Az első csőd utáni nap igazából nem hozott nagy változást a görögök mindennapi életébe. Azt leszámítva, hogy a hétfőn bevezetett tőkekorlátozások miatt naponta kígyóznak a sorok a bankautomaták előtt a maximálisan felvehető 60 euróért. Pénz még akad, és termék is, amelyre el lehet költeni - mondja Gáspár András, a Privátbankár.hu főszerkesztője, aki szerint a görög krízis az Európai Unió eddig szilárdnak hitt egységét sodorta veszélybe.
Cipraszi hátraarc
A Sziriza feje mindeközben heves tárgyalásokat folytat: a Financial Times birtokába jutott levél szerint, amelyet Alekszisz Ciprasz görög kormányfő küldött az eurócsoportnak kedden éjszaka, hajlandóak elfogadni a hitelezők követeléseit - az áfaemelést és a nyugdíjkorhatár felemelését. - kisebb-nagyobb változtatások mentén, cserébe pedig egy újabb, közel 30 milliárd eurós mentőprogram elindítását kérik.
Az eurózóna pénzügyminisztereiből álló csoport ma 5 óra után tárgyalja Ciprasz ajánlatát, azonban Angela Merkel német kancellár és Martin Schäuble pénzügyminiszter nemrég azt nyilatkozták, hogy Görögország a vasárnapi népszavazás lezártáig ne számítson gyors mentőcsomagra és bármilyen tárgyaláshoz a Bundestag beleegyezése kell.
Merkel: this is not about several billion Euros - this is fundamentally about how EU can stay competitive in the world. #Greece
— Open Europe (@OpenEurope) July 1, 2015
A görög népnek nem kell?
Amíg Ciprasz készül a megegyezésre, addig a nép többsége a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem egyezne a hitelezőkkel: a tőkekorlátozások bevezetése után készült ProRata felmérésben 1200 görög állampolgárt kérdeztek meg: mindössze 37 százalék szavazna igennel - és vállalná a megszorításokat a mentőcsomagért - ha most lenne a népszavazás, 48 százalék pedig kitartana és nemmel szavazna. Ciprasz tehát jelenleg szembe megy a választói akaratával.
Elégedetlenségüknek sokan az utcán adnak hangot: tegnap éjszaka több mint 20 ezren tüntettek az "igen" mellett Athén utcáin, míg később egy nagyjából tízezer fős Sziriza-szimpatizáns tömeg gyűlt össze, akik arra buzdították az embereket, hogy szavazzanak vasárnap a megszorítások ellen.
A jövő négy kihívása: a fegyveres konfliktusok, az egyenlőtlenségek, az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia. 
