A kormány azt szeretné, hogy a parlament még az előtt hagyja jóvá az adóemeléseket és átalakításokat, hogy a jövő héten az országba érkezik a programot ellenőrizni hivatott hitelezői küldöttség. Ha sikerül lezárni a soron következő felülvizsgálatot, Görögország a számára elkülönített mentőcsomag újabb jelentős részletéhez juthat hozzá, és így kifizetheti vagy megújíthatja a nyáron lejáró követeléseket, államkötvényeket.
Az intézkedések között szerepel, hogy egy százalékponttal 24 százalékra emelik az áfát, de növekszik a jövedéki termékek és a vendéglátóipar adója is. Emellett lefektetik annak feltételeit, hogyan szabadulhatnak meg a görög bankok a mérlegeiket terhelő, nem teljesítő hitelektől. A csomag egyben privatizációs alapot is felállít.
Ami nem tetszik a hitelezőknek
| A menekültek miatt megy csődbe Görögország? Görögországnak nem az adósságok átütemezésére, hanem komoly adósságelengedésre van szüksége - vélik a szakértők. Részletek >>>> |
A kormány közölte, hogy csak később kerül bele majd a törvénybe az a mechanizmus, amely automatikus költségvetési megszorításokat léptet életbe, ha nem sikerül teljesíteni az előre meghatározott takarékossági célokat. A kormány emellett következetesen az államadósság egy részének elengedését vagy átstrukturálását szorgalmazza, ám ezt a hitelezők eddig azzal utasították el, hogy akkor lehet róla szó, ha Athén sikeresen lezárja a jelenleg futó mentőprogramot.
A parlament várhatóan május 22-én szavaz majd a törvénycsomagról, két nappal az eurózóna pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása előtt, amelyen döntés születik arról, hozzájuthat-e Athén a mentőcsomag következő részéhez.
Se szeri, se száma
A mostani már a sokadik megszorító csomag, amelyet a görög parlamentnek el kell fogadnia, amióta az országról kiderült, hogy a korábbi kormányok sorozatosan eltitkolták a gazdaság valós állapotát, az államadósság és a költségvetés hiánya pedig tarthatatlanul az egekbe szökött.
Tavaly januárban a megszorításokat és a mentőprogramot elutasító pártok kerültek kormányra, és az ország a nyáron hivatalosan is csődbe ment, és kis híján az euróövezetből is távozni kényszerült, amit pénzügyminiszteri tanácskozások sorozatával és végül egy maratoni eurózónás csúcstalálkozóval sikerült megakadályozni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
