Franciaország jövő évi védelmi költségvetése magában foglalja a Charles de Gaulle anyahajót felváltó új generációs repülőgép-hordozó megrendelését, valamint egy új fregattot – mondta Sébastien Lecornu hadügyminiszter hétfőn a parlamenti meghallgatáson, felvázolva a minisztérium 2025-ös terveit.

A védelmi minisztérium azt tervezi, hogy növeli a lőszerre, különösen a „komplex lőszerekre” fordított kiadásokat, emeli az űrköltségvetését, és növeli a hírszerzésre és a kiberbiztonsági műveletekre fordított forrásokat – mondta Lecornu az alsóház védelmi bizottságának. A további befektetési területek közé tartozik majd az irányított energiájú fegyverekkel, a mesterséges intelligenciával és a mélytengeri képességekkel kapcsolatos kutatás – számol be róla a Defence News.

A PANG növeli a stratégiai autonómiát

A várhatóan legalább 10 milliárd euróba kerülő, következő generációs nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó a Porte-Avions Nouvelle Génération (PANG), a valaha épített legnagyobb hadihajó lesz Európában – teszi hozzá az Army Recognition. A hajó a Saint-Nazaire-i Chantiers de l'Atlantique hajógyárban készül, építését 2026-ban kezdik, és 2038-ra fejezik be.

A 305 méteres hosszával és közel 80 méteres szélességével a PANG mellett eltörpül elődje, a 2001-ben szolgálatba állt Charles de Gaulle. Körülbelül 40 repülőgép szállítására lesz alkalmas, köztük a jövőbeli Rafale Marine sugárhajtású vadászgép, E-2D Hawkeye típusú radar repülőgépek és különféle drónok is megtalálhatóak lesznek. A hajó nukleáris meghajtású, bár így 15-20 százalékkal drágább, mint a hagyományos alternatívák, de lehetővé teszi a távolsági bevetéseket a tengeren, növelve Franciaország stratégiai autonómiáját.

A PANG személyi állományának toborzása már folyamatban van, és várhatóan körülbelül 2 ezer fő lesz a fedélzetén. A nukleáris meghajtású hajók összetettsége miatt hosszú képzést tesz szükségessé, ahol a szakemberek akár 15 évig is tanulhatnak.

Ezt az új hajót elengedhetetlennek tekintik Franciaország globális katonai befolyásának megőrzéséhez és a NATO-n belüli szerepének erősítéséhez. 2030-ra a repülőgép-hordozók száma világszerte várhatóan 19-ről 27-re fog emelkedni az olyan országok növekvő befektetéseinek köszönhetően, mint Kína és India.

A jelenlegi francia repülőgép-hordozó flotta elsősorban egyetlen nukleáris meghajtású repülőgép-hordozója, a Charles de Gaulle köré összpontosul. Ez az egyetlen nukleáris meghajtású hordozó, amely az Egyesült Államokon kívül készült, és 30-40 repülőgépet szállíthat, beleértve a Dassault Rafale M vadászgépeket és az E-2C Hawkeye korai figyelmeztető repülőgépeket.

Költségvetési prioritások

Van-e egyáltalán lehetőségünk megengedni magunknak egy repülőgép-hordozót? – kérdezte Cyrielle Chatelain ökológus képviselő, a védelmi bizottság tagja, az Euractiv beszámolója szerint.

A francia kormány azt javasolta, hogy a 2025-ös védelmi költségvetést 50,5 milliárd euróra emeljék az idei 47,2 milliárdról, így a védelmi azon kevés minisztériumok egyike, ahol a finanszírozás növelése tapasztalható, mivel Michel Barnier miniszterelnök megpróbálja kordában tartani az ország költségvetési hiányát.

Franciaország új kormánya kedden hozta nyilvánosságra 2025-ös megszorító költségvetési törvényjavaslatát, amelyben jelentős adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tervez az ország óriási hiányának kezelésére. A konzervatív Michel Barnier miniszterelnök „Damoklész kardjaként” jellemezte az államháztartásban keletkezett hatalmas lyukat, amely az eurózóna második legnagyobb gazdaságát „a szakadék szélére” juttathatja – írja az AP.

