„Amikor legutóbb, öt hónappal ezelőtt találkoztunk, azt a kérdést tettem fel, hogy bár a piac az április 12-i országgyűlési választások után nagyon beleszeretett a magyar eszközökbe, de vajon csak egy egynyári románcról volt szó, vagy egy tartós kapcsolat is kialakulhat. Most úgy tűnik, hogy teljesen rendben vagyunk, a piac továbbra is szereti Magyarországot” – ezzel kezdte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerdai sajtótájékoztatóját, amelyen szokásos módon a legfontosabb hazai piaci és makrogazdasági folyamatokat tekintette át.
Fotó: ING Bank
Ezúttal a piaci fókusz kapott nagyobb figyelmet, pláne a november 3-i amerikai félidős választás miatt, amely elsöprő demokrata győzelmet hozott.
Kármán Andrásék kikövezték az utat az euróbevezetés előtt
Virovácz Péter szerint a magyar kormány kipipálta azokat a házi feladatokat, amikre a piac korábban feszülten várt. A kormány és az Európai Bizottság közötti politikai megállapodással sikerült felszabadítani a zárolt (a helyreállítási alapból és a kohéziós alapokból érkező 16,4 milliárd eurónyi) európai uniós forrásokat, illetve sikerült előfeltételként teljesíteni a jogállamisági mérföldköveket.
Emellett a kormány módosította a 2026-os költségvetést, elkészítette a 2027-es büdzsét, illetve a 2030-ig szóló konvergenciapályát is kijelölte. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig 2028-tól 2,5 százalékra mérsékli az inflációs célját.
Az ING Bank vezető elemzője októberben, még a jövő évi költségvetés elkészítése előtt volt a Klasszis Podcast vendége. A műsort itt nézhetik, hallgathatják vissza:
Ezek a lépések együttesen megerősítették a kormány politikai szándékát az euró bevezetése mellett, miközben a felvázolt hiánypálya (jövőre az eredményszemléletű költségvetési deficit GDP-arányosan 4,9 százalék lehet, majd 2030-ban süllyedhet a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalék alá) hitelesnek mondható, ráadásul kiegészül egy szintén reálisnak tűnő (a piaci várakozásokhoz képest inkább konzervatív) makrogazdasági előrejelzéssel.
Mindezek függvényében az intézményi menetrend most egy 2032-es euróbevezetést jelez, 2029-es belépéssel az euró előszobájának számító ERM II árfolyam-mechanizmusba.
„Nem elképzelhetetlen a 2028-as belépés sem, hiszen a kétharmados parlamenti többség felgyorsíthatja a folyamatokat, de azért nagyon meg lennék lepve. A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2031-ben kérhetjük a felvételünket az eurózónába, ami a rákövetkező évben valósulhat meg” – tekintett előre Virovácz Péter.
A vezető elemző szerint a befektetők természetesen figyelni fogják az ERM II-belépéssel kapcsolatos (már elkezdődő) tárgyalásokat, a költségvetés és a fő makrogazdasági mutatók havi alakulását, de valójában „elfogytak itthon a lokális sztorik, és mostantól ismét a globális fejlemények, piaci mozgások kaphatnak nagyobb fókuszt”.
Átírhatja az elmúlt évek legnagyobb sztoriját az elsöprő demokrata győzelem?
Az amerikai félidős választások fölényes demokrata sikere a piacokon azonnal a dollár gyengülését és a forint, valamint a régiós devizák erősödését okozta. A legfrissebb árfolyamokat ide kattintva böngészheti:
Hosszabb távon nagyon érdekes lehet, hogy a demokrata hatalomátvétel a kongresszus mindkét házában mit eredményez majd az elmúlt évek legmeghatározóbb tőzsdei sztorijához, a mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez köthető cégek árfolyamában, illetve az egyébként is emelkedő pályára kerülő globális, hosszú lejáratú (3, 5, 10 éves) kötvényhozamokban.
„A tőzsdéken kibontakozhat egy félelem azzal kapcsolatban, hogy a demokrata politikusok elkaszálják, korlátozzák az AI-iparág körül kialakult szabadpiac gondolatát”
– vetette fel Virovácz Péter.
Nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb embere, a Tesla és a SpaceX vezére, Elon Musk is azt írta az X-en a választási eredményekre reflektálva, hogy „az űrben lévő adatközpontok meglehetősen vonzónak tűnnek”.
Data centers in space looking pretty appealing right now
— Elon Musk (@elonmusk) November 4, 2026
Ezzel arra utalhatott, hogy Texasban (elsősorban Austinban), a Tesla központjához kapcsolódóan Musk cégeinek óriási mesterségesintelligencia-számítási kapacitásai, adatközpontjai épültek fel. Azonban az államban a demokrata James Talarico történelmi győzelmet aratott a szenátusi választáson, véget vetve a megengedőbb AI-szabályozást (is) favorizáló republikánusok három évtizedes egyeduralmának.
