Imre Lőrinc – Izsó Márton cikkei

A politikai napirendről lekerülni látszik az ESG.

Az orosz-ukrán háború kitörése után több olyan iparág is bekerült a fenntartható befektetési alapok látókörébe, amelyek korábban inkább tiltólistán szerepeltek. Ékes példa Németország nukleáris energiával kapcsolatos attitűdje, de a hadiipari cégek is egyre elfogadottabbá váltak, ahogy társadalmi elvárás lett a biztonság megerősítése – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában az Amundi Magyarország vezérigazgatója. Vízkeleti Sándorral a mesterséges intelligencia befektetési döntésekben játszott szerepéről is beszélgettünk.

Az idei év egyik legmeghatározóbb globális gazdasági kihívását a Donald Trump által elindított és kiszélesített kereskedelmi háború jelentette. Az amerikai elnök áprilisban mindenkire ráijesztett az első vámtételek meghatározásával, de a kétoldalú tárgyalások elindulásával lecsillapodtak a kedélyek. A globális kereskedelem azonban már nem lesz ugyanolyan, mint Trump előtt volt. A Klasszis Podcast vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Az elmúlt időszakban több közös bejelentést is tett a kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Ez is annak a jele, hogy idén május, a stratégiai megállapodást megkötése óta egy aktívabb kamarai működés látható, ami kezdetben a kormánynak is újszerű volt – mondta el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke, az MKIK alelnöke a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Balog Ádámot a kettős kamatrendszerről, a kata jövőjéről és a három éve stagnáló gazdaságról is kérdeztük. 

Rendkívül individualisták a magyarországi vállalkozók, ami sok esetben gátja a hatékonyabb működésnek, a céges összeolvadásoknak – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában a Concorde MB Partners ügyvezetője, az MGYOSZ elnökségi tagja. Szendrői Gábor hozzátette, hogy a lengyel és a cseh átlaghoz képest is nagyon magas, 70-75 év a magyar tulajdonosok átlagéletkora. Az egyre nagyobb számban megjelenő ázsiai beruházókkal pedig az a baj, hogy – a nyugati cégekkel ellentétben – elvétve működnek csak együtt a helyi beszállítókkal.

Az elmúlt években, a folyamatos válságok ellenére is húsz százalék körül bővült a magyarországi faktoringpiac. A terméket a legtöbben a hitellel tévesztik össze, azonban van néhány fontos különbség. A bankok a faktorfinanszírozásnál például nem az ügyfelet, hanem annak vevőkörét minősítik, így egy vállalat akár magasabb összeghez is hozzájuthat, mint egy hitel esetében – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozási ügyvezető igazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. 

Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi költségvetési többletkiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami – bárki is nyeri a választásokat, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026 áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcastban legújabb adásában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.

Szeptemberben elindult az Otthon Start program, ami máris alaposan felbolygatta a lakáspiacot. Vannak olyan lokációk, ahol az árak is emelkedtek, de hosszabb távon, ha a kínálat is felzárkózik a kereslet mellé, a jelenlegi folyamatok kisimulhatnak – erről beszélt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Az Otthon Start Programiroda vezetője hozzátette: Budapesten számítanak a legtöbb ingatlanfejlesztésre, 30-50 ezer újlakás hiányzik most a fővárosi palettából.

Nagyjából egy az egyben megtörténtek azok a költségvetési plusz kiadásokat érintő kormányzati intézkedések, amiket a 2022-es választások előtt is láthattunk – mondta el az ING Bank vezető elemzője a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. De arról is beszélgettünk Virovácz Péterrel, hogy valós veszély-e, hogy az S&P Global októberi felülvizsgálata során leminősíti, és a bóvli kategóriába teszi Magyarországot, illetve a forint szárnyalása mellett sem mehettünk el szó nélkül.

Olyan hosszú és komplex autópálya-fejlesztés még nem történt Magyarországon, mint amilyen most zajlik az M1-esen – mondta a Klasszis Podcastban a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója. Szimicsku László a munkálatok és az autósokat érintő korlátozások mellett arról is beszélt, hogy a koncessziós társaság milyen bevételekből gazdálkodik, és mi történne vele egy esetleges kormányváltás esetén.