„Még nem láttam olyan ügyfelet, aki azért jött volna be a bankba, hogy valamilyen faktoring megoldást válasszon. Mégis, egyre több vállalat veszi igénybe a terméket” – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozási ügyvezető igazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. A hitel sokkal kézenfekvőbb opciónak tűnik, azonban nem minden élethelyzetre: a beszélgetésben elsőként a két termék közötti fő különbségekre világított rá a szakértő.
Majd az a kérdés került a középpontba, hogy a gazdasági nehézségek közepette megnő-e a szerepe a gyors likviditási megoldást kínáló faktoringnak? Dr. Molnár Tamás meglepő választ adott: válság és konjunktúra idején is jól pörög az iparág, persze egészen más szempontok és céges igények miatt. Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan 20 százalék körüli mértékben bővült a szektor évről évre.
Joggal merül fel az a kérdés is, hogy mennyibe kerül egy ilyen szolgáltatás, drágább-e, mint egy hitel felvétele? Egyáltalán mi határozza meg a díjakat? Az elmúlt időszakban rengeteg államilag támogatott hitelprogramot indított el a kormányzat, akár a lakosságot (Otthon Start), akár a vállalatokat célozva (fix 3 százalékos kkv-hitel). De vajon a faktoringpiacon is lehet számítani egy ezekhez hasonló kamattámogatott konstrukcióra? A fenti videóból kiderül.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó ezen részeinél találja:
00:44 Beköszönés
01:34 Mi az a faktoring? Miért keverjük össze a hitellel?
07:06 Gazdasági válság idején a faktoring is jobban pörög?
08:50 Kiket céloz a faktoring, kinek lehet előnyös ez a megoldás?
15:00 Hogyan méri fel a bank a vevőkört, ki számít a legjobb „adósnak”?
20:55 Faktoring a mobiltelefonról?
22:25 Mennyire drága a faktoring, mitől függ az ára?
26:39 Magyar faktoring piac vs. régiós és nyugat-európai
28:47 Államilag támogatott faktorpiac: elképzelhető?
29:41 Digitalizáció, AI és faktoring
35:23 Elköszönés
Az összes Klasszis Podcastot itt érheti el.
Ha csak hallgatni szeretné a műsort:
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
