|
| Fotó: MTI/AP/Pétrosz Karadjiász |
Újabb adóemeléseket és átalakításokat előirányzó megszorító intézkedéscsomagot fogadott el vasárnap este a görög parlament, mindössze két nappal az eurózóna pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását megelőzően, amelyen döntés születik arról, hozzájuthat-e a súlyos adósságválságba süllyedt dél-európai ország a nemzetközi mentőcsomag következő részéhez.
Hétezer oldalnyi törvény
Athén azt reméli, az intézkedéscsomag elfogadása hozzájárulhat ahhoz, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei keddi ülésükön rábólintsanak a mentőcsomag következő részének kifizetésére, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott hitelek és az Európai Központi Bank (EKB) által kibocsátott, júliusban lejáró kötvények rendezéséhez szükséges.
A hétezer oldalas törvénycsomagot, valamint a mechanizmust, amely automatikus költségvetési megszorításokat léptet életbe, ha nem sikerül teljesíteni az előre meghatározott takarékossági célokat, amiatt sikerült elfogadtatni, mert a törvényhozásban többségben van az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pártja, a Sziriza vezette kormánykoalíció.
Lesz min dolgozni
Az intézkedéscsomag célja, hogy 1,8 milliárd euróval javítsa a központi költségvetés mérlegét, teljesítve az ország nemzetközi hitelezői által megfogalmazott elvárásokat.
Az intézkedések között szerepel, hogy egy százalékponttal 24 százalékra emelik az áfát, de növekszik a jövedéki termékek és a vendéglátóipar adója is. Emellett lefektetik annak feltételeit, hogyan szabadulhatnak meg a görög bankok a mérlegeiket terhelő, nem teljesítő hitelektől. A csomag egyben privatizációs alapot is felállít.
| Görögországnak ugyanakkor a migránsválsággal és a határvédelemmel is foglalkoznia kell. Egyes szakértők szerint ez a teher lehet az ország veszte a megszorítások ellenére is. |
A mostani már a sokadik megszorító csomag, amelyet a görög parlamentnek el kell fogadnia, amióta az országról kiderült, hogy a korábbi kormányok sorozatosan eltitkolták a gazdaság valós állapotát, az államadósság és a költségvetés hiánya pedig tarthatatlanul az egekbe szökött.
Tavaly januárban a megszorításokat és a mentőprogramot elutasító pártok kerültek kormányra, és az ország a nyáron hivatalosan is csődbe ment. Görögország kis híján az euróövezetből is távozni kényszerült, amit pénzügyminiszteri tanácskozások sorozatával és végül egy maratoni eurózónás csúcstalálkozóval sikerült megakadályozni.
Februárban csaknem hétéves csúcsra, 2019 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett a japán fogyasztói bizalmi index. 