A demokrata többség valójában januártól foglalja el a törvényhozás mindkét házát, úgyhogy a „kékhullám” csak lassan fejtheti ki esetleges negatív hatását az AI-beruházásokra. A legnagyobb amerikai technológiai cégek (Alphabet, Amazon, Meta, Microsoft) által bejelentett fejlesztések ugyanis már elkezdődtek, ezek pedig nem állnak le a demokrata hatalomátvétel ellenére sem.
„A következő években azonban lesz egy fékeződés a projektekben. Ha a most kialakuló demokrata többség a törvényhozásban két év múlva egy demokrata elnökkel is kiegészülne, akkor egy még markánsabb változás következhetne be. Lassításra igen, fejreállásra azonban semmiképp sem számítok az AI-iparágban”
– fogalmazott Virovácz Péter.
Két bunkósbotja maradt Trumpnak
A másik nagy kérdés a geopolitikai konfliktusok, leginkább az iráni háború alakulása, ami a nagyon magas olaj- és gázárakon keresztül fejti ki hatását a világ minden gazdaságában, hozzájárulva a globális hozamemelkedéshez, ami az államadósságok finanszírozhatóságát és a kamatok visszafizetését nehezíti meg.
„A félidős választási eredmények után két fegyver, két bunkósbot maradt Donald Trump kezében: a külpolitika és a kereskedelempolitika. Az eddigiekből kiindulva sok jóra ebből nem számíthatunk. Arra sem mernék fogadni, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodást nem fogja az amerikai adminisztráció felrúgni a következő 3–6 hónapban”
– vázolta fel a további kockázatokat az ING Bank vezető elemzője.
A cikk megírásakor, szerda kora délután az amerikai tízéves állampapírhozam 4,9 százalék fölé emelkedett. Eközben a magyar állampapírok hozama ugyanezen a lejáraton 5,5 százalék közelében mozog – a Tisza választási győzelme óta folyamatos közeledést figyelhetünk meg a magyar és a fejlett piaci hozamszintek között.
Bár relatív értelemben, az euró bevezetésének irányába haladva a konvergencia tartós maradhat, ez úgy is megtörténhet, hogy az eurózóna átlagos hozamszintje emelkedik a magyar hozamok közelébe. Virovácz Péter jelenleg úgy látja, hogy a 10 éves lejáratú magyar állampapíroknál 4–4,5 százalékig csökkenhet a hozamgörbe.
„Közel leszünk az eurózóna átlagához. A múltból kiindulva van még tér lefelé, a csökkenő hozamok pedig a magyar államadósság refinanszírozási terhét is csökkentik (minél lejjebb lesz ez a szint, annál inkább)”
Magyarországon is be fog ütni az infláció, de jól kalkulálhatnak Magyar Péterék
Az ING Bank vezető elemzője hozzátette, hogy az elmúlt időszak közel-keleti fejleményei miatt 10–12 százalékkal megemelték a globális olaj- és gázárakra vonatkozó előrejelzésüket. Azonban az idei utolsó és a jövő évi első negyedév után végre korrekció következhet be a piacokon.
A vállalatokat ez persze nem igazán vigasztalja, hiszen a földgáz- és villamosenergia-szerződéseik megújítása miatt a cégek a következő hat hónapban fognak igazán szembesülni a megugró energiaárakkal.
A fogyasztói árakat illetően is rosszabb időszakra kell felkészülnünk: a 2026-ra várt 1,9 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-index növekedés jövőre átmenetileg 3,4 százalékra gyorsulhat (a nyári hónapokban várható a 4 százalék körüli tetőzés), mielőtt 2028-ban 2,9 százalékra szelídülne.
Az inflációt a globális környezet és az energiaárak mellett a Tisza-kormány 2027-es büdzsében szereplő intézkedései, a főleg az alacsonyabb jövedelműeket célzó fizetésemelések és adócsökkentések is fűthetik. Ezek a társadalmi csoportok ugyanis jellemzően nagyobb arányban költik a jövedelmüket fogyasztásra, aminek inflációgerjesztő hatása lehet. Virovácz Péter szerint az „abszolút filmszínház” előre megkoreografált forgatókönyve alapján ez egy kifejezetten logikus lépésnek tűnik.
„A Tisza-kormány első két éve szólhat a választási ígéretek teljesítéséről, amibe az infláció átmeneti gyorsulása is jobban beleférhet. A maastrichti kritériumok teljesítésének céldátumához, 2030-hoz haladva viszont egyre kevésbé, ekkor a kormány már az eurózóna-csatlakozás narratíváját ajánlhatja fel a választóknak. Az inflációt generáló lépéseket nem lehet a 2028 utáni évekre hagyni”
- fogalmazott.
