi működőtőke az adott országba, majd a harmadikban e mellé bekapcsolódnak az első olyan cégek, amelyek sikeresen hajtanak végre kifektetéseket külföldi piacokon. Az ötödik kategóriában lévő államok már jelentős tőkeimportőrnek és tőkeexportőrnek is számítanak, nagyjából egyensúlyi helyzetet mutatva.
Magyarország jelenleg a harmadik fejlettségi fázisban található. Az elmúlt évek különösen intenzívek voltak az FDI-beáramlásban (leginkább a távol-keleti nagyberuházások nőttek jelentősen), viszont a magyar cégek külpiaci aktivitása meglehetősen csekély. Bár az exportunk jelentős, ez csak a nulladik lépésnek számít ebben a tekintetben.
„A kifektetések területén nagyon le vagyunk maradva az európai uniós átlaghoz képest. Kevés olyan cégünk van, amely külföldi céget tud felvásárolni, vagy mondjuk az OTP-hez, a Richterhez vagy a Wizz Airhez hasonlóan külföldön tud befektetni, beruházni”
– említett meg néhány konkrét példát Virovácz Péter. Majd úgy folytatta, hogy a meghatározó külpiaci jelenlétre képes magyar cégek számának növelése nem a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott kormányzati támogatásoktól függ.
„Nem leszek népszerű ezzel a véleményemmel, de a kkv-kból sosem lesznek nagy, nemzetközi vagy legalább régiós szinten versenyképes multinacionális szereplők. A közepes és a nagyvállalatokat kell támogatni, megfelelő környezetet teremteni a számukra”
– tette hozzá az elemző.
Virovácz Péter a mérethatékonyság kérdését, mint a termelékenység és hatékonyság növelésének egyik fontos eszközét októberben, a Klasszis Podcastnak adott interjúban is felvetette. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
A választások is befolyásolhatták az első féléves teljesítményt
Magyarország az idei első félévben különösen a beáramló FDI-befektetések területén teljesített gyengén. Januártól június végéig 467 millió dollárnyi külföldi befektetés és beruházás érkezett, míg tavaly összesen 4,07 milliárd dollár volt a piac értéke.
Ez szinte kizárólag a második féléves teljesítménynek köszönhető, ami alapján 2026-ban is van lehetőség a javításra (természetesen a kormányváltásból fakadó átmeneti időszak miatt erre kisebb az esély). Már csak azért is, mert 2025 első féléve még gyengébben sikerült, mint a mostani.
Eközben a kifektetések értéke megugrott az idei első félévben és meghaladta a 3,5 milliárd dollárt. Az sem zárható ki, hogy a növekedésben a választások utáni vagyonátrendeződések is szerepet játszottak.
Így állunk az uniós átlaghoz képest
A teljes magyar kifektetési állomány (vagyis a magyar vállalatok külföldön megvalósított közvetlentőke-befektetéseinek összértéke) 2025 végére meghaladta az 57,3 milliárd dollárt, ami a GDP 23,3 százalékának felel meg. A Magyarországon lévő külföldi tőkebefektetések állományának értéke pedig 136,3 milliárd dollár, ami a GDP 55,3 százaléka.
Mindkettő alacsonyabb arány, mint az Európai Unió átlaga, azonban az igazán drasztikus szakadék a kifektetéseknél látszik. Az EU-s tagállamok ugyanis az összesített uniós GDP 79,3 százalékát ruházzák be más külföldi országokban (ebben természetesen egy másik uniós országba irányuló befektetés is benne van).
A listát toronymagasan Luxemburg vezeti, amely a saját megtermelt bruttó hazai termékének a hússzorosát fekteti ki külföldre (ez világszerte messze kiemelkedő). Az Európai Unióban Hollandia áll a második helyen, a GDP több mint 268 százalékának megfelelő értékű kihelyezéssel, de Írország és Svájc rátája is 150 százalék felett tartózkodnak.
Az EU legerősebb tagállama, Németország 49,2 százalékos részarányt tud felmutatni. Bár a magyar kifektetési aktivitás az európai uniós átlagtól tényleg fényévekre elmarad, a közép- és kelet-európai régióban megelőzzük Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot és Szlovéniát is. Nagyjából Romániával vagyunk egy szinten, Csehországnak pedig éppen a hátát nézzük.
