Imre Lőrinc – Izsó Márton cikkei

Rögtön változások várhatók.

Óriási változásokat hozott az elmúlt bő egy év a fenntarthatósági elvárásokban. A lavinát az Európai Bizottság Omnibus I-es csomagjának elfogadása indította el, aminek következtében több tízezerről 125-re csökkent azoknak a cégeknek a száma, akik az idei második félévben már jelentéstételi kötelezettséggel bírnak. A kisebb vállalatok újabb haladékot kaptak, de hátradőlniük nem szabad. A Klasszis Podcast vendégei Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség fenntartható versenyképességi osztályának vezetője és Csécsei Ádám, az EXIM Bank ESG igazgatóhelyettese.

Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzések közötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szinte kizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Duha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.

Bár a fenntarthatóság kérdése leszálló ágba került a politikai narratívák szintjén, ez még segítheti is a vállalatokat abban, hogy eligazodjanak a nagy ESG-katyvaszban – mondta a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Ács Barnabás. A fenntarthatósági szakértő hozzátette: a Z és az Alfa generáció megváltozó igényei miatt az egész témakör munkaerőpiaci kihívássá válik. A cégeknek viszont jóval több adatra lenne szükségük a felelős döntéshozatalhoz.

Az orosz-ukrán háború kitörése után több olyan iparág is bekerült a fenntartható befektetési alapok látókörébe, amelyek korábban inkább tiltólistán szerepeltek. Ékes példa Németország nukleáris energiával kapcsolatos attitűdje, de a hadiipari cégek is egyre elfogadottabbá váltak, ahogy társadalmi elvárás lett a biztonság megerősítése – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában az Amundi Magyarország vezérigazgatója. Vízkeleti Sándorral a mesterséges intelligencia befektetési döntésekben játszott szerepéről is beszélgettünk.

Az idei év egyik legmeghatározóbb globális gazdasági kihívását a Donald Trump által elindított és kiszélesített kereskedelmi háború jelentette. Az amerikai elnök áprilisban mindenkire ráijesztett az első vámtételek meghatározásával, de a kétoldalú tárgyalások elindulásával lecsillapodtak a kedélyek. A globális kereskedelem azonban már nem lesz ugyanolyan, mint Trump előtt volt. A Klasszis Podcast vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Az elmúlt időszakban több közös bejelentést is tett a kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Ez is annak a jele, hogy idén május, a stratégiai megállapodást megkötése óta egy aktívabb kamarai működés látható, ami kezdetben a kormánynak is újszerű volt – mondta el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke, az MKIK alelnöke a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Balog Ádámot a kettős kamatrendszerről, a kata jövőjéről és a három éve stagnáló gazdaságról is kérdeztük. 

Rendkívül individualisták a magyarországi vállalkozók, ami sok esetben gátja a hatékonyabb működésnek, a céges összeolvadásoknak – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában a Concorde MB Partners ügyvezetője, az MGYOSZ elnökségi tagja. Szendrői Gábor hozzátette, hogy a lengyel és a cseh átlaghoz képest is nagyon magas, 70-75 év a magyar tulajdonosok átlagéletkora. Az egyre nagyobb számban megjelenő ázsiai beruházókkal pedig az a baj, hogy – a nyugati cégekkel ellentétben – elvétve működnek csak együtt a helyi beszállítókkal.

Az elmúlt években, a folyamatos válságok ellenére is húsz százalék körül bővült a magyarországi faktoringpiac. A terméket a legtöbben a hitellel tévesztik össze, azonban van néhány fontos különbség. A bankok a faktorfinanszírozásnál például nem az ügyfelet, hanem annak vevőkörét minősítik, így egy vállalat akár magasabb összeghez is hozzájuthat, mint egy hitel esetében – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában dr. Molnár Tamás, az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozási ügyvezető igazgatója, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. 

Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi költségvetési többletkiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami – bárki is nyeri a választásokat, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026 áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcastban legújabb adásában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.

Szeptemberben elindult az Otthon Start program, ami máris alaposan felbolygatta a lakáspiacot. Vannak olyan lokációk, ahol az árak is emelkedtek, de hosszabb távon, ha a kínálat is felzárkózik a kereslet mellé, a jelenlegi folyamatok kisimulhatnak – erről beszélt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Az Otthon Start Programiroda vezetője hozzátette: Budapesten számítanak a legtöbb ingatlanfejlesztésre, 30-50 ezer újlakás hiányzik most a fővárosi palettából.

Nagyjából egy az egyben megtörténtek azok a költségvetési plusz kiadásokat érintő kormányzati intézkedések, amiket a 2022-es választások előtt is láthattunk – mondta el az ING Bank vezető elemzője a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. De arról is beszélgettünk Virovácz Péterrel, hogy valós veszély-e, hogy az S&P Global októberi felülvizsgálata során leminősíti, és a bóvli kategóriába teszi Magyarországot, illetve a forint szárnyalása mellett sem mehettünk el szó nélkül.

Olyan hosszú és komplex autópálya-fejlesztés még nem történt Magyarországon, mint amilyen most zajlik az M1-esen – mondta a Klasszis Podcastban a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója. Szimicsku László a munkálatok és az autósokat érintő korlátozások mellett arról is beszélt, hogy a koncessziós társaság milyen bevételekből gazdálkodik, és mi történne vele egy esetleges kormányváltás esetén.