Unalmas a forint, és ez nagyon jó
Eközben pedig a forint végig kitarthat egy nagyon szűk, a 350–370 forint közötti sávban az euró viszonylatában. A korábbi kormány alatt egy mostanihoz hasonló energiapiaci helyzetben inkább az lett volna a kérdés, hogy 430 vagy 450 forintig szaladhat el az euró árfolyama, így Virovácz Péter szerint nagyon nagy szó a hazai fizetőeszköz stabilitása.
Fotó: ING Bank
Az ING Bank vezető elemzője hozzátette, hogy az árfolyamot mindkét oldalról komoly biztosítékok tartják. Egyfelől a Magyar Nemzeti Bank, amelynek deklaráltan ugyan nincs árfolyamcélja, de Virovácz Péter szerint különböző „ágenseken” keresztül azért támogathatja a forintot, megakadályozva, hogy a 370 feletti tartományba gyengüljön.
A másik irányból pedig a piac tartja az árfolyamot, hiszen amint a 350-es szintek közelébe lendül a jegyzés, a befektetők rögtön elkezdenek kamatcsökkentést árazni a jegybank részéről, ami pedig gyengíti a hazai devizát.
Idén már nem várható kamatcsökkentés (az 5,5 százalékos irányadó ráta jövő őszig kitarthat), ezt követően azonban Virovácz Péter szerint két vágásra is nyílhat lehetőség. Így az alapkamat 2027 végére 5 százalékig, 2028 végére pedig 4,5 százalékig mérséklődhet. Eközben az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén még egy-egy kamatemelést hajthat végre.
Virovácz Péter hozzátette, hogy a 2009-es szlovák eurózóna-csatlakozás kudarcából kiindulva nem lenne túl jó ötlet nagyon erős árfolyammal belépni az ERM II-rendszerbe. Ezért sem valószínű, hogy a 350 forintos szint alá süllyedne az euró árfolyama.
Tényleg nagyon konzervatív a kormányzat
Az ING Bank vezető elemzője a sajtótájékoztatón a várható magyarországi GDP-növekedési pályáról is beszélt. A pénzintézet előrejelzése szerint idén 1,8 százalékkal bővülhet a gazdaság, ami jövőre 2,7 százalékra, majd 3 százalékra pöröghet fel. Ez mindhárom esetben optimistább előrejelzés, mint a Pénzügyminisztérium 1,7, 2,4, illetve 2,8 százalékos várakozása.
A prognózisok közötti eltérés legfőbb oka a mezőgazdaság lehet, amely idén brutális, kétszámjegyű visszaesést szenvedhet el a nyári, történelmi aszály után (1901 óta nem volt példa ilyen száraz nyárra Magyarországon). Ez a 2022-es, 16 százalékos mínusznál is nagyobb lehet.
Fotó: Facebook/Kármán András
Ezek után nagy kérdés, hogy 2027-ben milyen felpattanás következhet be az ágazatban. 2023-ban látványos talpra állást láthattunk az agráriumban, a jövő évi emelkedés viszont igencsak bizonytalannak tűnik. Sőt, a bank ügyfelei közül többen is arra számítanak, hogy „a 2027-es év még rosszabb vagy ugyanolyan lesz, mint a 2026-os”. Ennek ellenére a pénzintézet számol egy pozitív meglepetéssel.
Az építőiparnak jövőre is gyenge éve lehet, az uniós források és a Wekerle Plusz Program bejelentése ellenére „lassan őrölnek a malmok”, és nagyon rosszul alakulnak a rendelésállományok.
Nem úgy az iparban, ahol bár „pontszerű” az immár hónapok óta tartó növekedés (vagyis néhány nagy, alapvetően multinacionális cég húz), valójában még további potenciál rejlik benne. Ezt a megugró exportmegrendelési mutatók is alátámasztják. A nettó export így jövőre már érdemben segítheti a gazdaságot, miközben a fogyasztás (a korábban említett költségvetési intézkedéseknek is köszönhetően) továbbra is zászlóshajó lehet. A beruházások pedig szerényen növekedhetnek 2027-ben.
Lassabb bérdinamikához kell hozzászoknunk
Virovácz Péter végül a jelenleg is zajló minimálbér- és garantált bérminimum-tárgyalásokról beszélt.
„A korábbi hároméves bérmegállapodásban előirányzott 14 százalékos emelés tarthatatlan 2027-re, véleményem szerint nagyjából 5 százalékos lesz a növekedés. Ami a személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkenésével 10 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet a legalacsonyabb keresetűeknél.”
A vezető elemző úgy véli, hogy 2027-ben a vállalatok még adójóváírás formájában támogatást kaphatnak az államtól, ezt követően viszont kénytelenek lesznek hatékonyságot javítani a béremelések kigazdálkodása érdekében.
„Mindazonáltal a következő években hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az alacsonyabb inflációs környezet alacsonyabb bérdinamikával jár együtt. Azonban még így is megvalósulhat a bérkonvergencia az Európai Unió átlagához” – zárta gondolatait Virovácz Péter.
Rendkívül szoros a szenátorválasztás állása a korábban stabilan republikánus államban. 
