A lépéssel Szerbia Kelet-Európa első országa lesz, amelyik teljesen felhagy aranytartaléka külföldi – hagyományosan nemzetközi pénzügyi központokban, például Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – tárolásával – adta hírül az orosz Pravda.

A Szerb Nemzeti Bank már 2021-ben nekifogott a terv végrehajtásának, amikor a gobális geopolitikai és gazdasági instabilitás fokozódni kezdett. Az intézkedés célja az ország gazdasági szuverenitásának erősítése és a nyugati pénzügyi intézményektől való függőség csökkentése. A lap szerint az egyik kulcsfontosságú tényező, ami felgyorsította a folyamatot, Oroszország külföldön tárolt eszközeinek 2022-es befagyasztása volt: a Nyugat a szankciós nyomás részeként megfosztotta Moszkvát az országon kívül elhelyezett, körülbelül 300 milliárd dollár értékű tartalékától.

Ez a precedens komoly aggodalmakat keltett más államokban is, különösen azokban, amelyekre a nagyhatalmak politikai nyomása nehezedhet. A szerb vezetők – köztük Alekszandar Vucsics szerb elnök – ezzel jelezték, hogy újragondolják a tartalékok kezelését.

Fókuszban a pénzügyi stabilitás

Az arany visszahozásáról szóló döntés így egy tágabb, a nemzetgazdasági szuverenitás biztosítását célzó stratégia részének tekinthető – jegyezte meg az orosz Pravda. A világszerte tapasztalható és fokozódó politikai és gazdasági széttöredezettséggel összefüggésbe hozhatóan egyre több állam igyekszik csökkenteni a külső hatásokkal szembeni sebezhetőségét, legyen szó szankciókról, pénzügyi nyomásról vagy a vagyonukhoz való hozzáférés lehetőségeiről. A szerb döntésben az a törekvés is szerepet játszhat, hogy az arany anyaországon belül történő mozgatásával növeljék a hazai pénzügyi stabilitást.

Egy esetleges válság esetén ugyanis az országon belüli arany- és devizatartalékokhoz való gyors hozzáférés jelentősen növeli a helyzet hatékony és rugalmas kezelését. Ez magában foglalhatja a likviditás biztosítását, a nemzeti valuta erősítését vagy a külső kötelezettségek pénzügyi fedezését.

A cél a dollármentesítés?

„Szerbia döntése illeszkedik a „dollármentesítés” globális trendjébe is. Egyre több ország törekszik arra, hogy pénzügyi tartalékát aranyban növelje, mert ez a valutakibocsátóktól független, és a geopolitikai kockázatokkal szemben kevésbé érzékeny eszköz” – állítja az orosz lap.

Szerbia aranyvisszaszerzési stratégiája nem csak a függetlenség iránti vágy szimbóluma, hanem egy pragmatikus lépés annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszer ellenállóképességét megerősítsék a globális instabilitással szemben – emelte ki a Pravda újságírója.

Arról, hogy egyes államok eddig miért tárolták külföldön aranytartalékukat és e gyakorlat megváltoztatása milyen hatással lehet a nyugati bankokra, a nemzetközi pénzügyi szférára, illetve a többi, aranyát külföldön pihentető országra, nem esik szó a cikkben.