Jövőre több mint 4000 milliárd forint jut a magyar gazdaságba – írta közösségi oldalán Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a 2027-es költségvetés benyújtása után.
Ebből 700 milliárd forint a költségvetésből, több mint 900 milliárd forint az európai uniós forrásokból, a fennmaradó rész pedig a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) vagy az EXIM-en keresztül megvalósuló, jellemzően uniós hitelprogramokon keresztül áramlik a magyar gazdaságba.
Összességében a magyar kormány jövőre 2126 milliárd forint uniós forrással számol (ebben a központi költségvetésben megjelenő támogatások mellett az agrárforrások és a vámbeszedési költségek is benne vannak), miközben 964 milliárd forintot fizet be az uniós költségvetésbe.
- számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Az Orbán-kormány utolsó költségvetésében magasabb összeg szerepelt
Az előző, még az Orbán-kormány által készített, 2026-os büdzsében gazdaságfejlesztésre magasabb összeget, közel 5050 milliárd forintot irányoztak elő. Ehhez viszont hozzá kell tennünk, hogy a kormány 581 milliárd forintnyi, a jogállamisági elvárások miatt akkor még zárolás alatt lévő RRF-forrással is számolt. Ugyanakkor valószínűleg ezek a pénzek nem érkeztek volna meg a büdzsébe, ha az Orbán-kormány a helyén marad.
Azt nagyon sok szakértő elmondta már, hogy a magyar kormány az előző években rengeteget költött gazdaságfejlesztésre. Míg 2010-ben a magyar költségvetés a GDP 5,8 százalékát fordította erre a célra, 2024-re ez az arány már 7,7 százalékra kúszott fel – erről Oszkó Péter, az O3 Partners vezérigazgatója beszélt a GKI októberi konferenciáján, feltéve a kérdést, hogy az elmúlt három év gazdasági stagnálását látva „ez mégis mennyit segített a gazdaságon?”
A Bajnai-kormány 2009–2010 közötti pénzügyminisztere októberben a Klasszis Klub Live vendége volt, ahol a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának és első féléves teljesítményének elemzése mellett a vagyonadó legfontosabb várható hatásaira is felhívta a figyelmet. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy milyen tényezők vetik vissza leginkább a magyar cégek beruházási lendületét, illetve kiderül, hogy miként alakítaná át a Tisza-kormány a gazdaságfejlesztési támogatások rendszerét.
Igazából a hatékonyság számít. 