A miniszterelnök szigorú költségvetési tervei ennek ellenére sokakat feldühítettek az országban, és a következő hetekben várhatóan kemény viták lesznek a parlamentben, kormánya túlélése a tét.

Az idei költségvetési hiány várhatóan eléri a GDP 6,1 százalékát. Barnier, akit szeptemberben neveztek ki a váratlanul kiírt parlamenti választások után, megfogadta, hogy jövőre 5 százalékra csökkenti ezt.

Franciaországra az Európai Bizottság is nyomást gyakorol, hogy csökkentse adósságát. Az év elején az EU végrehajtó ága hivatalosan is túlzottdeficit-eljárást indított Franciaország ellen, ami az első lépés egy hosszú folyamatban, amiben a tagállamokat korrekciós lépésekre lehet kényszeríteni.

Barnier úgy döntött, hogy 2027-ről 2029-re elhalasztja az eurózóna 3 százalékos hiánycélja elérésének határidejét. A helyzet Franciaország pénzügyi piacokon való hitelességét is befolyásolja, és megugrottak a hitelfelvételi költségei.

Franciaország „egy olyan család helyzetében van, amely a lehetőségein túl él" – mondta François Villeroy de Galhau, a Bank of France elnöke a France Info rádióban. „Ezért csökkentenie kell a kiadásait és egy kicsit növelnie kell a bevételeit. Először is kontrollálnunk kell a kiadásainkat, mert ha Franciaországot az európai szomszédaihoz hasonlítjuk, akkor ugyanaz a társadalmi modell, ugyanaz a közszolgálati modell, de sokkal többe kerül.”

A Barnier-kormány bemutatta a jövő évi 60 milliárd eurós költségvetési megszorítási terveit. Ez adóemelést jelent – ​​ez egy kockázatos lépés egy olyan országban, amely már ismert a súlyos adóterheiről.

A tervek között szerepel új – ideiglenes jelleggel bemutatott – adók bevezetése a körülbelül 24 ezer leggazdagabb háztartást és több száz nagyvállalat Franciaországon belüli nyereségét sújtva. A törvényjavaslat a villamos energia, a légi közlekedés és a szennyező autók adójának emelését is tervezi.

A kormány emellett keresi a kiadások csökkentésének módjait, többek között az állami nyugdíjak jövő évi hat hónapra történő befagyasztásával, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a munkaszerződések támogatásának csökkentésével.

Franciaország nagyvonalú társadalombiztosítási programja kiadáscsökkentéssel is szembesül, olyan intézkedések révén, mint az orvosi költségek visszatérítésének és a táppénzeknek a csökkentése.

Viták és túlélés

A francia nemzetgyűlés három nagy tömbre oszlik: a baloldali Új Népfrontra, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésre, valamint Macron centrista szövetségeseire, akik alkut kötöttek a konzervatívokkal a kormányzás érdekében.

Barnier költségvetési megközelítése sokakat feldühített, köztük a koalícióján belüli centristákat is, akik az adócsökkentést kulcsfontosságú követelménynek tartják Franciaország versenyképességének megőrzéséért a világban.

A baloldali ellenzéki törvényhozók és a szakszervezetek igazságtalannak tartják a „megszorító költségvetést”, mondván, az alacsony jövedelmű családok, szakmunkástanulók, nyugdíjasok és kisvállalkozások millióit hozza rosszabb helyzetbe.

A baloldali ellenzéki képviselők a törvényjavaslat későbbi módosítására törekednek majd, míg a szélsőjobb egyes képviselői bírálták az alsó- és középosztályok jelentős engedményeire vonatkozó terveket.

A kormány fennmaradása forog kockán, előfordulhat, hogy vissza kell lépnie néhány tervezett intézkedéstől, mert a költségvetési szavazás elvesztése mély politikai válsághoz vezetne.

Barnier kénytelen a szélsőjobb jóindulatára hagyatkozni, hogy elkerülje a bizalmi szavazás általi megbuktatását. Egy másik lehetőség a kormány számára az lenne, ha különleges alkotmányos jogkörrel szavazás nélkül fogadná el a költségvetést, ez azonban bizalmatlansági indítványt is indíthat, amely bizonytalan kimenetelű.

A költségvetési törvényjavaslatot az év végéig kell elfogadni.