Ezzel az eszköztárral támad a kormány
A 2027-es költségvetésben a kormány az exportképesség-fejlesztési támogatási programokra 9,5 milliárd forint működési és 15,5 milliárd forint felhalmozási kiadást irányzott elő. Ennek megfelelően Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter november 7-én bejelentette, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedésének ösztönzésére jövőre 25 milliárd forintos Piacépítő Exportprogramot indítanak. Miközben a Széchenyi Kártya Program keretében 250 milliárd forintot fordítanak a vállalati hitelek kamat- és díjtámogatására. (Bővebben a témáról az Mfor cikkében olvashatnak.)
A tárcavezető a kis- és középvállalkozások külpiaci aktivitásának támogatását korábban azzal indokolta, hogy a magyarországi exportbevételek túlnyomó része ma még külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik, a hazai kkv-knak pedig csak körülbelül 5 százaléka értékesít a külpiacokra.
Arról ebben a cikkben írtunk, hogy bár a kormány a 2027-es büdzsében összességében kevesebb pénzt irányoz elő gazdaságfejlesztésre, valójában a finanszírozás hatékonysága számít igazán:
Visszatérve a hazai vállalkozások külföldi piacra lépéséhez, Magyarországon az egyik kulcsszereplő a kifektetések ösztönzése céljából a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. Az intézmény éléről Kapitány István idén júliusban menesztette Bihari Katalin addigi vezérigazgatót. Az utódját még nem nevezték ki, a HEPA oldalán Artner Gábor Péter szerepel vezérigazgató-helyettesként, több más terület igazgatója mellett.
Azonban úgy tűnik, hogy ami késik, nem múlik. Lapunk megkeresésére a HEPA azt írta, hogy a szervezetük jelenleg „átalakulási és stratégiai megújulási folyamaton megy keresztül, amelynek része az új vezérigazgató megbízása is”. Ezzel párhuzamosan zajlik a szervezeti működés, valamint a szolgáltatási portfólió felülvizsgálata és kialakítása, a cél pedig változatlan: a magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépésének támogatása és a külpiaci jelenlétük erősítése.
A válaszukban hamarosan bővebb tájékoztatást ígértek, így könnyen lehet, hogy akár a HEPA új vezérigazgatójának kinevezése sem várat már sokáig magára.
A kormányzati struktúrában jelenleg Zolnay Judit tölti be a külgazdaságért, Bódai Miklós a külgazdasági és külkereskedelmi koordinációért, Matula Gábor pedig az exportfejlesztésért felelős helyettes államtitkári pozíciót. A HEPA mellett az EXIM (ami a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t foglalja magába) dolgozik azon, hogy a 25 milliárd forintos keretből megfelelő hitel- és támogatási programokat hozzon létre.
Kiss Zalán, az EXIM vezérigazgatója az októberi Budapest Economic Forumon beszélt arról, hogy 2027 elején új programot hirdetnek, amivel a kereskedelmi bankok kockázatvállalását ösztönöznék. Vagyis a magántőke hatékonyabb mozgósítása érdekében tennének lépéseket.
Eközben megújult az EXIM Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogramja, amiről Kapitány István a közösségi oldalán számolt be.
Az exportálás persze – Virovácz Péter szavaival élve – a „nulladik lépés”. Ahhoz, hogy egy magyar vállalat külföldön hozzon létre üzemet vagy külföldi cég felvásárlásával terjeszkedjen, tanácsadási és piacfelmérési szolgáltatásokra, jogi, illetve adózással kapcsolatos segítségnyújtásra is szükség van. Emellett az EXIM országkockázati térképét sem árt tanulmányoznia, ami az egyes államokat politikai, biztonsági, üzleti környezeti, gazdasági, kereskedelmi, finanszírozási és fizetési kockázatok alapján osztja összesen négy kategóriába.
Az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térség országai (Izland, Svájc, Norvégia), továbbá az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland számítanak a legbiztonságosabb befektetési célpontoknak a közepes és a hosszú lejáratú ügyletek esetében is. A Közel-Kelet, illetve Közép-Afrika nagy része, valamint a háború miatt jelenleg Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna is a „nem finanszírozható vagy biztosítható” kategóriába tartoznak.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
