A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett, közölte csütörtökön késő este a pénzügyminisztérium, majd hamarosan a Magyar Közlönyben is megtalálhattuk az erről szóló rendeletet. A pénzügyminisztérium mindezt úgy kommunikálta, hogy az erős gazdasági növekedés, a nagyon magas foglalkoztatás és a dübörgő beruházási ráta mellett már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni.
A prociklikus gazdaságpolitika az idén berobbanó növekedés mellett valóban kevésbé volt indokolható. Nem véltelen, hogy számos elemző mellett, még a jegybank elnöke is kritikával illette az idei, és még inkább a jövő évi költségvetést. Az abban foglalt fiskális lépések Matolcsy György szerint a GDP-re kevésbé hatnak, miközben a költségvetési hiányt és az adósságot növelik. Ráadásul még az inflációt is fűtik. Ezzel ugyan Varga Mihály nem értett egyet, most mégis jelentősnek mondható megszorításról döntöttek.
Ennek hátterében az mfor.hu cikke szerint egyébként több ok is állhat, például az elszálló költségvetési hiány miatt veszélybe kerülhet az alaptörvényben is szereplő államadósság csökkentő kötelezettség. Ennek érdekében egyébként az elmúlt egy hétben már tett az ország lépéseket, hiszen nagyságrendileg 1500 milliárd forint értékben vásároltunk vissza korábban kibocsátott forint és devizakötvényeket. Ugyanakkor a novemberi rekordmértékű hiány után vélhetőleg a kormány kényszerpályára került. A napokban közzétett számok szerint ugyanis 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3610,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 347,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,0 milliárd forintos többletet értek el - közölte a Pénzügyminisztérium. Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsében! A megszorítás tehát ebből a szempontból több, mint indokolt.
A most elhatározott 350 milliárdos érték még egy szempontból érdekes. Orbán Viktor ugyan rendre azt állítja, hogy az Európai Uniónak semmi köze ahhoz, hogy mi történik Magyarországon, és nekünk a helyreállítási pénzek mindenképpen jár. Sajnos a közösség vezetői ezt másképp látják, és az idei évet végigkísérte a felek közötti diplomáciai szkanderezés, amiből egyelőre nem Orbán Viktor került ki győztesen. Bízhatunk benne, hogy végül kompromisszum születik, ám a Pénzügyminisztérium által elhatározott beruházáscsökkentési összeg igen közel van a helyreállítási alapból származó előleg 326 milliárdos értékéhez. Ebből tehát az sejlik fel, hogy a kormány idén már semmiképpen sem számol azzal, hogy Brüsszel utalná ezt az összeget.
