Egészen elképesztő léptékű győzelmet arattak a demokraták az amerikai félidős választásokon, amelyeken a törvényhozás teljes alsóházát, illetve a felsőház, a szenátus tagjainak egyharmadát választották újra az amerikai választópolgárok. A tét az volt, hogy a Republikánus Párt képes-e megőrizni a többségét mindkét vagy legalább az egyik házban, miközben Donald Trump elnök népszerűsége történelmi mélypontokon, illetve azok közelében jár.
Miközben a legtöbb elemző – különösen a szenátusi többség tekintetében – szoros versenyre, miinimális szavazatkülönbséggel eldőlő csatatér államokra, akár napokig, hetekig elhúzódó jogi csatározásokra számított, magyar idő szerint szerda kora reggelre már kimondható volt az eredmény: a demokraták kényelmes többséget szereztek mindkét házban.
A képviselőház pontos összetétele ugyan még kérdés, hiszen az Egyesült Államok nyugati partján még bőven számolják a szavazatokat, de az már biztos, hogy itt jelentős többségben lesznek a demokraták. A szerda délelőtti, legfrissebb eredmények alapján úgy néz ki, hogy 228 képviselője lehet az alsóházban a demokratáknak (25-tel több, mint eddig), míg a republikánusok egyelőre 139 helyre számíthatnak.
Fordult a szenátus is, de még hogy!
Sokkal izgalmasabbnak ígérkezett a verseny a szenátusi többségért, hiszen a demokrata jelölteknek minimum négy államban kellett ahhoz fordítaniuk, hogy megfordítsák a választások előtti 53-47-es republikánus többséget, miközben összesen csak 35 államban választottak most szenátort. Ebből 22 helyen republikánus, 17 helyen pedig demokrata szenátor volt eddig, és a fordításhoz olyan helyeken is győznie kellett a demokrata jelölteknek, ahol 2024-ben bőven kétszámjegyű százalékpontos előnnyel nyerte Trump az elnökválasztást.
De ez sem volt akadály, és a kialakult „kék cunami” túlzás nélkül történelmi győzelmet hozott a demokrata jelölteknek.
- Kansas állam 1932 óta először választott demokrata szenátort Adam Hamilton személyében.
- Texasban 1988 után először nyert demokrata szenátorjelölt, James Talarico győzelmével (itt a republikánus kormányzót is leváltja Gina Hinojosa demokrata jelölt, ilyesmi utoljára 1990-ben történt az államban).
- Dél-Karolinában, ahol legutóbb Trump 18 százalékpontos előnnyel győzött, a demokrata Annie Andrews legyőzte Darline Grahamet. A demokraták 1998 óta nem szereztek itt szenátusi mandátumot.
- Ohio, Dél-Karolina, Iowa, Észak-Karolina és Maine szenátusi helyét is elhódították a republikánusoktól a demokraták.
- Abdul El-Sayed michigani győzelmével először lesz muszlim szenátora az Egyesült Államoknak.
- Jelen állás szerint a republikánusok nyolc mandátumot veszítenek, pontosan annyit, mint 1986-ban. Az 1970-es évek óta az elnök pártja mindössze kétszer veszített ennél több széket a félidős választásokon: 1994-ben és 2014-ben.
- A kormányzóválasztások is elsöprő demokrata fölényt hoztak, Texas mellett Wisconsinban például először választottak afroamerikai kormányzót David Crowley személyében, összességében pedig az 50 államból 30 élére kerülhet demokrata kormányzó az eddigi 24 helyett – az 1990-es évek óta nem volt ilyen többsége a demokrata vezetésű államoknak.
De még ott is, ahol nem történt fordulat, hatalmasat javítottak a demokraták két évvel ezelőtti eredményeikhez képest. Jó példa Florida, ahol a republikánus Byron Donalds mindössze 1,4 százalékponttal nyerte meg a kormányzóválasztási versenyt, míg Ron DeSantis négy évvel ezelőtt még 19,4 százalékponttal győzött. Nyugat-Virginiában, ahol Trump 41,9 százalékponttal győzedelmeskedett, Shelley Moore Capito szenátor mintegy 20 százalékpontos előnnyel nyert. Tennessee-ben és Mississippiben, ahol Trump 23–30 százalékpontos különbséggel nyert korábban, a republikánus jelöltek a szavazatok közel 90 százalékának feldolgozása után mindössze 1–2 százalékponttal vezetnek.
Fotó: MTI/EPA/Olga Fedorova
Az első elemzések rámutatnak: nem egyszerűen az történt, hogy a korábban is inkább demokratának vagy billegőnek számító választókörzetekben arattak a vártnál nagyobb győzelmet a demokraták, hanem a „kék hullám” az egész országot elmosta.
„Megvizsgáltuk azokat a megyéket, ahol már szinte az összes szavazatot összeszámolták, és összehasonlítottuk az eredményeiket a két évvel ezelőtti elnökválasztással. 5 óra 30 perces állás szerint 1559 ilyen megyéből a Demokraták 1527-ben javítottak az eredményükön” – írja az Onet lengyel lap elemzése.
Az alábbi térképen pedig a kék nyilak azokat a szavazókörzeteket mutatják, ahol a demokraták, a pirosak pedig azokat, ahol a republikánusok tudtak javítani két évvel ezelőtti eredményeikhez képest (készültekor a nyugati államok adatai még nem futottak be, de a legtöbb helyen valószínűleg még ennél is egyértelműbb demokrata győzelemre lehet számítani).
