Noha korábban úgy tűnt, hogy a 2023-as költségvetésben drasztikus megszorítások nincsenek, a hétfőn megjelent Magyar Közlönyből az derül ki, hogy a kormány „oda-vissza áttolta a fűnyírót” a büdzsén.
A minisztériumok és a különböző alapok többsége számára eltérő összegű zárolásokat írtak el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeket az összegeket el fogják tőlük vonni. Három kivétellel találkozhatunk, amelyek nagy meglepetést nem okoznak. Megússza a megszorításokat a jövő évi büdzsé két kedvezményezettje, a Rezsivédelmi és a Honvédelmi alap. Ezek mellett a Nyugdíjbiztosítási alapnak sem kell zárolni, igaz ez szintén logikusnak tűnik annak fényében, hogy a jelentős infláció miatt a kormány a törvény előírásait követve további nyugdíjkiegészítésre kényszerül.
A legnagyobb, 75 milliárdos összegről a Technológiai és Ipari Minisztériumnak kell lemondania, de vélhetőleg fájó lesz a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak is, hogy közel 66-66 milliárdot zárolni fognak mindkét tárcánál. A Miniszterelnöki Kabinetiroda esetében 45 milliárdot zárolnak, a Pénzügyminisztériumnál 30-at, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 28 milliárdot veszít. A Honvédelmi Minisztériumnál 23 milliárd az elvonás, az agrártárcánál pedig közel 20 milliárd.
A kutatásfejlesztés egyik fontos forrása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 20 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat, de a határon túli magyarokat segítő Bethlen Gábor Alapnál is zárolnak 5,5 milliárdot. A minisztériumok és kiemelt alapok költségvetéséből 415 milliárdos lehet az elvonás.
Ami az egyes költségvetési tételeket érinti, ott egyértelműen Paks 2 a legnagyobb vesztes. Az atomerőmű bővítése kapcsán a tőkeemelésre szánt összegből vesznek el 100 milliárd forintot. Ezen kívül az Eximbank tőkeemeléséből is elvonnak 12 milliárdot, ahogy a Garantiqa, a kkv-knak hitelgaranciát nyújtó szervezet is veszít 10 milliárdot. A fentiek mellet a Liget Zrt-tő elvonásra került 14,2 milliárd tűnik még kimagasló összegnek.
Többen is érdeklődnek. 