Ami az okokat illeti, az előzetes közvéleménykutatásokból kiderült: az amerikai választóknak a gazdaság prioritás, és most főleg az iráni háború és a vámháború okozta áremelkedések miatt büntethették a republikánusokat. (Erről itt írtunk részletesen.)
A perzsa állam ellen indított háború pedig szintén rossz fogadtatásra talált a választóknál.
El kell fogadni az elfogadhatatlant
De mit jelent mindez? Mihez kezdhetnek a demokraták a most megszerzett győzelemmel? Az mindenesetre biztos, hogy nem csupán a győzelem és nem csupán a megszerzett szenátusi és képviselőházi helyek száma számít, hanem a győzelem mértéke is. Arra lehetett ugyanis számítani, hogy szoros eredmények esetén Trump – ahogy 2020-as veresége után is tette – kétségbe fogja vonni a választások eredményeit, és elhúzódó jogi, de akár utcai csatározások is jöhetnek, mire végleges eredményt lehet hirdetni.
Ez az eredmény azonban egyszerűen nem hagy teret ilyen manővereknek. Trump már helyi idő szerint kedd éjjel kijelentette:
„Abszolút hajlandó vagyok elfogadni ezeket az eredményeket.”
Igaz, azért hozzátette:
„Nem volt rajta a nevem a szavazólapon, de ha rajta lett volna, FÖLDCSUSZAMLÁSSZERŰ győzelmet arattunk volna! Köszönöm a figyelmet!”
Később, a New York Timesnak nyilatkozva azt mondta: „Együtt fogunk működni a demokratákkal, és várjuk a közös munkát. Valószínűleg sikerül majd valahogy megegyeznünk.”
A demokraták persze ünnepelnek. Chuck Schumer, a Szenátus demokrata képviselőcsoportjának vezetője szerint a republikánusok az egyre népszerűtlenebbé váló elnök mögé sorakoztak fel, és „követték Trumpot a szakadékba”.
„Minden várakozás ellenére megnyertük a szenátust. Az amerikaiaknak pedig azt üzenjük: úton van a segítség”
– jelentette ki.
Jöhet az elszámoltatás is?
De miben nyilvánulhat meg ez a „segítség”? Mit érhet el Trump ellen a törvényhozás két házának demokrata többsége?
A képviselőházi kényelmes többség birtokában a demokratáknak lehetősége lesz kulcsfontosságú javaslatokat, mint például a költségvetést, azon belül is védelmi költségvetést vagy az amerikai államadósság plafonjának újabb emeléseit blokkolni, és ezzel minden bizonnyal valóban alkukra kényszeríthetik a Trump-kormányzatot.
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Azonban az elnök kezében is maradnak bőven lapok. Már eddig is szívesen alkalmazta a törvények helyett elnöki rendeletekkel való kormányzás gyakorlatát, fehér házi források szerint pedig már a választások előtt tervek készültek arra, hogy még erőteljesebben fogja használni ezt az eszközt, hiszen a rendeleteknek nincs szüksége törvényhozási jóváhagyásra.
Nem egyértelmű tehát, hogy mennyire lesznek képesek a demokraták eltörölni a Trump-kormányzat egyes intézkedéseit, például a bevezetett vámok rendszerét. A fegyveres erők parancsnoksága pedig továbbra is szilárdan az elnök kezében marad, így például az iráni háború ügyében legfeljebb költségvetési nyomással érhetnek el eredményeket a demokraták.
Az viszont biztos, hogy megpróbálják majd „elszámoltatni” a Trump-kormányzat egyes tagjait vizsgálóbizottságok felállításával és meghallgatásokkal, bizonyítékok bekérésével.
A vizsgálatok során szinte biztosan elő fognak kerülni a Trump családjához köthető gyanús ügyletek, az Epstein-akták kérdése, valamint az iráni háború körüli ügyek is
A demokrata szavazók egy jó része biztosan azt várja, hogy megpróbálkozzanak a Trump elleni impeachment, azaz az elnöki székből való eltávolítás eljárásának újbóli – immár harmadszori – elindításával, Nem biztos azonban, hogy politikailag ez lenne a legkifizetődőbb, az eljárás végkimenetele, illetve annak két éven belüli befejezése is erősen kérdéses.
A szenátusi többség birtokában a demokraták blokkolhatják fontos kormányzati tisztviselők, nagykövetek, szövetségi bírók, legfelsőbb bírósági tagok kinevezését is.
Ahhoz azonban, hogy a mostani győzelmet hasonló eredménnyé fordíthassák át a 2026-os elnökválasztáskor is, elemzők szerint a demokratáknak nem csak blokkolni és elszámoltatni kellene, hanem megmutatni azt is, hogy képesek valódi eredményeket is elérni, elsősorban a legtöbb amerikai választót aggasztó „megélhetési válság” kérdésében. Ide tartozik a gyógyszerek árának csökkentése, vagy az elérhető egészségbiztosítást kínáló Medicare program Trump által megvágott költségvetési támogatásának visszaállítása.
És persze – korántsem utolsósorban - szükségük lesz egy ütőképes elnökjelöltre is.
A főváros húzza megint a hazai lakáspiacot. 
